Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-14 / 28. szám

tanfolyammal, mely némileg megfelelne a régi philosophiai két éves tanfolyamunknak, kiegészítve a korszellem parancsolta tanulmányokkal, ide értve a nevelés és oktatástant is. — Ezen bölcseimi folyam egyszersmind előkészítő, átmeneti intézet a sajátlagos szaktanodákra, névszerint a mü-és tudományos egyetemekre. E tanfolyam két felső (2—3) osztálya együtt tanítható, s a tantárgyak két évi tanfolyam alatt váltakozva elöadandók, mint régen, mi a tanári személyzet szaporítása nélkül eshetik meg, tehát félannyi tanitói erővel." Ezen tanfolyamot a szervezet egészen szaktanitás alapján rendezi, sem a tanmódszert, sem a tankönyveket nem jelöli ki, feltevén, hogy az idevágó ismerettel az illető szaktanárok bírnak, csupán arra figyelmezteti a leendő tanárokat, hogy ha saját munkáik nyomán tartják előadásaikat, igyekezzenek kézirataikat mielébb kinyomatni, hogy az időrabló íratás alól felmentett ifjak a tanulásra annál nagyobb erővel adhassák magukat. A bölcseimi tanfolyam tantárgyai: Vallás (népszerű vallástan, bibliaolvasás, egyháztörténelem, különös tekintettel a magyarországi reformatióra s egyházunk alaptörvényeire). Magyar irodalom (az irodalom története, fogalmazási gyakorlatok). Latin irodalom (Sallust, Cicero, Tacitus, Horatius satyrái, Ars poetica). Hellén irodalom (Homerus Odysseája, Iliása, Plató és Demosthenes). Német irodalom (remekírók olvasása, értelmezése). Történelem (egyetemes és a magyar nemzet történelme pragmaticus eléadása). Menynyiségtan (az eddig tanultak általánosabb s tudományos előadása, hozzáadva: az arithmeticai és geometriai sorok alkalmazása, a kamatos kamatok számítása, permutatio, combinatio, variatio, binomi tan; az algebra alkalmazása a geometriai feladatok megoldására : a pont és egyenes vonal meghatározása egyenes lapon, a coordináták rendszere, kúpszeletek, a gömb háromszögtan egyszerűbb s legszükségesebb tételei). Természet- és vegytan (terjedelmesebb szervetlen s rövidebb szerves vegytan, természettan menynyiségtani alapon). Természetrajz (rendszeres állattan bonc- és élettani vizsgálatokkal; rendszeres növénytan hasonlóan; rendszeres ásványtan a geologia s geognosiával kapcsolatban). Bölcsészeti tudományok (lélek- és észtan, metaphysica, ethica, természetjog és aesthetica, a bölcsészet történelme, bölcsészeti mód- és rendszerek ismerete, észvallástan; végre növelés és oktatástan gyakorlatilag is). Rendkívüli tárgyak: angol és francia nyelv, éneklés, zene, rajz, testgyakorlat. A tantárgyak ezen összeállítása a legszigorúbb biró kivánatait is kielégíti. — Valóban örülnünk kell, hogy egyházunk erdélyi lelkes és buzgó tagjai ilyen módon fogták fel a korszerű magasabb nevelés feladatát, hogy a 12 évig szellemet ölőleg uralkodott nyolc osztályos gymnajiium helyébe, az ifjúi korba átlépő növendék előtt megnyitják a magasabb mivelödésre vezető biztos utat; szerencsét kell kívánnunk azon iíju nemzedéknek, kik ezen *i\on haladhatva, mind egyházunk, mind szeretett hazánknak egykor olyan nagy és üdvös szolgálatokat tehetnek, a i -milyeneket ilyen jól nevelt ifjaktól méltán és bizton várhat meg az egyház és a hon. Azonban bocsássanak meg a t. c. szervezők, ha ezen tudományok tanítására rendelt tanári erők nem helyes alkalmazását ismét felemlítem. A szerzők ugyanis azt vélik, hogy a bölcsészeti folyam második és harmadik osztálya együtt tanítható. — Az ilyen simultan iskolákat mindenütt a pénzszükség idézi elő, — bizonyosan Erdélyben is ez az eset a simultan iskola előidézője. — Tudom én, hogy a szükség törvényt ront, de azt is tudom, hogy egy tekintélyes hitfelekezet hitbuzgóságtól táplált jó akarattal elhárítja, s kell hogy elhárítsa az anyagi akadályokat. A simultan iskoláknak meg van az a rettenetes és a szellem fejlődését rontó hatása, hogy a tantárgyakban sohasem lehet fokozatos elöhaladást, tehát a tudomány természetes fejlesztését megtartani; hanem kénytelen a tanár, jelen esetben például, a második osztálynak, akár következik ez természetszerűen, akár nem, mindig azt tanítani, a mit a kilépő harmadik osztály tanul. — Ez pedig rettenetes hátrány a szellem természetes fejlesztésére nézve. — Ezen baj miatt támadnak aztán a zavaros fők. Ha az erdélyi bölcsészeti iskolák a tervezett négy szaktanárhoz még egyet adnak, kinek fizetését minden árron ki kell csinálni, és a vallástani heti 5 órát valami jó akaratú lelkészre bizzák, a dolog könnyen megfejthető. Ugyanis a szervezeti tervezet szerint a classicai mindkét irodalomra kell egy tanár 15 heti órával, — a történelemre egy másik 15 órával, a mennyiség- és természettanra harmadik tanár 16 órával. A természetrajzra, melyhez lehetne szükség esetében csatolni a magyar irodalmat, bár nem rokon tárgy, de fel kell tennem egy általános miveltséggel biró emberről, hogy elvégezheti, 13 órával. Ez lenne a negyedik tanár. Az ötödik tanár végezné a bölcsészeti tudományokat. — Igy a bölcsészeti osztályban ki lehetne kerülni a simultanságot. — S 800—1000 ftot, a mennyi talán egy tanár fizetése Erdélyben, sokkal olcsóbban lehetne évenként előkeríteni, mint a felállított módon kárt okoznak a jövőnek. — Ugyanazért ezt bátor vagyok a szervezők figyelmébe ajánlani. IV. és V-dik szakasza a Szervezeti javaslatban előterjesztett főiskolának a jogi és hittani pálya. Igen helyesen teszik erdélyi atyánkfiai, hogy gondoskodnak mindkét felsőbb szakiskoláról. A jogi pálya két évre van határozva, mely idő alatt bizony meg lehet tanulni a jogtudomány elméletét. — Azt csak a tudós német rendszer találta fel, hogy a jogot — értsd ezen rendszer szerint a paragraphusok zűrzavarát — öt évig kell tanulni. — Meglehet, a tudós szomszédoknak igazságuk van ? — Én magam is állítom ezt, mert nem öt év, de egy egész élet is kevés arra, hogy valaki a minden eshetőségekre megírni erőlködött paragraphusokat be bírja magolni. A jogtudománynak, mint minden egyéb tudománynak a főbb alapelveit lehet és kell az iskolákban megtanulni. — A mi a jogi gyakorlatot, s a jog gyakorlati alkal-