Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-10-13 / 41. szám

bár megtegye hatását. Sajnos lenne, ha e részben csak személyekről tétetnék szó. Ott párt van mozgásban, csak az a kérdés: ez a párt megfér-e vagy nem az iskola körén belül. Hátha netalán egyik fél a fegyelem és belső rendtartás és nevelés körül engedékeny, a másik tán szigorú; s ez által az ifjúság is bevonatik a játékba stb. ? No de erről elég ennyi! Kinevezvék a küldöttség tagjaiul Ragály Károly, Dapsy Vilmos, Ragályi Ferdinánd, Szathmári Király Pál, világi, Hegedűs László, Futó Dániel, Laky Endre, Simon József, egyházi részről. r. 1. ACSA. oct. 4. 1861. Helybeli ev. anyaegyházunknak van két oly fiókegyháza, hol temetővel nem birunk. Ilyen Kálló és Püspök-Hatvan. És vájjon miért? Nem azért, mintha a nevezett helységekben evangélikusok nem léteznének és igy a temető szüksége szóba sem jöhetne; nem is azért, mintha a váci püspökség ezen birtokai egy pár sírhelynél terjedelmesbek nem volnának: hanem az eddigiekből és a fenálló törvényekből Ítélve, melyek a temetők kihasitását meghagyják, egyedül azért, mert az anyaegyház ez ügyben az illető helyen nem tett lépéseket, s épen a tagosítás alkalmával ez iránt nem folyamodott, az intézkedök pedig elég bölcsek valának róla szépecskén hallgatni. — Mi következett ebből ? Az, hogy a megnevezett helyeken egyedül római kath. temető létezvén, a túlbuzgó plebánusok, milyenekkel itt bővelkedünk, például főt. Neszvada ur, a sírhelyet kérő evangélikusoknak azt válaszolá: ,,hogy igenis a temető árkában eltemethetik halottjaikat." Igy történt ezelőtt 3 évvel nemes Turcsányi Pállal, ki Püspök-Hatvanban 29 évig lakván s közszeretetet birván nagy határában, keresztyének társaságában, sírhelyet nem nyerhetett, s Ácsán—hova utána a rórn. kath. elöljáróság, lelkészének megcáfolásaul seregesen eljött, hogy temetésén jelen lehessen, eltemettetett. A mi volt lelkészünk ezen eljárását én annyiban nem követtem, a mennyiben e hó elején ugyanott egymásután két halottam lévén, s őket ujabbi biztatásra garádba temetni nem akarván; számos kísérettel a helyszínére mentem ; tudván hogy nem a földdeli fukarkodás, mint inkább az evangyélmi isteni tiszteletnek római kath. közüli kiszorítása céloztatik. Igy egész ünnepélyességgel megtartván a halotti isteni Tiszteidet, minrlakétszer a halottakat Ácsára elkísértem. Mindezekből következik : 1. Igyekezzenek az ev. egyházak minden helységben, főleg tagosítás alkalmával, temetöhelyet kieszközölni; mert tetszik nem tetszik, ki kell azt bárkinek jelölni, miután kedveseinket temetetlenül nem hagyhatjuk. 2. Ne hagyja magát az ev. lelkész az isteni tisztelettársai jogától bárki által megfosztatni; ne tekintse saját kényelmét, sőt használja fel az alkalmat a római cath. helyeken hivatalosan felléphetni, hadd oszoljanak a felölünk elszórt balvélekedések; közeledjenek a népek, vezetőik dacára egymáshoz, s hallván az evangyéliumot szomjúhozok annak anyanyelvbeni hirdetését, dicsőítsék velünk együtt mennyei atyánkat, s váljanak ellenségekből édes testvérek. 3. Hogy az ily keresztyéni botrányokat a nyilvánosság elébe hozzuk, ez által is kitüntetvén, hogy mi a keresztyén egyházat nem tartjuk a kárhozatos válaszfalak gyárának, hanem az emberiség testvéresedése üdvintézetének. Elefánt Mihály. DEBRECEN, oct. 6. 1861. A tiszántúli reformált egyházkerület azon közgyűlése, mely folyó évi oct. 1 — 6. napjain tartatott, kiváló nevezetességgel, sőt történelmi értékkel bir az iskolaügyben tett nagy fontosságú intézkedéseinél fogva. A nemsokára kinyomatva megjelenendő jegyzőkönyv lehető részletességgel közölni fogja a határozatokat s azok indokait. Meg fog jelenni a főiskola uj szervezete is. Most legyen tehát elég a közönség előleges értesítése végett megemlitni csak azt, hogy azon szervezeti javaslat, mely Hegedűs Lászlónak, Árvái Józsefnek, Révész Imrének és Kovács Jánosnak, mint a tiszáninneni és tiszántúli egyházkerületek küldötteinek Erdö-Bényén tartott tanakodásuk alapján készült, oly céllal, hogy legalább főbb vonásaiban a pataki és debreceni főiskolákban alkalmazható legyen, s mely a gymnasiumot nem csupán előkészítő, hanem saját céllal is biró önálló tudományos intézetnek tekintvén, azt a kor igényeihez s a tudományok haladásához képest, ezentúl is mint 8 osztályút kivánta meghagyatni, természetesen a Thun vagy más efféle Entwurftól egészen független oly önálló tanrendszerrel, mely az egyház, nemzet és haza s a tudomány érdekeinek megfelelő legyen; — ezen szervezeti javaslat, mondom, Debrecenben elvettetett, s az akadémiai tanárok indítványára, a gymnasium csupán előkészítő intézetnek tekintetvén, leszállittatott az hat osztályra. A gymnasium 8 osztályusága mellett, a közgyűlést megelőzött választmányi ülésekben Tisza Kálmán, Könyves Tóth Mihály, Imre Sándor, Kovács János és Révész Imre, a kerületi gyűlésen pedig ismét Tisza Kálmán, Révész Imre, s esperes Ozsvát és Ráttkay urak szólottak és vivtak, de egészen sikeretlenül; mert minden egyebek egyenesen és határozottan a hat osztály mellett szólottak, a mely csakugyan általános nagy többséggel el is fogadtatott. Van tehát jelenleg Debrecenben : egy hat osztályú gymnasium 8 rendes tanárral, egy három éves bölcseleti tanfolyam, mintegy tiz tanárral; egy másféléves tanfolyarnu tanítóképezde, melybe a VI. gymn. osztályból lehet lépni, három rendes tanárral; egy kétéves jogi tanfolyam, két rendes s egy kisegitő-gymn.-tanárral; egy két, illetőleg 3 éves theologiai tanfolyam, három tanárral. K J K.-VÁSÁRHELY, oct. l-jén. A köz szent zsinat idei felszólítására az oláhországi alapítandó ref. egyházak felsegélése tárgyában k.-vásárhelyi ref. egyházunk is sie-