Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-15 / 37. szám

illető törvény 1000 példányban nyomatik ki, s azon meghagyással küldetik szét, hogy a püspöki vizsgálat alatt levő egyházakban még a folyó évben, a többiekben a jövő évi egyházlátogatás alkalmával léptessék életbe. A moldva-oláhországi rnissio ügye is szőnyegre került. _ Erdély e szent ügyben még eddig ugy szólva semmit sem tett, mig Magyarország, mint az ön lapjában közlött kimutatásokból kitűnik, szép sikerrel karolta fel azt, — Ugy vagyunk mi e tekintetben is testvérhazánkkal, mint a rokkant vitéz ép pajtásával: csak ugy hátul bicegünk. — Szegény Erdély! nagy embereid, buzgó fiaid sorai naponkint inkább ritkulnak, a nélkül, hogy ujabbak támadnának. A régiekből alig egy kettő van még, s ha azok is kihullanak, tán ugy fogsz velők járni, mint a természettudósok azon csodaállatokkal, melyeknek valahai lételöket csak ittott elszórva talált csontok maradványaiból tudják. Egyházfőtanácsunk felszólította tagjait a szent ügy pártolására, s egyszersmind a permanens consistorium kötelességévé tette, hogy találjon módot a segélygyüjtés sikeresitésére. — Az eredményről annak idejében. Mint ön kétségen kivül tudni fogja, már 6 éve, hogy a nagyenyedi hittani folyam Kolozsvárra van áttéve, mert ama város sok körülmények miatt, melyeknek fölemlitése itt helyén kivüli lenne — saját tanintézetét netn fogadhatta magába. — Most az akadályok el lévén hárítva, a Rikán belöli egyházvidék s a nagyenyedi tanodai elöljáróság ismételt kérésére egyház-főtanácsunk elhatározta, hogy a jövő évi september 1-sö napjáig — a politikai viszonyok zavaros állapota miatt hamarabb nem történhetvén meg — eredeti székhelyére visszaköltöztessék. E jogszerű határozattétel ellenére csak a magánérdek lehetett, de hogy másfelöl annak — a körülmények miatt theoftgiánkra nézve szomorú következései lesznek, az is világos mint a nap. Megsinli, mint az a csemete, melyet más kertbe ültetnek át a nélkül, hogy a régi kertészek követnék, vagy azoknak helyét hasonlók pótolhatnák. — Helybeli lelkész s ez idő szerint még a practica theologia tanára, lelkészi hivatalát nem akarván odahagyni, nem megy le, s igy tanszéke, melyet oly szép sikerrel töltött be, üresen marad; ki és mikor fogja azt hasonló eredménynyel betölteni, nem tudom. — Püspöki hivatalában lett megerősíttetése folytán föpásztorunk is lemondott oly sok éveken át folytatott tanárságáról; Nagy Ferencz pedig saját s a kolozsvári tanoda kérelmére a helybeli bölcsészeti tanszékre tétetett át. — Még ezekhez járul az is, hogy a Nagyenyeden felállítandó kétévi jogtani folyam miatt — nem levén erre elegendö=

pénzalap — egy tanárát elveszíti. — Szomorú dolog, hogy az egész szölomiveléseért a másiknál kell a különben is gyér számú munkásokat apasztani. — Hogy fogja három tanár megbírni azt a munkát, melynek lelkiismeretes végrehajtása négynek is sok volna V nagy kérdés. Persze ha az előadandó theologiai tudományok száma apasztatik, vagy ha azok közül tán a két legnevezetesebb — encyclopaedia és bibliai theologia — ezután sem tanittátatik, akkor megbírja három is, de az a szomorú eredmény meglesz — egyfelől régibb tanárainak elvesztése, másfelől a tanárok számának apasztása miatt — hogy theologusaink még kevesebb készültséggel fognak kilépni a papi pályára. — Szóval theologiánkra nézve a „restitutio in integrum — ily uton nem fog megtörténhetni. Főiskolánk szervezéséről, zsinatunknak az egyházlátogatások alkalmávali visszaélések orvoslásáról stb. közelebbi levelemben. a. — KÖNYVISMERTETÉS. A gyermek imái és els'ó vallásos érzelmei. Protestáns iskolák és gyermekek számára Dobos János, Pest, 1861. Kiadja Heckenast Gusztáv. Ára 80 kr. u. p. 16-od rét. 206 1. Vannak tulbuzgó theologusok, kik az ujabb időben túlsúlyra vergődött szabadabb bölcsészeti s nevelési nézetekre, az ezek nyomán kifejlett világiasb életirányra föltétlenül anathemát kiáltanak; s a magasztalva emlegetett régi buzgó korból fönmaradt vallásos intézmények merev formáihoz görcsösen ragaszkodva, kétségbeesetten siránkoznak az azok által föl nem melegíthető nemzedék vallástalanságán összeomlani vélt Sionjuk romai közül vigasztalhatlanul kesergenek a kihalt buzgóság, az elenyészett egyháziasság után ! Őszintén megvallom, hogy én e tulbuzgók közé nem tartozom. Mert valamint erősen hiszem, hogy a szellem örök életre hivatott : szintúgy meg vagyok arról is győződve, hogy az emberiség életéből a vallás ki nem halhat, mivelhogy épen e mennyei sugár teszi annak éltető lelkét,—ez jegyzé öt el a mulandóság hónából az örök lét fejedelmének. Mióta különösen Krisztusban és Krisztus által az ,,istenfiuság megszentelő igéje" nemünk életfájába beoltatott: azóta az enyészet és halál, a hervadás és pusztulás megszűntek valódi jelentőségű fogalmak lenni, — hanem átváltoztak képletes kifejezésekké azon átmeneti lépcsők jelölésére, melyekkel egy sajátszerű fejlődési cyclus záródván — tul rajtuk a szellem életének dúsabb virágai fakadnak, ízletesebb gyümölcsei teremnek. Igenis, az emberiség életfája örökéletre van hivatva ; és pedig épen a vallás által. — Ez az éltető és termékenyítő nedv, melynek megzavart és fölakadt forrása Krisztus lelkében újra kibuzogván: meggyógyitá s inegnemesité az egész törzset s annak hajtásait. — Erős rázkodások, tulbuzgalom égető heve, vagy részvétlenség fagyos közönye — megszakgathatják, megperzselhetik, vagy megdermeszthetik egyik másik ágnak felső bimbóit, nyíló virágait, sőt gyümölcseit; — megtörténhetik, hogy fattyuhajtások is támadnak az egészségesek mellett. De egy nem történhetik meg többé soha, — hogy a fának életnedve kiszáradjon. Nem veszhet ki, nem halhat el az emberi szellemből a vallás. — Ha fordulnak is elő sovány évek, melyeken át