Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-07 / 27. szám

biró ur o mlgánál az épen átutazandóban levő főkormányzó ö excja tiszteletére, melyre minden egyházi és világi nota­bilitas hivatalos levén, lelkesbnél lelkesb pohárköszöntések mondattak a jelenvolt világi és egyházi főhivatalnokokért stb. Este fáklyás zenével tiszteié meg az egyházi atyát a tanuló­ifjúság, szaktanító Karácsony ur erős szavakban tolmácsol­ván az ifjúság érzületét. Udvarhelyről 14-kén megindulva, az ős Rikában az erdővidéki lelkészség és birtokosság fo­gadá a püspöki menetet; a 60 éves tanítvány, esperes nagytiszteletü Benedek József üdvözölvén az egykori taní­tót, most rendes püspököt. Innen kezdve nyomról nyomra ujabb meg ujabb tisztelgések disziték e diadalmenetet. A históriai nevezetességű köpeci hídnál előbb az egyesült 4 egyházmegye küldöttsége tevé hódolatteljes tiszteletét, a buzgóságban s áldozatkészségben vallásos lelkesiiltségénél fogva magát felülmulatni nem engedő s épen oly tevékeny fögondnok m. Lázár Mihály ur velős szónoklatban fejtvén ki a közérzületet. Később miklósvárszéki alkirálybiró in. Henter Sándor ur mutatá be a tisztséget, mig nagyszámú kocsik s lovas bandérium, a köpeci diszkapukon keresztül, hol a helybeli különböző vallású lelkészek tisztelegtek, éji szállásra Nagy-Ajtára, algondnok t. Bora Sándor ur valódi magyar vendégszeretetet sugárzó kedves házi körébe vezér­lék az egész tisztelgő és kisérÖ sereget. Másnap, 15-én, uj tisztelgések, diszkapuk, Bölönnél, Hidvégnél, hol algond­nok m. Béldi ur tolmácsolá a sepsi-egyházmegyei lelkész­ség, birtokosság üdvözletét. Hasonló tisztelgések történtek Árapatakán, az elöpataki fürdőn, hol az egész tömérdek számú kocsikra szaporodott kiséret megállapodván, a díszes fürdői vendégsereg, vidéki nemesség kedves társalgása él­vezetessé tevé a püspöki itt-mulatást. Innen a főt. püspök ur m. L. M. ur diszfogatán fényes kiséret mellett tovább robogott a regényes völgyön keresztül, a szemerjai disz­kapun át Sepsi-Sz.-György városába. A város végén espe­res nagytiszteletü Gödri Ferenc ur fogadá a várva várt ven­déget; tanuló-ifjuság, céhek és városi, vidéki népség lobo­gós sorfalai között itt volt már a valódi diadalmenet. Szállá­sán, a város ujonan épült nagyszerű salonjában, előbb fö­királybiró gróf Káinoki Dénes ur és tisztsége, később a városi tanács, tanári kar, különböző vallású lelkészség mu­taták be testületileg magukat. Legyen megemlítve az is, hogy mint itt, ugy egyébütt is, egész diadaluton a főtiszt, püspök ur apostoli kenetes szavakban felelt a tisztelgé­sekre, a körülmények állásához képest hálát adva és kö­szönve, lelkesítve és intve, áldást osztva és kérve a mennyei kegyelemtől a minden rangú, állású és felekezetű egye­sekre, népekre és megyékre. — Még ez nap conferentialis ülés tartatván, számba vétetett a gyűlést alkotó tagok száma. A mai napon pedig megnyittatván a gyűlés 8 órakor, miután a in. egyházfötanácsi küldöttek meghivattak s a lel­készi hivatalra felszentelendő ifjak verificáltattak, a főt. püs­pök ur, csaknem 10 évi helyettes hivataloskodása után, mint most már rendes — s a tényleg uralkodó felség által is megerősített püspök püspöki esküjét letette, rendes hiva­talába beköszöntött. Innen az egész zsinati gyülekezet az Urnák külsőleg is feldíszített sz. templomába vonulva, előbb főt. püspök ur emelt buzgó hálaimát a kegyelem urához, — azután tordai lelkész s n.-enyed-egyházmegyei jegyző t. t. Miklós Miklós ur tarta ékes szónoklatot a lágy-meleg­ségröl; mely után a főt. püspök apostoli ihlettséggel meg­nyitá a zsinatot. A délutáni istenitisztelet alkalmával pedig udvarhelyi lelkész t. t Baczoni Ádám ur tarta velős tanítást ezen igéről: „Uram tarts meg, mert elveszünk." Egyszers­mind tanár t. t. Kis Ferenc ur által elkezdetett a felszente­lendő 11 ifju lelkésznek vizsgálata. Hogy az emiitett jeles beszédekről tüzetesebben nem szólottunk, annak megfejté­sére legyen annyi elég, hogy azok közkívánatra ki fognak nyomatni s igy, kik hallói nem valának, saját szemeikkel olvasandják. S.-Sz.-György, jun. 20. Hogy a közérdekű tárgyakra mielőbb áttérhessek, csak röviden kívánom megemlíteni, mikép itt a zsinati ünnepélyességek, melyekben Háromszék minden rangú s felekezetű népessége vetélkedve részt vesz — a megnyitási napon nem hogy bevégződtek volna, sőt a tegnapi — mint szentelésí napon még nagyobb mérvben fokozódtak. Háromszék intelligentiája s hölgykoszoruja zsú­folásig tölté meg az elég tágas templomot, ugy hogy alig maradt hely a 11 ifju procedens felszentelésére. — Nem hiányoztak a nagy diplomatikai s atyafiságos vendégségek, melyeken különösen a világiak tüntették ki magukat kor­szerű felköszöntéseikkel. Gróf Bethlen Farkas, gr. Káino­kiak, Szentkereszty, Székely Gergely stb. mint megannyi zászlósai a székely nemzetnek, lobogtaták a szabadság, testvériség, egyetértés, türelem zászlait. Tegnap este nagy­szerű fáklyás menetet tarta a még csirájában levő, de szép jövőre jogosított tanodai ifjúsággal együtt Háromszék lel­kes népe a főt. püspök urnái, gróf. Bethlen Farkas urnái s köz-főjegyző t. Fogarasi ur visszavonulván az ünnepel­tetés elöl — t. Nagy Péter urnái, ki miután nagy szerény­séggel megvallotta, hogy az ünnepeltetés csak a vezéreket s nem illeti öt mint igénytelen egyszerű napszámost, oly lelkes beszédet tartott a székely néphez, hogy az ezer-meg ezernyi nép szűnni nem akaró éljenekben tört ki. Hasonló lelkesedéssel fogadtatott mind gróf Bethlen Farkas alkot­mányos- szabadságszellemü, mind a főt. püspök ur vallásos zamatu s apostoli kenetes, lelkes beszéde. Ez utóbbi szállása előtt a visszakerült ifjúság fáklyáiból máglyát rakván, szét­oszlott. Külső ceremóniák az igaz; de midőn nem a külső erőszak mondva csináltatott alakoskodásai, sőt épen mint az őszinte ragaszkodás s önkénytelen tisztelet tiszta kifolyá­sai, a székelység vallásos buzgóságának s tiszta hazafisá­gának hévméröje. — De logyen elég már a külső fény; lássuk a lényeget: vájjon megfelel-e a valóság a kül­szinnek ? 1. Mint egyik legnevezetesebb tárgy — tanácskozás alá vétetett a mlgos egyházi tanácstól leküldött presbyteri­alis rendszer. Ez kevés módosítással keresztülmenvén, re­ménység van, hogy az egyes egyházközségek mielőbb kép­viseleti rendszerre lesznek fektetve. 2. Tanodáink ujra-szervezéséröl az illető bizottmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom