Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-12 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Szemem előtt sötétedik a világ-, kezemben rezeg- a toll, oly rettenetes a csapás, melyet olvasóimnak ezúttal hirül kell vinnem. A nemzet drága embere, minden hazafireménynek sarkcsillaga, Széki gr. Teleki László nincs többé ... A szív, mely annyit szenvedett a hazáért megtört, a nagy lélek az Istenség színe elébe sietett, hogy nemzete ügyének igazságot keressen a mennyben, miután azt itt a földön nem találta. Kit a nép millióinak egyesült imája haza könyörgött, Isten, ki a gonoszok gonoszságát csodás nton javunkra fordítja, épen akkor adta vissza a nemzetnek, midö'n az ország sorsa fordulatánál reá legtöbb szükség volt. Tizenegy esztendeig szenvedtünk hallatlan -szenvedéseket, és mi példátlan békével tűrtünk; megnehezedett az Ur keze rajtunk, és mi folyvást bíztunk, hogy „örökké el nem hágy az Ur Midó'n azért néhány hóval ezelőtt TELEKI LÁSZLÓ köztünk megjelent, mindnyájan az ő megjelenését az ég oly ajándékának vettük, melyet az nekünk szebb napok előzálogául adott. Azt hittük, az Ur őt tüzoszlopul küldte közénk, hogy a nemzet előtt járva, biztos kalauzunk legyen a haza jövőjének homályfedte pusztájában. Oh, miért kellett oly hamar és oly keservesen csalatkoznunk? Miért kellett elvesztenünk őt épen most, midőn a válság percében minden hazafigondolat határtalan bizalommal az ö ajkain 9süngött és felszólalására rövid nap múlva bebizonyult volna, hogy a közös veszélylyel szemben közös e nemzet akarata? Egy sötét pillanat s — mindennek vége! Most itt állunk tétovázva, és nincs, ki tanúságot tegyen, hogy a mit a hon jobbjai javallanak, az ő akarata is volt, melyben a nemzet oly szívesen megnyugodott volna. Oh Isten! óvj meg minket az elcsíiggedéstől és add, hogy a mint egyek vagyunk a lesújtó veszteség feletti fájdalomban, egyek legyünk értelemben is. Csak igy tisztelendjük meg méltán ama férfit, kinek drága élete csak szabadságért való küzdelem, önfeláldozás és igazságért való szenvedés, s e nemes erényekben e sokat szenvedett hon hű mása volt. Legyen emlékezete örökké áldott! Ballagi Mór.