Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-21 / 29. szám

könyveket, miket Magyarországról s épen Pestről hónapok óta hasztalan sürgetek, beszerezzem. Kolozsvárt azon lelki élvezeten kivül, melyet ott levő barátim s kevés ismerösim körében nyertem, mind az akkor tartatott úgynevezett Juniálison, mind a censurán volt alkalmam tapasztalni a kolozsvári főiskola ifjúságának szellemi életrevalóságát; adja Isten, hogy a tavasz szép bimbaiból teljes virágok nyíljanak, a haza és anyaszentegy­ház kebelére hajolok. Ugyancsak Kolozsvártt jelen voltam az erdélyi mél­tóságos föegyházi tanács gyűlésén, hol örömmel tapasz­taltam világi jeleseinknek az egyházi ügyek körüli tapin­tatos buzgólkodását. A ploesti egyház fögondnokául gróf Kemény Sámuel urat kértem fel és nyertem meg. — S ezen kivül sok szép Ígéretet vettem egyesektől, hogy a moldva-oláhországi missió ügyét pártfogolandják. Adja Isten, hogy ugy legyen! Nem mulasztom el megemlíteni azt is, hogy Dr. Ballagi Mór urat a ploesti egyház presbyteréül választottuk. Most indulok Szent-György felé, hogy az erdélyi közzsinaton magam terjeszszem elő az elhagyatottak ügyét. Isten veled Kolozsvár, Erdély Pestje! a vándor, ki benned megpihent, lehet hogy soká, igen soká fog üdvözölhetni; Isten veled ! Kolozsvár, junius 12. 1861. Czelder Márton reform, lelkipásztor. BÉCS, jun. 19. Az alsóház mai ülésében Schmerling minister a tyroli vallásügyet illető interpellatióra, követke­zőleg felelt: a császár a tyroli országgyűlés határozatától megtagadta a szentesítést. A kormány a protestáns pátens fentartását és az az ellen intézett bárminemű törvénytelen izgatások irányában szigorú rendszabályok alkalmazását igéri. A Südd. Zeitung, ugyané tárgyban, következőről ér­tesít : a ministerium titkos megbízásaival egy különös kor­mánybiztos küldetett Tyrolba, hogy az ottani viszonyo­kat, melyek a protestáns-törvény elleni izgatás következté­ben oly sajátságosan alakultak, szorosabban megvizsgálja s azokról tudósítást terjeszszen elő.—Mint állíttatik, az egész dolgot a tyroli hivatalnokok mellőzésével és titokban kellett elintézni, minthogy a korona tartomány egész bureaucra­tiája, élükön a helytartóval, a ministerium ellenére a hit— egység részére dolgozik. Éjszaki Csehország. Mint a Prot. Kirchenzeitung tu­dósit, Csehországban is utánzásra találnak a tyroli ultra­montánok reactionárius törekvései. Az auschai kerület alt­theini községében ugyanis a községelöljáró egy Írásbeli hirdetésben pénzbüntetés terhe alatt tiltotta meg, az ö köz­ségében házaknak vagy földbirtoknak protestánsok részére történendő eladását. Reméljük, hogy az ily jelenetek nem kerülik ki a magas birodalmi tanács figyelmét. Majland. A Voss Ztg. írja: Salvoni Antal, egy bre­sciai köztiszteletben álló pap, felhívást intézett a clerushoz egy szabad cath. egyház alapítására s azt következő sza­vakkal végzi: „Szenteljük magunkat, óh nemes szolgák, szenteljük haladék nélkül a Krisztus egyházának. Minden el­veszett pillanat a legsajnosabb következéseket vonhatja maga után. Nem látjátok-e, hogy a pillanat sietségre int, hogy az egyház és nemzet s a clerus és a nép közötti szakadás már megkezdődött. — Jaj nekünk, ha e szakadás küzdelembe tör ki, mely Olaszhont egy szomorú válság veszélyeivel fenye­getendő — Lehet, hogy mindnyájunk romlását fogja az okozni, hanem annyi bizonyos, hogy az egyháznak romlá­sára leend." Közelebbről egyjegyzék fog köröztetni, mely azon papoktól fog aláíratni, kik a szabad cath. egyházhoz csatlakoznak. Göttinga, jun. 12. Lünemann G. theol. és philosofíai doctor, eddigelö a göttingai egyetemben a theologiának rendkívüli tanára és az uj testamentumra vonatkozó több exegeticai müvek hires irója, mint rendes tanár, a bécsi egyetemhez hivatott. Auscha-ból a Presse-nek következőt írnak : „Rosen­dorfban, Csehország tetscheni kerületében fekvő község­ben mult hó 14-én egy evangélicus temetés volt. A holttes­tet a rendes temetőbe akarták temetni; azonban ezt nem tehették, mert a cath. lelkész az ottani evangelicusok ré­szére a temetőnek azon részét jelölte ki temetkezési helyül, hova eddigelö az öngyilkosok és véletlenül feltalált szeren­csétlenek temettettek s a mely a temető többi részétől egy árok által van elválasztva. Az evang. lelkész az 1856-ki ministeri rendeletre hivatkozott, de hasztalan; a kerületi hivatalhoz kellett hát folyamodni. Hanem a cath. lelkész a kiküldött hivatalnokoknak, sőt az egyház patrónusa képvi­selőjének is ellenállott, kinyilatkoztatván, hogy ő az ö házi jogát az evangelicusok által nem engedi megcsorbittatni s végre az ö kegyes buzgóságában egy hivatalnok által tett azon ajánlatot is, hogy a holttest tehát legalább addig, mig az ügyben egy bizottmány határozni fog, a halottak házába vitessék, visszautasította. Utóvégre is kénytelen volt a hiva­talnok a halott eltemetésére a falun kivül jelölni ki egy kis helyet." Szomorú jogegyenlőség, midőn a különböző vallás­felekezetek tagjai még halálukban sem pihenhetnek ugyan azon földben. Éjszaknyugoti Pomerania QUhlich L. mint szabad vallási-missionárius). Már régen ohajtottam ön lapja szá­mára — igy ir a tudósító Pomerániából a Prot. Kirch. Zeitung szerkesztőjének — tudósítást küldeni azon missio­ról, mely a Magdeburgból jött Uhlich ur személyében, mint az úgynevezett szabad vallási községek főképviselőjében, vidékünket a mult év őszén szerencsélteté. Egy kis szabad község, mely Franzburg városkában az elmúlt nyáron ala­kult s meg a Danzigban 15 év óta létező társulat hivták öt meg, hogy nálok egy beszédet tartson. Uhlich szívesen en­gedett a meghívásnak s miután barátai a rendőrségtől enge­délyt szereztek neki, meg is tartá beszédét egy nagy te­remben, százakra menő, mindkétnemü hallgatóság jelenlé­tében. A különben igen folyékony előadásnak következő átalános tárgya volt: „az igazság utáni jogos törekvésről s a vallásnak ehhez való viszonyáról." Tudósító alanyi Íté­lete szerint, az őt teljesen hidegen hagyó beszéd „pengő érc és zengő cimbalom" volt. Ha valaki keresztyéninek ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom