Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-26 / 21. szám

minélelőbb nyitni, másrészről mellőzhetlen kötelessége minden szükségtelenül elszivárogtató hasadékot elzárni. Ilyen szükségtelenül elszivárogtató hasadéknak tekinteném én, ha minden jelenleg saját lelkészszel biró, s a valláserkölcsi élet vezetése veszélyeztetése nélkül egyesithető apróbb egyházainkat a domestica rovására, ilyen minőségben tovább is fen akarnánk tartani. Mert igy szükséget szenvedő lelkészeink nagyszáma a begyülendő összeg legnagyobb részét aligha igénybe nem venné. A felállítandó domestica nem az apróbb községekben felesleges számmal élősködő s tétlenül élősködni óhajtó léviták appanagea, de egyházunk életét, felvirágzását biztosító intézet akar lenni. Következésképen csak más uton nem fedezhető s el sem mellőzhető életszükségeinket utalványozhatjuk reá. Iklódi Márton. ISKOLAÜGY. 1861-ben TAVASZHÓ 4-dik S EZT KÖVETŐ NAPJAIN PESTEN TARTOTT HELY. HITVALLÁSÚ EGYETEMES TANÜGYI ÉRTEKEZLET JEGYZÖKÖNYVE. 1) Török Pál és Tisza Kálmán elnök urak meleg szavakkal üdvözlék a választmány tagjait, óhajtva, hogy azon buzgalom, melyet a választmány a nyomás alatt kifejtett, növekedjék folytonosan, s azon egyesületi szellem, mely e 4 egyházkerületet a tanügyi választmányban egybeforrasztotta, tovább is szeretettel ápoltassák. A választmányi ülésekre megjelent tagok itt tudomásul följegyeztetnek: a) A dunamelléki kerületből: Ballagi Mór, Gönci Pál, Szönyi Pál, b) A dunántúliból: Bocsor István, László József, Nagy János, Tarczy Lajos, c) A tiszáninneniböl: Ragályi Károly, Zsarnay Imre, Hegedűs László, Kun Bertalan és Erdélyi János, d) A tiszántúliból: Benedek Lajos, Révész Imre és Veres László urak. Ezeken kivül a tanügy iránti szeretetből az üléseket meglátogatták még tek. Sárközy József és Boros Mihály alispán, tisztelendő Cserki István lelkész és Peti József tanár urak. 2) Török Pál ur jelenté, hogy a 3-dik népiskolai osztály számára kivánt azon két hittani kézikönyvről, melyek 1860-dik évi september végére, mint eleve kitűzött határidőre beérkeztek, Révész Imre, Révész Bálint, Dobos János, Kun Bertalan és Tatay András urak beadták bírálataikat, melyek felolvastatván, kiviláglott, hogy 4) biráló egyező véleményezése szerint a „nekem, mind életemben, mind halálomban stb" jeligéjű munka, ha szinte sikerültnek látszanék is didacticai szempontból, de tartalom, tudomány, szabatosság és világosság tekintetében annyira hátramarad, hogy az a népiskolákban szükségelt kézikönyvül épen nem használtathatnék. A másik ,,tudja az ur, kik legyenek övéiu

jeligéjű munka szerzőjét két biráló kézírásáról felismervén, róla tüzetes véleményt nem ad; a még fenmaradt 3 biráló közül 2 egyezöleg kimondja, hogy az a tanügyi választmány által kijelölt célra egyáltalában nem használtaíhatik részint tartalmáért, mely sok helyt tudományosan beburkolt és elhomályosított hittani tárgyakat hord és rak egymás után, több tárgyakban a Helvetica Confessiótól eltér, hiányzik belőle az egyházróli tan; — egyébiránt annyira terjedelmes, hogy már tömegénél fogva sem lehetne egy osztály kézikönyve; — végre nyelve áradozó, nehézkes és gyakorlatlan. E véleményezések következtében egyik pályamű sem találtatott jutalomra, avagy csak dicséretre is érdemesnek. 3) Ugyan Török Pál ur előmutatta a legközelebb mult értekezlet alkalmával birálókul megkért Bocsor István, Gönczi Pál és Szönyi Pál uraktól beadott 3 földrajzi munkák fölött irt bírálatokat. Ezekből kiderült, hogy a „fieXezv] ro 7ravu

jeligéjű munka szerzője nem követte azon alapelveket, melyek a népiskolai szervezetben kijelöltettek; tartalmát illetőleg sok helyt a gyermek ismeretkörét haladó eszméltről beszél ; — Magyarország földiratában Erdélyről nem is emlékezik ; itt- ott lényeges tévedések olvashatók; mathematicai földrajzában a methodusra, mely szerint a közelebbiekről menjen a távolabbiakra, nem ügyel, vezérkönyve nincs. Az „Enjót akartam" jeligés pályamunka hasonló hibákban sinylik. Nem a legkönnyebbek ismertetésén indul el, nem ügyel arra, hogy a már megismertekhez csatoltassék a továbbvitel, több állításai szabatlanok és hibásak, némely szakaszok fölösleges részletességgel Írattak le, módszernek, Socratesi-nézleti tanításnak nyoma sincs, a mathematicai földrajz csak pár szóval van érintve, vezérkönyve a kézikönyvbe adott tárgyakat csak bővebben ismerteti, a helyett hogy a súlyt — a mi fő volna —• a mikéntre fektetné. A harmadik „Ha a föld Isten kalapja stb" jeligéjű pályamunka, időközben szerzője által visszavétetvén és kinyomatván, a róla irt bírálatok mellőzendőknek határoztattak. Az előadottak nyomán a földrajzi pályamunkák közül sem találtatott egy is jutalomra s igy kinyomatásra érdemesnek. Minek következtében a jeligés levelkék elégettetvén, határoztatott, hogy midőn majd e pályázás eredménytelensége hirlapilag közzététetik, egyúttal e pályamunkáknak az illető szerzők általi visszavehetése jelentessék ki. A pályázás utján e szerint sem hittani, sem földrajzi alkalmas kézikönyvekre nem tehetvén szert a választmány, miután az egyes egyházkerületek egyéb, tán inkább