Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-05-12 / 19. szám
A beregi egyházmegye 64 egyházból áll, ezek közt 4 van olyan, mely az 1000 lelket meghaladja, 36, melyben a népességi szám 300 és 900 közt áll, 24 pedig oly kisebb egyház, melyben a lélekszám 300-nál kevesebb, és mégis ezen kisebb egyházaknak mindenikében egy szegény pap teng, kiizdve a mindennapi szükséggel és nyomorral, ifja korát egy jobb és szebb jövő reménye fejében hasztalanul áldozván fel. Nem hallgathatom itt el azon eddig egyházmegyénkben szinte joggyakorlattá vált intézkedést, hogy az ily szűkebb jövedelmű egyházakat fiatal, kezdő s többnyire még családtalan lelkészek foglalák el; — fiatal paphoz illő szerénységből, de a jó rend fentartása tekintetéből is idősb s a papi pályán maguknak érdemeket szerzett lelkészeknek engedvén az elsőbbséget, — maguk, mint elődeik, három—négy évig az ily kisebb jövedelmű egyházakban hivataloskodván; — azonban e rendszert a korszellem már tulszárnyalá, a fötiszteletü egyházkerület megsemmité, s a szerénységből csak ideiglenesen elfogadott szűk jövedelmű egyház aligha temető-helyet is nem mutat ki számunkra, mert hiszem, hogy az ifjú káplán urak szerencséjük megalapításában nem fognak — az adott példa után indulva — szerénykedni többé. Bocsánat e kitérésért, de oly szorosan öszszefügg tárgyammal, hogy lehetlen volt föl nem említenem, — azért, hogy ez által is bebizonyítsam, mikép az oly egyház, mely csak egy jobb jövő reménye fejében lehetett papi állomás, a körülmények változtával megszűnt ilyen lenni, — nem biztosithatván ez egy családos lelkész számára a jövőt. Helyzeti fekvését a mi illeti egyházmegyénknek: ez a társításnak nagy előnyére van, mennyiben megyénkben a protestáns népesség egy tömegben, a Tisza, róna partjain elterülő földön telepedett meg, s az egyházak, melyek társitandók lennének, egy fertály, legfölebb fél óra távolságban feküsznek egymástól. A felebb emiitettem kisebb egyházak papi jövedelmét egy pár példában felmutatom,—a prot. olvasóközönség ítélete alá bocsátva azt, — lehet-e az ezután is papi állomás, vagy sem? s gyönyörködik-e abban, hogy papjai ily nyomorult állapotban tengjenek? --Egyházamban a papi s tanítói javadalom 9 köböl búzából, 9 köböl gabonából, 10 öl tűzifából, s egy telki föld-illetményből áll, de ez utolsót a pap maga tartozik míveltetni s 30 — 35 p. fttal terhelt adóját fizetni; —- a benei egyház jövedelme 15 köböl élet, 4—5 hordó gyülevész bor-és failletmény; Kajdanóban a lelkészi s tanítói fizetés 20 köböl élet, 16 szekér széna, 10 öl tűzifa, — de nem hozok fel több példát, átalánosságban csak annyit említek meg, hogy kisebb egyházaink 5, legfölebb 10 köböl élet különbséggel mind ilyenek. A kisebb egyházaknak mulhatlan szükségök van, — ha a papnak csak megélhető állomást akarunk is biztosítani, — hogy a nagyobbakhoz társittassanak; de a nagyobb egyházaknak is szükségök van a társításra, mert ki kell jelentenem, hogy a nép a túlterhelt papi adó miatt nem hordozza többé örömmel az igát. Egy pár egyházainkban a papi charta szerint minden 10-dik kereszt őszi élet s 10-dik kéve len a papot illeti, ezenkívül minden gazda egy jó szekér szénával, két szekér fával, 2 kéve virágos, 2 kéve magvas kenderrel, í Ölő csirkével, 1 nyársra való malaccal (ha ,t. i. fias sertvése van), 2 véka élet megörlésével tartozik; — néhány egyházainkban, a kinek 12 kereszt életje terem, a papnak 4 kereszt búzával adózik; — más helyen, ha kétköblös őszi vetése van, szinte 4 kereszt búzát köteles a papnak adni; legszokásosabb fizetés neme azonban az, hogy minden külön kenyéren levő gazda egy köböl búzával, a kinek a fent irt mennyiségű kereszt életje nem terem, sőt a ki sarlójával keresi kenyerét!! az is egy köböl búzával tartozik a papnak, — rostálva, — ezenkívül széna,—failletménynyel, — külön tanítói díjjal, — a papi s tanítói földek míveletével. Ily fizetési rendszer mellett uraim ! csoda-e, ha a szegény hallgató, papjában nem lelki atyját, nem lelki orvosát szereti és tiszteli, — hanem zsarnokát, véres verejtékének lelketlen elszívóját látja ? csoda-e, ha ezen óriási teherviselés alatt lelkileg megtörve, oly egyház kebelében keres menhelyet lelkiismerete ellenére, hol kevesebb teherviselés igényeltetik tőle ? ! Nincs más mód azért, ugy a protestáns papok, egyházak, mint az egyes hallgatók sorsán javítani, mint a mit a L gömöri értekező ur javaslatba, indítványba hozott, t. i. az egyházak társítása, az egyes hallgatók terhe leszállításával ; e tekintetben a t. értekező urat üdvözlöm, a kiviteli mikéntet pedig az egyházi elöjláróság bölcs tapintatátói mielőbb elvárom. Kelt Búcsúban, május 1-én 1861. Darcsi Miklós búcsúi ref. pap. —vJ-O^ —. ISKOLAÜGY. GYMNASIUM-ÜGYI KÉRDÉSEK. „Die Erziehung habé keinen Wettlauf zu haltén mit dem Zeitgeist, sondern die Zeitalter zu verknüpfen in ihrem Lauf, und in dem unruhigen Fortschritt derselben, Güter zu überliefern, und zu hüten, welche die Unruhe des Fortschreitens leicht iibersehen werde.u Deutsche Brife über engl. Erziehung v. Dr. L. Wiese. Mint politicai, ugy egyházi és különösen iskolai ügyeink forrásban vannak. Csakhogy mig az első a gyűlésekben és napi sajtóban hatalmasan zug, az utolsó, egy két irodalmi pezsdülés, s a septemberi habvetés után csendesen fő, magában sustorog. Azon kell lennünk, hogy e forrásban lévő drága javunkból az erő, a szesz el ne repüljön, sőt visszatartassék, minél inkább megköttessék. Ilyen célra való, a tudomány mélyéből kutatott szerek azok, miket Imre Sándor ur a Sárosp. F. jelen évfolyamának 2-dik füzetében ily cim alatt: „A gymnásiuvx-rendezés ügyében fenforgó kérdésekrőlu kezünkbe szolgáltat.
