Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-06-02 / 22. szám

neki rothadnia, szétrepednie, közvetlen egységéből kiha­ladnia, — ugy éri el létcélját a gyümölcsben — s annak lényegében, a magban. — Az azonosság tehát magában még nem élet; csak az által, hogy egyszersmind negativ hatalom is, tehát, hogy ellenmondást zár magában, képes a változás és fejlődésre. Ez az értelme és jelentősége az eszmei bölcseletben az ellenmondás kategóriájának. Ez szolgál viszont alapul azon további következtetésre, hogy a világon minden érintkezik és összefonódik ; hogy tehát csak fokozatok és árnyalatok vannak, voltaképeni ellentét azonban sehol. Valóban mindenütt érülközik egymással a positivitás és negativitás; összetartozó, egymást kiegészítő tényezői azok a valódiságnak, helyesebben szólva az eszmének. — Igy p. o. az erény nemcsak hogy nem a türelemben áll, mint a rajz ezt az eszmeelviségre ráfogni akarja, sőt a lehető legteljesebb és legmagasabb küzdelemben; azaz, nemcsak positiv, hanem negativ erő is egyszersmind; — mivelhogy nemcsak a bűnnel való összehasonlításnál fogva erény az, hanem magában véve is küzdelem. — Másrészről a bün nemcsak az erény hiánya, (mert az ártatlanság is erény­hiányt nemcsak az erény ellenében, hanem magában posi­tive is rosz. — Tehát az ö negativitása positiv. Igy az igazság és tévelygés. De az ebből vont azon hamis következtetést, — elle­neink kedvenc paripáját, — a mi illeti: hogy ezek szerint már semmi különbség nincs, igazság és tévely, — erény és bün között: erre tüzetesen megfeleltem első védiratomban (lásd 15, 16. 1.). Itt csak azt kívánom megjegyezni, hogy midőn mi az ördög országának Isten országa melletti önálló létét tagadjuk : ezzel épen azt állítjuk, hogy elvégre az egész világnak Isten országává kell lennie, hogy lenni fog — mint a keresztyén vallás hirdeti: egy akol és egy pásztor. Azt is mondja még végül a rajz, hogy az eszmei bölcselet álláspontja szerint semmi sem létez, vagy hogy a létezés csupa levés. —- Erre egy pár szóval csak azt fe­lelem : hogy igenis, — szerintünk az igazán létező valóság ama folytonosan előretörő, szakadatlan fejlődésben levő benső ereje e világnak, a mely mellett az egyes dolgoknak csak futékony valóságuk vagyon. Az egyes dolgok és azok­nak összesége is, a világ, mint ama benső erőnek ruhája, elkopnak, elavulnak, szétszakadoznak a szerint, a mint az folyvást elöbbre-elöbbre megy, s magának mindig töké­lyesebb kifejezést, lényegével öszhangzóbb formát teremt. — Ezen igazság nem alkalmatlan az embernek sem; mert e végetlen folyamatban is találhat egy megszegzett pontot, a mi nem egyéb, mint épen maga azon benső hatalom, az örökkévaló eszme, magának az Istennek világteremtö gondolata. — Ismételve mondom tehát, hogy szerintünk csak ezen örök mozgató erő bir igaz léttel; s ép ezért vagyunk mi nem tapasztalati, hanem az eszmei bölcselet­nek barátai* Peti József. ,,Keresztyén magvetőd/Szerkesztik és kiadják: Kriza Já­nos és Nagy Lajos, kolozsvári unitárius lelkészek és ta­nárok. I. kötet. Szent-Ábrahámi Mihály arcképével. Ko­lozsvárott, a róm. kath. lyceum betűivel 1861. nagy 8-ad rét, 240 l. Bolti ára 1 ft. 60 kr. Egy velünk vérben és lélekben rokon, erdélyi uni­tárius testvéreink hitfelekezetének egyház-és nevelésügyi közlönyét van szerencsénk ezúttal e lapok olvasókö­zönségének, a fencimzett műben bemutatni. S midőn ezt kimondtuk, azt liiszszük, csak fokoztuk az érdekeltséget, mely prot. közönségünket ösztönözni fogja, hogy tettleges pártfogásával és testvéries részvétével karolja fel e müvet, mint oly vállalatot, mely mig egyfelől egy, Magyarorszá­gon sokak által még nem eléggé ismert, a magyar testvér­egyház szellemi mozzanatainak, belszerkezetének és hit­elveinek megismerésére leghitelesebb kútfőül ajánlkozik, másfelöl „a keresztyén eszmék s átalában az erkölcsileg szép, jó és igaz magvainak vetését és fejlesztését" tűzte ki célul. Egyébiránt a vállalat célját és feladatát illetőleg hadd beszéljenek magok a szerkesztők és kiadók: „Első zsenge termése e könyv — mondják az elő­szóban — azon eszmemagnak, mely egy unitárius egyház­irodalmi vállalatnak meginditása iránt lelkünkben évek óta ápolva s több lelkésztársaink s hitrokonink gyakoriiben nyilvánított óhajával is találkozva, elvégre mult évi fél­hívásunk nyomán az aláíró közönség meleg részvéte ügy- és elvbarátaink szellemi segélynyújtása által meg lön érlelve." "Ereztük, hogy egyházunkban, ugy is mint egyi­kében a magyar egyházaknak, szükséges, sőt halaszthatlan ideje valamint irodalmi uton nemcsak különleg, hanem szellemi erötökénk tervszerű öszpontositása által is tenni, s hogy itt nem egyesek önérdekének, hiúságának kielégí­tése, hanem a mi közös érdekünk, becsületünk forog fen; arról van a kérdés: a legjobb erők s buzgó jó akarat egye­sítése által bizonyságát adni annak, hogy hitfelekezetünk­nél életrevalóság, némi tudományi és erkölcsi suly s tevé­keny közszellem van sbt." „Vállalatunk főbb célja: a gyakorlati lelkészet kö­rébe tartozó munkálatokat adni, mintegy eszmetárt nyitni fel egyházi-szolgatársaink előtt s a legkülönfélébb esetekre készült beszédek s imák, mint mutatványok által, egyik a mást kalauzolni, legalább tájékozni; önként értetvén, hogy elhunyt jeleseinktől is közölni fogunk olykor ily dolgoza­tokat, hogy azok egyházirodalmunkban irójok nevével együtt örökítve legyenek, mint szintén angol hitrokoninktól is közölni kívánunk az ö hittani beszédekben oly dús egyházi irodalmukból, mint jelen kötetünkben már is ily kétnemű beszédet nyujtunk, a melyek habár épen ily alakjokban szószéken nem is használhatók, de gazdag tápot nyújthat­nak az elmélkedésre, anyagot az önerejü feldolgozásra s egyházunk világi elemének is épületes olvasmányul szol­szolgálhatnak." , "Vállalatunk másik, aránylag kisebb része üggelék" cim alatt tartalmazni fog egyes episodokatf nevezetesb

Next

/
Oldalképek
Tartalom