Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-19 / 20. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. EIiOFIZETESI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIBDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. AZ ANGOL EGYHÁZ MÚLTJA S JELENE. (Vége). Most e csoportozatban a legfőbb s utolsó törvényszékhez jövünk, mely a pápai hatóság helyett van. Tudva van, hogy VIII. Henrik épen e törvényhatóság miatt kezdett reformatió művéhez. A legutolsó fölebbezést már a clarendoni constitutiók a király számára igényelték, VIII. Henrik tehát csak az angol államjog egy régi elvét elevenité föl, midőn a Rómába fölebbezést eltiltva, legfelsőbb fölebbezési fokul (the king in chancery) a cancellári törvényszéknél a királyt tette, s e működés gyakorlatával egy collegiumot, az úgynevezett Court of delegates-t, bizta meg. Parlamenti törvények szerint (2. és 3. Will. IV., c. 92.) a fölebbezés most ezen eltörölt törvényszék helyett a királynő titkos tanácsához (the Queen in Council) történik, melynek, még ujabb törvények szerint, különös osztálya van (the judicial committee of the Privy council), mely a titkos tanács hatóságának gyakorlása végett állíttatott fel (S. és 4. Will. IV., c. 41.; 6. és 7. Vict., c. 38.). Midőn valamennyi papi törvényszéknél különben csak egy biró s az is laicus, és jogász van alkalmazva, a Judicial committee (mely az admiralitási és gyarmati ügyekben is legfelsőbb folyamodási fok) collegialiter van szervezve s egyházi ügyekben tanácskozó ülnökökül néhány főpap is ül benne. Mi az egész papi törvényhatóság tárgyait illeti, ezekhez az egyházi tanon és fegyelmen, valamint az örökség szabályozásán kivül a házassági ügyek is tartoznak, de tudva van, hogy felbonthatlan levén angol törvény szerint a házasság, érvényes házasságot csak a törvényhozás bonthat fel. Midőn igy a papi hatóság, noha laicusok által gyakorolva, nagyon sok ügyre terjed ki, melyek korunkban az állam szokásos törvényszékeihez s igazgatási közlönyeihez utalvák, annak dacára a laicusok részvéte az egyházkormányzatban nagyon csekély. Láttuk, hogy a convocatiókra csak papok ktildettnek, a nép zsinati működéséről tehát akkor sem lehetne szó, ha azon egyházi gyűlések hatályosak volnának még. Itt-ott megmaradt még kivételkép a gyülekezetnek azon jog, hogy papot választhat; néha a patronatus előbbeni tulajdonosa végrendeletében patronussá teszi azt. A község mindenhol évenként két, vagy legalább egy egyházközségi tanácsost (c-hurchwarden) választ. Bármi csekélyek ezeknek működései, s noha a község sokszor csak egyet választ, a másikat pedig a pap nevezi ki, e választás mindazáltal sok gyülekezetben a legkonokabb harc tárgya, s ekkor az egyházon belőli ellentétek élesen rínak ki. E harc ujabb időben azért lőn névszerint hevesbbé, mivel e hivatalnokok az egyházi költségvetésre (church rates) tetemes befolyást gyakorolnak, s a pap ellenében a gyülekezetet képviselik. Ez bennünket az úgynevezett vesztry-, azaz, az egyházközségnek azon gyűléséhez vezet, melynek az egyház körében (parislij valamennyi letelepedett, akér keresztyén, zsidó avagy pogány, tagja. E gyűlés az egyházépület legnagyobb részének fentartására megadóztatási jogot gyakorol, s mivel ujabb időben azt Ítélték a törvényszékek (a hires Baintree case), hogy az adóba beleegyezés joga az adómegtagadás jogát is 'ív f, r; •" V.w.V:. .- ^ ;-' <