Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-24 / 47. szám

számában az állíttatik, hagy ,,a mongolok két évig kegyetlenkedtek hazánkban/' — Magyarország történeti, földirali s állami leírásának IV. 506. lapja pedig majd három évig tartó tatár pusztításról beszél; azonban ezek beütése az 1241—ik év martius hava első napjaira esvén, a visszatérő király pedig már 1242-ik év augustus 14-én a Petriniaiak szabadságait erősiti meg, majd oct. hó 3-án Móriczhidán Györmegyében fordul meg; ebből tehát nem más következik, mint hogy a tatárok körülbelül 5. évnegyedig tartózkodtak hazánkban." „A. Magyar történelmi tár IV. 117-ik lapján Gentilis 1308. és 1309-ik évi Budáni tartózkodásáról levén szó, utána tétetik : ,,s ezen előzmények után talán várni lehetett volna, hogy Róbert Károly Budát magának királyi székhelyül is választja." „Mindamellett ez akkor még meg nem történt; a király Visegrádot szemelte ki, — ez nem áll; mert Károlynak Temesvár lett állandó tartózkodási helye s Visegrádon először csak is az 1320-ik évben találjuk." „Ugyanott a 131 -ik lapon hibásan állíttatik, hogy a királyi udvar Visegrádról Budárai áttétele Zach Felicián merényének (1330. apr. 17.) lön következése; mert a királyi udvar nemcsak Róbert Károly egész uralkodása alatt, u. m. 1342-ig, de még I. Lajos idejében is egész 3 évig tartózkodott a visegrádi várban. „Az 1856-ik évi Magyar Akadémiai Értesítő 416-ik lapja Zsigmond király elfogatását az 1399-ik évre teszi. Alább meglátandjuk, hogy ö ezen év elején Felső-Magyarországban, tavaszszal s a nyár közepéig az ország belsejében, aug. havában Liptómegyében, az ősz végén Szakolcán, nov. elején pedig Nagy-Szombaton volt." (3. 1.) Nevezetes és ezen adatgyűjtemény mély és szükséges voltára mutató körülmény az is, hogy királyaink távollétében is neveik alatt adattak ki okmányok. Mily tömkelegbe vezeti a történetbuvárt az, ha ilyen okmányok keltét nem képes itészetileg felhasználni. Főleg a törvénykezési ügyekben kiadottak között sok olyat találunk, melyeket föltétlenül elfogadnunk nem szabad, mert a királyok távolléte alatt adattak ki. Lássunk itt is példákat, az idézett kútfők elhagyásával. „Wagner (Diplom. Com. Sáros cimü munkája 213-ik lapján) az 1346-ik évre egy okmányt hoz föl, melynek keltje szerint junius 18-án I. Lajos király Budán volt; azonban alább e munkából megludandjuk, hogy ő akkor Jádra felé utazott; szintén nem áll, hogy I. Lajos király 1347-ben dec. hó 6-án Budán volt (Wagner Dipl. Com. Sáros 216. 1.); mert ö akkor Veronában tartózkodott." „1350. május hó 3l-én nem volt Budán (eredetie a pannonhalmi házi levéltárban), hanem Nápoly környékén." ,.1357-ik év második felében az ország délnyugoti részein járt, nevezetesen a Velenczeiek ellen harcolt; s Visegrádon nevében mégis jul. 21., 30., oct. 26., nov. 26. és dec. 21-én folytonosan okmányok adatnak ki." „1358. jan. és február havában Jádrában időzött és Visegrádon jan 6., 11., 22., 30., meg február 22-én nevében oklevelek kelnek." „Ugy szinte 1360. máj. 18. és 25-én nem lehetett Visegrádon, mert akkor Felső-Magyarországban utazott." „1365. apr. 27-én nem lehetett Budán, mivel előtte való nap Zalánkeménben volt; de nov. 5-én sem, mert más nap már Zólyomban találjuk." ,,1377-ben nem fordulhatott meg Visegrádon február 22-én, mart. l-jén, Budán május 16-án, mert ö ez időben Zólyom vidékén és Erdélyben tartózkodott." „1380. apr. 8-án Budán nem időzhetett, mert ugyanaz nap Zólyomban mulatott, ugy szintén az „1381. aug. 24-én sem, mivel ugyanakkor szintén Zólyomban időzött." „Zsigmond király 1389. nov. 5-én Visegrádon nem tartózkodhatott, mert akkor Serviában harcolt." „1396. febr. 24-én megint nem volt Visegrádon, de aug. 24-én Budán sem, minthogy az első alkalommal Csehországban utazott, augustusban pedig Bulgáriába sietett a Török ellen." „1407. nov. 11-én nem lehetett Budán, mert ekkor Bosniában a pártosok ellen hadakozott." „1408. mart. 13-án sem időzött Budán, mivelhogy az ország déli vidékein volt elfoglalva." „1409. máj. 29-én nem tartózkodhatott Visegrádon^ sem jul. 16-án Budán, mert a Banátban utazgatott." „1413. sept. 30-án nem lehetett Budán, mert akkor Schweitzban járt." ,,1414. mart. 3-án lehetlen vott neki Visegrádon lenni, mert ö akkor Piacenza, Ferrara körül; Visegrádon apr. 20-án, mert akkor Nizza vidékén; sept. 25-én Esztergomban, mert akkor Nürnbergben; végre nov. 14-én Visegrádon, mert akkor Kölnben Németországban tartózkodott." „1416. mart. 16-án nem lehetett Pozsonyban, mert ö akkor Párisban, sem apr. 15-én Budán, mert ekkor meg St-Denisben Páris mellett mulatott." „1417. febr. 24-én, apr. 18-án, valamint jun. 3-án sem tartózkodhatott Budán, mert ö akkor a constanci zsinaton mint német császár elnökösködött." „1420. apr. 28-án nem lehetett Budán, mert akkor Felsö-Csehországban járt." ,,1427. febr. 14-én és jul. 13-án szintén nem lehetett Budán, mert Erdélyben Brassóban tartózkodott." „1432. máj. 2-án hasonlólag nem lehetett egy időben Budán és Parmában Olaszországban." „1433. jun. 2. és 12-én Budán oklevelei kelnek, holott ö Rómában volt." „1437. jan. 7., mart. 11., jul. 2. és sept. 8-án ismét nem lehetett Budán, mert Prágában tartózkodott." „Albert királynak 1438. jun. 14., 21., 23., sept. 8. és oct. 8-án Budán kelt okmányait sem igtathatjuk be, sem a következő „1439. évi jan. 8., 10 és 3l-én kiadottakat, mert Ö az előbb említett napokon Prága és Csehország külön helyein tartózkodott, az utóbb nevezett napokon pedig Szilézia fővárosában, Boroszlóban időzött." „H u n y a d y Mátyás királyunk 1470. máj. 3., 12