Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-10-13 / 41. szám

vező közlekedési eszközök a távolságot nagy mértékben megszüntették. A gazdag Isten pedig áldja meg mindazokat, kik eddig adakoztak, mind pedig azokat, kik adakozni fognak, s tegye sziveiket hajlandókká a könyörületességre, mely kedves dolog Isten és az emberek előtt. Kelt Pesten, oct. 4. 1861. A pesti evangy. árva-egylet bizottmánya. KEDVES LAP A PESTI EVANGY. ÁRVAINTÉZET TÖRTÉNELMÉBŐL. •íjr&A .áutapJfötópo fiO&itr • • Vannak tények az életben, melyek ha nyilvánosság elé kerülnek, talán sértik az illetőnek szerénységét: de mégis tartozunk azokat a nyilvánosság elé juttatni, hálánk fejében s másoknak intő például. Ily tényt kell közölnünk jelenleg — a pesti árvaintézet igazgató választmánya által 1861. sept. 6-kán tartatott gyűlése jegyzökönyvének 84. pontja folytán. Az emiitett pontban ez áll: „Olvastatott nagyszokoly ref. lelkész t. Parragh János urnák, Szegszárdról aug. 22-ről főtiszt. Székács superintendens úrhoz irt abbeli levele, melyben egy bizonyos földjének ez idei tiszta jövedelmét — korábbi Ígéretéhez hiven — 100 o. frt. Árváházunk számára megküldi. Ezén nagylelkű emberbarát gazdag adománya közlelkesedéssel fogadtatott, s elhatároztatott, hogy neki nemcsak külön válaszlevélben meleg köszönet mondassék, de egyúttal levele a pénztárnok ur által a Protestáns Egyhkzi és Iskolai Lapban és a Házi Kincstárban, másoknak buzdító például, egész terjedelmében közöltessék. Az említett pont ezen határozata folytán kötelességünknek tartjuk csakugyan közzé tenni e levelet, — mint becses okmányát az igazán kegyes, keresztyéni szeretetnek, s azon nem kényszerűségből, hanem jó kedvből való adakozásnak — melyet az apostol szavai szerint — szeret az Isten. A kedves levél szóról szóra itt következik. Szegszárd, aug. 22. 1861. Főtisztelendő Superintendens ur! Miután Isten jóvoltából és kegyelméből az aratást szerencsésen megértük s a nyomtatást is elvégeztettem: sietek beváltani igéretemet, melyet ez évben a protestáns árvák intézetére felajánlottam. Levonva ugyanis az arató- és nyomtatórészt, lett felerésze a megnevezett földtermésnek 24 mérő, vagyis 12 kila; ezt eladtam Enyingre állítva 9 frton, esett érte 12 X 9 = 108 frt. Ebből a szállítási dijt, kilájától 50 kr. — levonva, járna 102 forint; küldök tehát, részint hogy az összeg kerekszám legyen részint mert a póstai kiadásokat is fedeztem 100 = száz osztr. forintot egy darabban. Bocsánatot kérek, hogy Főtisztelendő urnái alkalmatlankodom, mert ez összeget Fuchs Rudolf elnök úrhoz kellett volna küldenem, de annak lakását nem tudtam volna feljegyezni. Kérem, legyen szíves a pénzt neki átadni s engem átvételéről megnyugtatni. Többire teljes tiszteletem kifejezése mellett maradok a Főtisztelendő urnák alázatos szolgája Parragh János, nagyszokolyi ref. lelkész. Eddig a levél. Ajánlásra, dicsérésre nem szorul. Minden sora, minden szava egy dicséret. Dicséretet azért mi sem adhatunk, —nekünk csak forró, kérő szavaink vannak, hogy a kegyelem mindenható Istene áldja meg gazdag áldásával azon kegyes férfiút, a ki ily nemes tettel mutat példát a jóban, a kegyességben. A pesti evangy. árvaintézet választmányának megbízásából Fiedler József pénztárnok. SZIVES FIGYELMEZTETÉS. Egy idő óta számos levél érkezett szerkesztőségemhez, melyek mint hivatalos tartalmúak és hivatalos alakban küldve nem bérmentesítettek. Minthogy azonban a szerkesztőségek nem bérmentesek, nekem nemcsak a rendes dijt, hanem azonfelül még bírságot is kellett fizetnem. — Hogy ezentúl ily kiadásoktól engem is meg -kíméljenek, a hivatalok is mentek legyenek, méltóztassanak hivatalos küldeményeiket a superintendensi hivatalhoz intézni. Szerk.