Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-01 / 35. szám

tonban történtekre nézve további gyanúsítások elhárítása tekintetéből is, a mélyen tisztelt képviselőház előtt a legmélyebb tisztelettel és hódolattal — de egyszersmind ünnepélyesen kijelenteni: mikép ragaszkodunk gyermeki kegyelettel nyelvünkhöz — melyet anyáinktól tanulánk. — És meggyőződve lévén, hogy a mélyen tisztelt képviselőház a haza, igazság és méltányosság iránti szeretete e tekintetben mindazt megadandja szlávajkű polgártársainak, — mi hazánk területi épsége s törvényes önállóságának csorbulása nélkül — igazságosan és méltányosan megadható, — nyelvünk ügyét feltétlen bizalommal kezeibe teszszük le. — Hogy Thurócz-Sz.-Mártonban szlávajkű magyar polgárok gyűlése lett volna, — az ellen ünnepélyesen tiltakozunk. Hazai törvényeinkben jelelvék azok, kiknek gyűlést összehívni törvényes jog adatik. — És meg van határozva a gyűlések tartásának rendje, és alapja is. Nem gyűlés, — csoportulat volt az. — Csoportulata a bukott rendszer eldobott, jelenben álásnélküli eszközeinek, — a kik izgatnak mindennel, — és mindenkit, hogy az általuk visszaohajtott zavarban halászhassanak. — És csoportulata néhány pánszláviával rajongó idétlen ábrándozóknak. — Beszéltek és irtak, — legyenek ezek bármint — indignatióval fordul el fondorkodásaik- s rajongásaiktól szlávajkű részünk, — miként elfordulának Árva-, Nyitra-, Pozsony-, Liptó- és Zólyomi honpolgártársaink. Nevünkben szólani, jogaink- és erdekeinket védeni, — mi nem hatalmaztunk fel alkotmányosan választott, s a melyen tisztelt képviselőházban ülö képviselőinken kivül senkit. Valaki tehát jogaink- és érdekeinkről képviselőinken kivül nevünkben szót emel, bitorolja nevünket. — Mi hazánk határain belül csak egy nemzetet ismerünk : a magyart! Ennek vagyunk és maradunk mi, bár nyelvre különböző, de honpolgári kötelességeinkben hazánkérti feláldozásban magunkat felülmúlni senki által soha nem engedő tagjai. — Csak mint ilyenek akarunk mi élni, imádott hazánkban — és halni érte, ha kell — miként éltenek benne és haltanak érte ezred éven át őseink és apáink. A ki mást akar, az ellensége nemzetünknek, ellensége szlávfajunknak, — ellenségünk nekünk összesen és egyenként. A mélyen tisztelt képviselőháznak alázatos engedelmes polgártársai, a nagy-honti ágost. evangélikusok közönsége. Sembery Imre, esperességi felügyelő. Masztis Ádám, föesperes. (P. H.) AZ ÁGOST. HITV. BÁNYAKERÜLET EGYHÁZI KÖZGYŰLÉSE. Az országgyűlés megszűnt, s az ujságlapokban tér nyilt a hazánkban különben mindig érdekes s parlamentalis s nyilvánosságot szerető és megérdemlő protestáns egyházi gyűlések közlésére. Hazánk fővárosában már a folyó évi augusztus 24-töl folytonosan tartatnak a gyűlések s tagadhatatlan , hogy ezek közül hazai közönségünkre nézve legnagyobb érdekkel birand az ág. egyháznak augusztus 28-án megkezdendő egyetemes gyűlése, mindazáltal jónak látom, habár rövid vonásokban, az azt megelőzött bányakerületi egyházi közgyűlés folyamát is e lap hasábjain közölni. E gyűlésen föt. Székács József superintendens mint egyházi, s Dessewífy Ottó kerületi felügyelő urnák távollétében Veres P. mint a jelenlevők között legidősebb esperességi felügyelő ur elnökölt, de ki gyűlés közben a később megjelent s hivatalban idősebb Radvánszky Antal zólyomi esperességi felügyelő és főispán ö méltóságának adta át az elnökletet. Székács József superintendens ur alkalomszerű buzgó imával, tek. Veres Pál egyházkerületi felügyelő ur pedig lelkes beszéddel nyitván meg a gyűlést, annak nevezetesebb részleteit e következőkben közöljük : Először is főtiszt. Székács József superintendens ur a kerület kebelében egy év alatt előforduló eseményekről tett jelentést. E remek és hosszú előadásból kiemeljük, hogy ez évben egyházi sérelmeink az előbbi évekhez képest tetemesen fogytak, s a kerület számára e tekintetben csak kevés ily esetnek elintézése maradt fel. Örvendetes hatást eszközölt a superintendens úr azon jelentése, hogy a kerületben előbb létezett patentalis egyházak, a pesti ág. tót egyházat kivéve, mindnyájan visszatértek az autonom egyház kebelébe. Ugy szintén jó hatású volt azon jelentése is, hogy a szarvasi és selrneczi fötanodák vizsgáit meglátogatván , azok működéseikről minden tekintetben jó lelkiismerettel tehet elismerő tanúságot. Ugyancsak e remek jelentésből kitűnt az is, hogy a superintendensi körútnak igen áldott következései vannak, amennyiben az itt-ott veszendő kegyes alapítványok, mint például a felolvasott jelentés szerint most is a bánsági papi s tanítói özvegy-árva intézetnél ezer s néhány száz forintnak hűtlen kezelés általi eltűnését napfényre deríté s talán visszaszerzésére is alkalmat szolgáltatand. — Ngs Kubinyi Ágoston ur indítványa folytán a remek és kimerítő superintendensi tudósításért, minőt a kerület 13 év óta nem hallott, superintendens urnák jegyzőkönyvileg elismerés fejeztetett ki, azon óhajtás kíséretében, hogy az ily kimerítő tudósításokat a kerület jövőben is szivesen veendi. Intézkedés tétetett e gyűlésen az egyházi törvénykezés tekintetében, kineveztettek a követek az egyetemes gyűl ésre, az esperességek véleménye a tanári tantervre bizo ttságilag összehasonlíttattak, s azt a kerület az egyetemes gyűlésre teendi át; s több ilyen tárgyak elintézése közt legélénkebb és érdekesebb vitákra nyújtottak alkalmat a következő tárgyak. Ugyanis: A pénzügyek vizsgálata mellett szóba hozatván az önadóztatás ügye, a gyakor-