Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-10 / 45. szám

III. Fegyelem. A) Fegyelem-gyakorlat. 1. §. Az iskola nemcsak tanitó, hanem nevelő intézet is; ennélfogva a tudományos képzés mellett az iskola növendékeit jó crkölcsüekké is kell képezni. A bizalomra gerjesztés, a jó példaadás, oktatás, mind hatályos eszközei ugyan a jó erkölcsrei vezérlésnek; de ezek a kitűzött cél elérésére nem mindenkorievén elegendők, az ifjai indulatok fékezésére s az iskolai rend fentartására írott törvényekre s van szükség. 2. §. Az iskolai törvényeket az egyházkerületi közgyűlés alkotja; a törvénynek érvényt az iskolai szék és a tanári kar szereznek. 3. §. A fegyelmet az iskolában kisebb vétségek rendreigazitása és megfenyitésében az illető tanár gyakorolja. Nagyobb vétségekben, a midőn súlyosabb büntetést kell szabni s végrehajtani, az illető tanár és az igazgató együtt Ítélnek, s Ítéleteiket jegyzőkönyvbe vezetik. Oly kihágások esetében., melyek életbe vágó büntetéseket vonnak magok után, az iskolai szék határoz. 4. §. A fegyelem gyakorlásában mind az egyes tanárnak, mind az igazgatónak, mind a tanári széknek meg kell különböztetni a tanulás mulasztásából származott hibákat az erkölcstelenségből eredöjjvétségektöl, amazokért szelídebben, ezekért szigorúbban kell büntetni. 5. §. A fenyítés nemei következők : a) Megintés magánosan. b) Nyilvánosan történő emlékeztetés az adott intésre. c) Megpirongatás magánosan. d) Megpirongatás nyilvánosan. e) A terem közepére való kiállítás. 0 Az osztályban hátra, vagy különpadba ültetés. g) Fenmarasztás bezárás nélkül. h) Fenmarasztás bezárással egybekötve. i) Megszégyenítés, mely azonban meggyaláztatásba ne menjen át. k) Tanári szék elébe idézés s megrovás, avagy a körülmények szerinti megfenyités. 1) Iskolai szék elébe idézés. m) Jótéteménytől való megfosztás. n) Börtönbe zárás. o) Vesszővel való fényités, előbb magánosan, azután az osztály előtt. p) Csendben, tanácsolólag való elutasítás. <|) Nyilvános kitiltás. 6. §. Miután a növendékek között oly durva érzésű s kemény bánásmódhoz szoktatott tanulók is találtatnak, kiknek semminemű humánus fenyíték nem használ; miután a tapasztalás mutatja, hogy az elfásult érzésű gyermekekre a kényszerítő eszközök, különösen az azoktól való előleges félelem ritkán tévesztik el jó hatásukat; ezeknél fogva a vesszővel való fenyítés az iskolai fegyelem fentarthatására következő megszorításokkal meghagyatik: 1. Hogy azt csak tetemesebb vétségekért, veszélyes erkölcsi romlottságokért, vagy ilyenek terjesztéseért, megátalkodott korhelységekért, lehet alkalmazni. 2) Hogy átalában az ilynemű büntetést bevárókra, legalább is a tanár az igazgató határozata utján lehet, szabni. 7. §. Kitiltással az iskolai szék büntethet, következő esetekben: 1) Ha valamely tanuló irányában, a tanintézetben alkalmazható javító eszközök siker nélkül ki vannak merítve. 2) Ha valamely tanuló erkölcsi magaviselete által az egész közerkölcsiségét veszélyezteti. 8. §. A kitiltás okait az elbocsájtott bizonyítványában világosan ki kell tenni. 9. §. A kitiltást elhatározó indokolt Ítéletet az iskolaiszék köteles az egyházkerületi tanügyi bizottság elnökségéhez átteni. B) Fegyelmi törvények. „1) Gymnasiumi növendékeket illető fegyelmi törvények." a) Fölvételt és szorgalomszak kezdetét illető törvények. 1. §. A gymnasiumba belépni kívánó tanulónak kötelessége a szorgalomszakot megnyitó istenitisztelet előtt fölvételét biztosítani. Az intézet megnyitása után jelentkező tanuló fölvétele iránt az iskolai székhez köteles folyamodni. 2. §. A tanintézet régibb növendékei az igazgatóság által kihirdetett szorgalomszak kezdetén kötelesek magokat bejelenteni s az iskolát megnyitó istentiszteleten jelen lenni. 3. §. Ha a tanintézet régibb növendéke az iskola ünnepélyes megnyitásán, helyes ok nélkül, meg nem jelenik, felvétetése iránt az iskolaiszékhez kell folyamodnia, s felvétetése esetében a beirásdijt újból megfizetnie. B) V a 11 á s t erkölcsöt és illemet tárgyazó törvények. 4. §. Köteles a tanuló beszédében, tetteiben és egész magaviseletében, jó erkölcsiséget, vallásosságot és illedelmet tanúsítani. — Kerülnie kell minden szót, mely által a vallást, illemet sértené, a milyenek a káromkodás, aljas beszédek, ezeknek a falakra való irkálása és botrányos képek rajzolása. Ki ezek ellen vét, vétsége fokozatához képest megdorgálással, testi büntetéssel, nem javulás esetében az iskolából való elküldéssel büntettetik. 5. §. A szorgalomszak ideje alatt köteles minden tanuló a vasárnapi s innepi istentisztelet előtt az iskolában megjelenni, s onnan az illető tanár vezetése alatt rendben a templomba menni, s magát ott az isteni tisztelethez illő komolysággal kegyesen viselni, annak idejében uri sz ent vacsorával élni. A ki az isteni tiszteletet helyes ok nélkül elmulasztja, ugy büntettetik, mint az iskola mulasztó. — Ki a templomban magát illetlenül viseli, első izben is szigorúan megfenyíttetik.