Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-05 / 18. szám

Icedés. írmodora ékesen folyó, ugy hogy kevés kivétellel, a numerus oratorius kelleme is érzik rajta A könyv célját az első elmélkedés többek közt igy adja elö; „Isten jelenléted minden helyet templommá szentel nekem; mindenütt imádhatlak Téged lélekben és igazságban. S mindenütt — jelenléted érzete elfog tőlem távolítani minden szentségtelen gondolatot, s a béke szelid lakhelyévé teendi mindenkori tartózkodásom helyét. Hogyan is fertőztethetném meg bűnömmel csendes hajlékomat, hol oly gyakran emeltem fel szívemet hozzád szent buzgósággal ? Hogyan bocsáthatnék ki ajkaimon káromló szókat ott, hol imádkoztam ? stb. A reggeli és esteli imák sorozatát egy-egy általános szép fohász előzi meg. Az ünnepi imákból, és az irmodor szép körmondatainak feltüntetése végett, ezeket közöljük a böjti elmélkedésből : „Ha lelkem elé állítom kínszenvedésed képét, s annak minden egyes jelenetében dicső nagyságodat szemlélem; szégyenkedve veszem észre a nagy közbevetést, mely közötted és közöttem létezik, s mig te benned az isteninek magasztos példányképét bámulom, saját magamban csak az emberre ismerek, ki teljes gyarlósággal." Mily speciális indokolással ir szerző az alkalmi imákban, im mutassa be az öregek imájából e hely : „Nem lehetek már a világra nézve oly mértékben hasznos, mint előbbi éveimben lehettem... De azért mégis sok jót tehetek, ha az alkalmat használni akarom. Vajha jó példámmai mennék mindenkor elö ifjabb embertársaimnak, és serkentném Őket mindenre, a mi jó és nemes és te előtted kedves! Oh vajha önpéldámmal mutathatnám meg nekik, mily édes az Öregkor nyugalma, ha az ember arra ifjabb éveiben munkássága s kegyes élete által érdemessé tette magát, mily nyugodtan várhatja halálát, a ki arra jól el van készülve!" Az|urvacsoráhozi készülés, a gyermekeké és a könyvet bezáró „Úrtól tanult imádság" körülírása — remek dolgozatok. Csak dicséretet kellene Írnunk ezen szebbnél szebb imákról, mely e második kiadásnál is hosszabb életre méltók. A két imakönyv, valamint természetesen az anyaszentegyházakban, ugy főként a filiákban elszórt számos evangyélmi keresztyének közt terjesztve, hathatósan segítené elö a nem eléggé ajánlható házi istentiszteletet. Láng Adolf tápió-szentmártoni ev. lelkész. — BELFÖLD. E. E. E. GYÁMINTÉZETI MOZZANATOK. (Harmadik közlemény) XXÍI. Az egyetemes conferentia alkalmát felhasználandók, a kerületi bizottmányoknak Pesten megjelent tagjai és követei, Geduly Lajos és Jeszenszky József a dunáninneni, Pálfy József a dunántuli, Ivánka Imre és Mocskonyi József a bányai kerületekből — a többiek levélben jelentvén ki meg nem jelenhetésöket — d. e. 10 órakor Összeültünk. Mely alkalommmal: 1. Geduly L. ur átadta azon 62 ft. 51 krt. mely hozzá a nyitrai egyházmegyei gyámintézet részéről beküldetett. 2. Olvastatott Pálfy Józs. ur következő jelentése: „Jelentés a dunántuli E. Gyintézet működéséről az 1860-dik év végéig. Dunántuli egyházkerületünkben az egyházi Gyámintézet eszméje, miután főtiszt. Székács József urnák még 1843-ban közrebocsátott ez ügybeni felszólalása kellő sikert nem arathatott, legelsőben a soproni lyceum tanári kara által pendittetett meg, 1857-ben, s ugyanaz léptette az az évi Advent első vasárnapján az első szerény gyámintézeti egyletet életbe, mely az első évben kizárólag általa kezeltetett; de már a következő 1858-dik évben a gyülekezet conventje vette azt pártfogása alá, s kezelése végett egy több tagokból álló bizottmányt nevezett ki, melybe a tanári kar egyleti bizottmánya beleolvadt. Ezen bizottmánynak, mely a mai napig működik, elnöke Kolbenheyer Mór ur; pénztárnoka Petrik Ján. Jak. tanár ur. A soproni tanári kar a gyámintézet eszméjét általánosan felkaroltatni óhajtván, az egyházkerület gyülekezeteit felhívta annak pártolására, minek következtében számos egyházak nyilatkoztak, hogy az ügyet pártolni hajlandók, s addig is, mig az egyházkerület egyeteme azt magáévá tenné, néhányan, hogy a szent ügy iránti részvétüket tettleg is bebizonyítanák, azonnal a segélygyűjtéshez fogtak, s gyűjteményeiket a soproni gyámintézet pénztárába szolgáltatták be, vagy pedig maguk egyletileg kezelték azokat.^ Az utóbbiak közt különösen megemlítendő a Kőszeg városi gyülekezet, hol Hrabovszky János felügyelő és Schneller Vilmos leik. urak buzgósága már 1858-ban alakított gyámintézeti egyletet, melynek mai napig működő bizottmánya következő tagokból áll: elnök Hrabovszky János ; bizottmányi tagok; Schneller Vilmos leik., Szovják Mátyás, Czeke József, Bátky János, Vidt Endre urak; pénztárnok Kubovics Lajos, jegyző Remete József. A Győr városi gyülekezetben Horváth Sándor leik. ur buzgó fáradozása következtében 1859-ben alakult meg a gyámintézet, melynek ügyeit a helybeli Convent vezeti; ez pedig a gyámintézeti pénzek kezelésével viszont Horváth Sándor leik. urat bizta meg. Miután igy az egyházi gyámintézet eszméje általánosan felkaroltatott, sőt több egyházainkban valósítva is lett, elérkezettnek látszott az idő, hol az, az egyházkerület egyetemének pártfogásába ajánltassék, mi miután megtörtént, az egyházkerület a soproni gyámintézeti bizottmány által kidolgozott alapszabályokat véleményezés végett köröztette; azonban az 1860-dik évi Május 29-dikén tartott közgyűlés azon meggyőződésre jött, hogy a gyámintézet általános életbeléptetése nem annyira alapszabályokon, mint inkább egyesek buzgóságán fordul meg; azért felhagyván a tervezgetéssel, egy egyházkerületi gyámintézeti bizottmányt nevezett ki, azon utasítással, 36