Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-12-08 / 49. szám

pedig az itt, imaházzá alakított kisded hajlékban egybegyűlt buzgó prot. hivek előtt Édes Albert esperes űr Jeremiásnak ama bánatos igéit hangoztatá: „nincsen szőlő a szőlőtökén, sem fige a figefán, a levele is elhullott; — elmúlt az aratás, elvégződött a nyár, és mi meg nem szabadultunk !" (Jerem. VIII, 13. 20) s midőn az Úrnak szent vacsoráját kiosztá: megtelének a szemek könyekkel, a sziv fájó érzelemmel, s az elme elborult gondolatokkal!.. és ugy tetszék, mintha 300 év csak aludott volna, mintha Castrensis Lőrincnek rettenthetlen bátorságú szava, vag*y Szikszai Hellopaeus Bálint egervölgyi utolsó seniornak méz-ízű beszéde hangozott volna. Valóban nem csekély időköz ! egyik esperestől a másikig 300 év!., s a mennyei aranyfonal mégsem szakadott meg ; fcntartá azt csodásan a kegyes Isten !... s — midőn azzal ez idő szerint az egri prot. híveket a hitben és szeretetben együvé láncolá, — Édes Albert esperes ott fogá föl, hol három századdal ezelőtt Hellopaeus kezéből kiesett az. És ez bizonyára örvendeztető ! .. de még sokkal örvendeztetöbb azon tény, miszerint az egri jelen prot. hívek, mintha nem is ennek a hideg és anyagi századnak gyermekei volnának. A vallásos indulat, a buzgóság ez újjászületett kisded egyházban, párosulva az áldozatkészséggel csaknem hihetlen ; s ez utóbbinak nyilvánításában magok a római katholikusok szinte testvéri szeretettel osztoznak, mit eléggé bizonyít az, hogy tornyocskájukat és harangukat katholikus keresztyén épitteté s önteté. Az eddigi alapítványokból és segély-gyüjternényezésböl, évenkint biztosan bejövendő jövedelem 200 o. é. frtot teszen. Leginkább kitíinteté magát az adakozásban, Monosbélen lakó főgondnokuk Zsoldos Irnre úr, ki — jelenlétünkben — 1100 o. é. frtot alapitványozott. Nemkülönben az algondnok Vasvári Károly helybeli ügyvéd úr is, ki saját udvarán, egy különálló épületet, ideiglenes imaházul ajánlott; s ki még eddig az egri reform, leányegyház megalapítása , kül- és belügyei rendezése körül tdő. Prágai Lajos makiári lelkész úrral kezet fogva legtöbb fáradatlanságot tanúsított, legtöbb érdemeket szerzett. Ott létünkben az egri hívek általános óhajtása leginkább a körül forgott: „vajha annyi évi jövedelmük lehetne, hogy egyházukba egy kiképzett s hitbuzgó k á p« 1 á n t nyerhetnének ; ki, midőn nekiek az Isten igéjét hirdetné, egyszersmind gyermekeik nevelésére is vállalkoznék !u

.. S ha biztos kilátásaink a már megígért és bevárandó jelentékeny alapítványok felöl megvalósulnak: ez óhajtásuk már a jövő tavaszon is teljesülésbe mehet. Mit is a kegyelemnek Istene adjon meg e buzgó híveknek ! • j

' Filep Mihály, geleji reform, lelkipásztor. JÁSZKISÉR. 1861. *) Nt. szerkesztő ur! E reltene*) E cikk még a nyár folytán Íratott, de kezemhez csak most jutott. Tartalma azonban megérdemli, hogy, ha későn is, világot lásson. Szerk. tes időben, midőn protestáns egyházunk látkörén egy felhő konok makacssággal s ijesztöleg áll, szórva mennyköveit az esperesi látogatás pártolói s roszalói ellen: jól esik lelkemnek, habár csak parányi teriméjü tiszta égre is mutatnom, hol szent vallásunk jövő nagyságának hajnala rózsaszínben ég. E tiszta égen a vallásos buzgóság műveleteit olvashatni nálunk; ugyanis 1860-ról kezdve a mai napig a kiséri reformált egyháznak nagylelküleg ajándékoztak: Cz. Balog Sándor földmivelö 40 frt. Hajdú Pál 50 frt. Kárólyi János 20 frt. Varga András volt tanitó 38 frt. Kecskés utódok 40 frt. A helybeli lakatoscéh 50 frt. Egy névtelen 5 frt. T. Nagy Therézia urnö,—jász kapitány t. Mocsy Ferenc ur kegyes neje 50 frt. Ugyanő az ur szent asztalához két nagybecsű terítőt, egyiket drága brüsseli csipkékkel díszitettet, másikat egy negyedévi munkájába került saját kezeivel művészileg hímzettet. Ugyancsak ő mult húsvét ünnepére egy 42 latot nyomó, filigrán munkával ékített ezüst, kelyhet. Szentpéteri Pál egyházi elöljáró, a napokban egyetlen jó reményű fia elhalása gyászos alkalmából az egyháznak örökösen 25 frt váltságu földet minden haszonvételeivel s járulékaival együtt; ugy szintén egy négykapás szőlőt. Mind ezek tények, kiemelésre, örökítésre méltók ; s miután én azok sorába tartozom, kik ez esperesi látogatást pártolják, söt ex ofFo meg is várják, - jelesen részemről csak azért is, hogy legalább évenként egyszer hozzám hasonló paptársam idők, munka s bajok áltat megszentelt arcvonásait láthassam, mely szerencsétől, ha a canonica visitatio eltöröltetik, végkép el kell esnem, Ovidként lakván a világ, azaz a dunamelléki egyházkerület leges legvégén:—tisztelettel fölkérem n.tiszteletedet, hogy bár az itt fölmutatott nagylelkű adományok épen nem az esperesi látogatás eredményei, de az eddig mégis fönállott, sok részben hasznos , és szokás ugy mint törvények által szentesitett egyházlátogatást becses lapjaiban tovább is védeni, integritásában fentartani, már csak azért is méltóztassék, hogy a most nevezett s azokhoz jövendőben hasonlóknak mutatkozandó kegyeletes egyének az egyházmegye törvényes feje, az esperes által ismertessenek, kiemeltessenek, megáldattassanak ! Hosszú boldog élet e földön s égi üdv a sírontúl a Jézusi vallás igaz tisztelőinek ! Szilágyi Antal, m. k., jászkiséri reform, pap. T A R O A. HÁLANYILATKOZ AT. A felső zempléni ref. egyházmegyebeli magyarizsépi egyházra nézve e f. 1861-diki évet öröm és bánat tartja fen emlékezetben. Öröm vidította fel kedélyünket, midőn a több éven keresztül bérlett iskolaház tetemes kiadásaitól *