Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-06-30 / 26. szám

vezö sikere lett, hogy következő év tavaszán már a négy egyházkerület megbízásából egy egyetemes népiskolai választmány jelent meg Pesten, s a kormánytól való tartózkodás nélkül tanácskozott iskolái szervezéséről. — Ezen tanácskozmány eredménye lett az 1858-dik september havában Debrecenben megállapított „Népiskolai szervezet."—Ezen megállapodás értelmében rendelte el a magyarországi helv. négy egyházkerület nép- ós elemiiskolái rendezését; ezen szervezet szerint vannak már az egész magyar hazában nagyrészt elrendezve a népiskolák. Ugyanezen mozgalom idézte elő a közép és felső tanodáink rendezésére való hajlamot is. E hajlam lett tetté 1860-dik év őszén, midőn a négy egyházkerület kebeleiben létező minden közép és felső iskolák egyházkerületi rendeletből Pesten az iskolák rendezésére egybegyűltek. Ámbár ezen gyülekezet nem vezetett is azon kivánt eredményre, melyet a népiskolák szervezetében elérni szerencsések voltak; mindazáltal az iskolai élet regeneratiojára hatalmas befolyással volt. — Ezen összejövetelnek lehet köszönni ugyanis, hogy a német ausztriai ministerium által reánk tolt, de nemzeti jellemünkkel soha meg nem egyeztethetett iskolai szervezetet iskoláinkból tökéletesen kihajtottuk. — Ennek eredménye lett az, hogy a dunamelléki és dunántuli egyházkerületek közép és felső iskoláinkat a régi alapokon, de az iskolai ujabb kívánalmak szerint rendezték el, s nevelési rendszerüket e hazai viszonyokkal egybevágólag alkották meg. Nem akarjuk állítani, hogy ezen előttünk levő „Szervezeti javaslat" egészen ezen mozgalmak szüleménye, de gyanítjuk, hogy megszületésére mindenesetre voltak ezek befolyással. — Ezen gyanitásunk alapját épen ezen szervezetből merjük bizton meríteni, mert ezen szervezeti javaslat lényegében nem más, mint a magyarországi „Népiskolai szervezet mint a dunai két kerületben megállapított közép és felső iskolai intézkedés olynemü másolata, melynél fogva az erdélyi helyi körülményeket, s talán 1848-ig létezett megszokottságukat tartották szemök előtt. A „Szervezeti javaslatinak öt főrésze van: „az elemi tanoda, a középtanoda, a bölcseimi tanfolyam, a jogi tanfolyam, a hittani tanfolyam," melyek közé be van szőve a 38. pont alatt biztossági jegyzőkönyv. I. ,,Az elemi tanoda'' főfeladata, a szervezet szerint, —a gyermekeket figyelmezni, gondolkozni, beszélni, értelmesen olvasni és helyesen irni tanítani, a tanulmányok elemeivel megismertetni, szóval: őket tanulás- és tanodaképesekké tenni — kirekesztöleg „nemzetiiskola, melyben középpont az anyanyelv." E körül csoportosul minden egyéb tárgy. — Az elemi tanoda összes tanitmányai „négy osztályba" osztatnak el. E szerint az elemiiskolák is négy osztályuakká lettek és igen helyesen. — Tanulság ez azokra nézve, kik még mindig a három osztályú elemiiskolák mellett küzdenek, példa azoknak, kik az elemiiskolát erővel hat osztályúvá akarnák tenni. Amazok igen keveset akarnak tenni arra, hogy a gyermek tanulási képességét kifejtsék, s a tovább haladhatásra előkészítsék, a tudományok elemeiben, kiváltképen a magyar nyelvtan előismereteiben megerősítsék. — Emezek sokat kívánnak számilag mondani, de többet nem tenni* mint tesznek azok, kik három osztályú iskolát követelnek. Mert ezen hat osztályú iskola nem igen egyéb, mint tizenkét félévre felosztott három osztály, a mennyiben ugyanazon tantárgyakat fogják fel, melyeket a három osztályú elemitanodák. Nincs az elrendezésben más mód, mint az, melyet a „Népiskolai szervezet" és az erdélyi „Szervezési javaslat" egyirár.t követnek. — Azon célt, melyet a hat osztályú elemi (nép-) iskolák el akarnak érni, tisztábban és biztosabban el lehet érni, ha a négy osztályú elemi (nép-) iskola fölébe, olyan helyeken, honnan a gyermekek sem gymnasium, sem reáliskolába nem mennek, még két osztályú polgári iskolát állítanak, és ebben az elemi tanulmányokra némi szélesebb ismereteket építenek fel. Tudom, hogy minden ilyen ajánlgatásokkor a tanítói személyzettel való gazdáiltozás, azaz a pénzerő nemlétével állanak elő; hanem nem tehetek róla, ha én a nevelésügyét mindenekfeletti első szükségnek tartom, melynek és a jövendőnek érdekében a pénzt az illetőknek még költsön is elő kellene teremteni. A „Szervezeti javaslat" szerint az elemitanodába felvett tantárgyak: „vallás" (bibliai tört. hittan elemei), „magyar nyelv" (beszéd és gondolkodásgyakorlat, irás, olvasás, nyelvtan, helyesírás, fogalmazás), „számtan" (észben és táblán), „alaktan, természetrajz "*), elemi természettan, földrajz, történelem (életrajzokban) rajzolás elemei, éneklés (egyházi és világi), a testgyakorlat," mint nem kötelező tárgy. A tantárgyak sorozatából látható, hogy ezek alapfogalmai segítségével lehet a gyermeki lelkitehetségeke^ öszhangzatosan kifejteni, s a tovább tanulásra képessé tenni. — Nézetem szerint azonban a tárgy sorozatából kimaradhatna az „alaktan." Igen jól ismerem én e tárgy tanításának amaz elvitázhatatlan hatását, mely szerint a gyermek vizsgáló, egybehasonlitó és megkülönböztető, előbeszélés általi leiró képességét nagyon lehet mivelni; nem ismeretlen előttem a Pestalozzi-iskola alapján kifejlett diesterwegiek ilynemű, tana s tanításaik sikere; mindemellett nézetein szerint felesleges tantárgygyá válik minden olyan elemiiskolában,, melybe a természetrajz be van véve. A természetrajz ásványtani ágában ugyanis lehetetlen a szabályos alakú ásványok tanítása alkalmával az alakok tanítását mellőzni. — És midőn az ásványok alakját tanítjuk, nem tehetjük-e meg a gyermekkel a felvett ásvány alakján mindazon alaktani vizsgálódást , egybehasonlitást , megkülönböztetést, előadási gyakorlatot, melyet, hogy ugy mondjam, a magára különválasztott elméleti alaktan alakjain tétetünk ? — Es hogy az ásványtan tanítása tökéletesen pótolja s mellözhe'") Én helyesebbnek tartom a história naturalis-t „természetrajznak" nevezni, mivel a „terinényrajz" (Produktem lehre), a gazdaság, kéz- és gyármüipar által előállított tárgyakról való tudományt fejezi ki.