Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-08-04 / 31. szám

AZ IGLÓI ISKOLAI TANÁCSKOZMÁNY VÉLEMÉNYE AZ „ISKOLA SZERVEZÉSI JAVASLATOK" IRÁNT. Az ág. hitvallásuak egyetemes gyűlése az iskolaszervezési javaslatok felett döntő Ítéletet fog mondani, s a tantervet a gymnasiutnok számára meg fogja alapítani. A nézetek tisztulását és egyesítését nagyon előmozdította volna egyes tanintézeteink azon javaslatok iránti véleményeiknek közlése folyóiratok vagy hírlapok utján; kívánatos lett volna ez azért is, mert az egyes intézetek nézetében gyakran egész vidékek vélekedését és kívánságát látjuk képviseltetve lenni, s valóban feltűnő, hogy azon iskolaszervezési javaslatokról felsőbb tanintézeteink közül egyik sem nyilatkozott eddig sem a Prot. Egyh. s Isk. Lapokban, sem másutt, sem jóváhagyólag, sem roszalólag; pedig a zászlót ö nekik kell lobogtatniok, mely után e téren közönség és a kisebb tanodák induljanak. Ezen eljárás által a közönség nemcsak hogy megismerkedik a tanintézetek szellemével, de általában nagyobb érdekkel is fog viseltetni a tanügy iránt, a mi tanintézeteinkre csak üdvös eredményt szülhet. Ennélfogva célszerűnek tartom az iglói egyház junius havában tartott iskola-tanácskozmányának jegyzőkönyvéből a „javaslatokra" vonatkozó pontot nyilvánosságra jutattni. „Tárgyalás alá vétetvén az egyes tanárokkal már előbb közlött iskolaszervezési javaslatok, mindenek előtt köszönetet szavazunk azon férfiaknak, kik tanügyünk felvirágoztatásáért munkát és fáradalmat nem kíméltek; valamint pedig egy részről alapos okoknál fogva pártoljuk és helyeseljük, hogy a gymnasium 8 osztályból álló tanintézet legyen; hogy a classicus nyelvek a gymnasium legfőbb művelési fonalát képezzék; hogy a tantervben a reáliák is, a mint azt az előrehaladt miveltebb közszellem, s a tanulók jövendőbeli különnemű életviszonyai megkívánják, szintén elismerendöleg képviselvék, hogy a tanulók anyanyelvére nagy figyelem fordittatik; hogy a magyar nyelv ott is, a hol az nem anyanyelv, mégis mint fő országos nyelv szükségesképen előtérbe vonatott; valamint helyeseljük továbbá, hogy a szláv nyelv minden iskolának helybeli érdekei és viszonyai szerint a tantárgyak közé felvétetett; hogy a görög nyelv tanítása csak az V. osztályban vegye kezdetét, s hogy a nyári szünnapok ismét julius és augusztus hónapokra tétettek át: ugy más részről következő ellenvetéseket teszünk, különösen 1. A latin nyelvet illetőleg. Mi azon véleményben vagyunk, hogy a latin nyelv már az I. gymnas osztályban taníttassák; mert hosszabb idő alatt jó módszer mellett mindenesetre nagyobb eredményhez jutunk, mint rövidebb idö alatt; ha 8 osztályban nem tanulnak kielégitöleg latinul, ugy 7 osztályban még kevesebbet fognak tanulni; — mert ha a latin nyelv az I. osztályból kizáratik, s ez mégis gymnasialis osztály marad, ugy nem sokára olyan hybridum-féle lesz belőle, sem elemi, sem gymnasiális osztály, tétovázás jobbra balra, határozott cél nélkül. A gymnasiumhoz szükséges előkészületet mi a kétosztályu 4 tanfolyamu elemi iskolától követeljük, s ha a tanonc nem bir még elegendő képességgel, ugy inkább az elemi osztályokba akarjuk öt visszautasítani ; — az elemi iskolától pedig felette sokat nem követelünk. A mi továbbá a sokféle nyelvtanulássali tulhalmozottságnak elenvetését illeti, e£ birhatá talán leginkább a tiszt, tervkészítőket a latin nyelv kiszorítására az I. osztályból. Csekély vélekedésünk szerint azonban az a sokféle nyelvtanulás bizonyos mértékig, kellő fokozás és jó methodika mellett nem oly veszedelmes és irtózatos, mint első tekintetre lenni tetszik. Az anyanyelv ismerete ugyanis már az elemi iskolákban alapíttatván meg, a gymnasiumban csak rendszeresen folytattatik, s hasonlóképen már az elemi iskolában gyakoroltatik egy másik honi nyelv is (vagy legalább kellene gyakoroltatnia mindenütt, a hol a magyar nyelv nem anyanyelv, s ennélfogva a fiuk már a magyar nyelv előismeretével lépnek a gymnasiumba) ; igy tehát az algymnasium I. osztályában a tanulóra nézve tulajdonképen csak egy uj nyelv vétetik fel a tantárgyak közé, t. i. a latin, s ha a jövőben még a görög nyelv is elmarad a III. és IV. osztályból, a nyelvek általi összezavarástól annál kevésbbé kell félnünk. Mi legalább, kik helybeli viszonyok által kényszerítve, évek óta a német, magyar és latin nyelveket tanítjuk egyszerre a gymnasium I. osztályában, nemcsak, hogy nem tapasztaltuk az elmebeli tehetségek az általi corruptióját, söt ellenkezőleg elmeélre nézve sokkal túlhaladták azokat, kik mint reál-tanulók csak németül és magyarul tanultak. Sok nyelvű hazánkban már legkisebb gyermekségünktől fogva hozzá vagyunk a több nyelvhez szokva; de épen azért tán könnyebben tanuljuk a nyelveket, mint másutt. Ne ijedjünk azért attól vissza, hogy már az I. osztályban tanulja a fiu a latin nyelv alakjait, — hadd tanulja épen azért, mivel már a gyinnasiumba lépett. Maradjunk a hosszú évek során át megpróbált és célszerűnek bebizonyult I. II. III. IV. tanfolyamu grammaticalis fokozat mellett, mely bizonyára logikai és didactikai volt egyszersmind, és ne szorítsuk 3 tanfolyamba azon pensumot, mely négynek is elegendő munkát ad. Ha tehát a latin nyelv felvétetnék az I. osztályba, akkor ilyen változtatást ajánlanánk a leckerendre nézve: vallás 2 óra, latin 5, magyar nyelv 4, német 3, földrajz 3, számtan 2, nézlettani mértan 2, természetrajz 2 === 23 óra. 2. A történelemre nézve azt jegyezzük meg, hogy valamint a földrajzban az általános földrajzzal veszi kezdetét az oktatás, ugy itt is az általános világtörténettel, még pedig az ó korral vegye kezdetét. 3. A mennyiségtant illetőleg kívánságunk az, hogy az összetett arányokróli tan tétessék át a jobb összefüggés és egymásután kedvéért a III. osztályba; a VIII. osztályban pedig, jóllehet a természettani feladatok megfejtésében folytonos gyakorlatban vannak is a mennyiségtan egyes részei : óhajtjuk mégis, hogy hetenként legalább 1 vagy 2 órai rendszereá oktatást nyerjen e tárgyban a tanuló, miután a gynmasiuinból jövendő technikusok, bányászati és hutászati szakemberek lépnek ki, kikre nézve a szakadatlan rendszeres mathematicai oktatás igen fontos.