Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-01-13 / 2. szám
két géniusz — egyesülve van, azt méltán ég kegyeietjének mondhatni. De térjünk vissza tárgyunkhoz. Ezen 2. sz. egyházi beszéd — Zsolt. CXII: II. 5. 6. v. — előadja, hogy: „a nagy emberek emlékezete csak ugy lesz áldott s örök, ha az egymásután következő nemzedékek, 1) Elveiknek hü képviselői. 2) A reájuk örökség gyanánt hagyott munkájuknak lelkes folytatói. 3) Erkölcsi életmódjuknak tántorithatlan követői lesznek." Szerző ezen hétköznapi tárgyat szövegéhez hiven tárgyalja, s müvét itt már helyesen idézett tisztán szentirati helyekkel illustrálja. Itt-ott egyes kifejezések ellen emelhetnénk szót, mint például: „mulassunk" ma a nagy s igaz emberek sírjánál" .... Már hogy lehet a „sírnál mulatni" ? akkor épen, midőn szerző ugyanott „a lelki áldozat hálakönnyüit zokogja el." De hiszen, ha csakugyan keresünk, a kákán is lehet göböt találni, annyit azonban a szerénység megsértése nélkül mondhatok: hogy az „egyházi szónoklattan" közelismerésben részesült szerzője, e legújabb elmemüveit is, mint kellemesen illatozó virágszálakat, nyugodtan fűzheti érdemkoszorujába. Litterdti János. BELFÖLD. A H. H. BÉKÉS-BÁNÁTI EGYHÁZMEGYE KÖZGYŰLÉSE. (Vége). 8) A szentesi egyházközség elöljárói azon előterjesztése folytán, mikép ők a presbyteriumot, az egyházmegye által még 1859. év tavaszán kidolgozott s elfogadott terv szerint, népképviselet alapján, — azonban a helyi viszonyokhoz alkalmazva — ohajtnák választás által szervezni: ez előterjesztés által, az egyetemes egyházmegye, saját nézetét s óhajtását látta ugyan kifejeztetni, mindazáltal, hogy a presbyteriumok szervezése — ha szabad ugy szólnunk — hazaszerte egy öntetü legyen, az épen Debrecenben zsinati előmunkálattal foglalkozó egyetemes értekezletet (conventet) határozta az iránt fölkérendőnek az egyházmegyei gyűlés , hogy a presbyteriumok , habár ideiglenes népképviselet szerinti rendezését, a convent, legelső s legsürgősb teendői közé sorolni méltóztassék. 9. Nádor Károly debelliácsi lelkipásztor, s tiszteletbeli tanácsbiró azon előterjesztése, mikép ö, bár a mellékletként eredetben megküldött magas leiratban, a tervezett uj-szivaci egyházkerületben superintendensi hivatal elvállalására — három hónaponkénti 600 ft fizetéssel — fölhívatott, „azt el nem fogadta," közhelyeslés, sokszoros éljen nyilvánítással fogadtatott; és a t, lelkipásztor ezen prot. hitelveinkhez következetes eljárása, mennyiben ott a távolban a határőrvidéken, hol az egyházi s polgári törvények ismeretlenek, hol egyedül a katonai szigorú parancsszó kormányoz, megmutatta a kicsinyhitüeknek, mint kell a zajgó hullámok közt is sziklaként ingatlanul megállni, az ö méltó becsületére, a főtiszt, superintendensi hivatal kívánalma szerint is, jegyzőkönyvben örökíttetni határoztatott. 10. Eddigelő t. Nádor Károly ur, mint egyházmegyei tiszteletbeli tanácsbiró egyedül működvén, a távol esÖ Bánátban, s határőrvidékeken fekvő helv. hitv. egyházközségek ügyei intézésével, — az egyházmegye csak minden harmadik évben küldvén oda esperesi vizsgáló küldöttséget : az egyházmegyei gyűlés, az egyházi felügyelet célszerűbb gyakorolhatása, s érvényesithetése tekintetéből, fölkérendőnek határozta a főtiszt, egyházkerületeit az iránt, mikép engedtetnék meg, hogy épen a bánátból, egy egyházi és egy világi rendes tunácsbirót választhasson az egyházmegye szavazat utján, s ekkép rendes tanácsbirói számát szaporíthassa; egyszersmind méltóztassék az egyházkerületi közigazgatási pénztárból, bizonyos évi összeget, a bánáti egyházközségek évi törvényes megvizsgálására utalványozni; mert az egyházmegye pénztára e nagy kiadást fedezni nem képes; az ottani szegény egyházközségeket ezen kiadással terhelni teljes lehetlen; s érdekében áll, hivatási köréhez is tartozik az egyházkerületnek, hogy azon, a távolság miatt igen elszigetelt egyházközségeink,necsak el ne olvadjanak, de minél virágzóbb állapotra juthassanak ; és ez utóbbit az esperesi évi vizsgálat, hitünk szerint, igen sikeresen elősegitendi. Reményijük, hiszszük, hogy ez uttali felszólamlásunk, illetőleg kérésünk, nem hangzik el kiáltó szóként a pusztában, mint évtizeddel ezelőtt elhangzott. 11. Nehéz feladat megoldása, keserű kötelesség teljesítése is jutott jelen gyűlésünkön osztályrészül az egyházmegyei tanács elnökei s tanácsbiráinak. Arcvonásaik közöl olvasók a tiszteletreméltó testület tagjainak, mint küzd kebleikben az emberszeretet, részvét, a kötelesség érzete s teljesítésével. A gyulai, gyomai, s bánfalvai egyházközségekben kellemetlenségek fejlődtek ki, — ezek elintézése, az illető hivatalnokok hátrányával eszközöltetett. Mindhárom ügy a főtiszt, egyházkerülethez, birtokon belül fölebbeztetett. 12. Debreczeni András gyomai biró s neje, az egy— házközségnek saját költségükön, a szent asztalra aranynyaí gazdagon hímzett, fehér atlacz terítőt, — mely 700 o. é. ftba került — készíttettek ajándokul; s az egyházközség, a sz. asztal , arany-csipkével szegélyzett eddigi teritőjét, Csorváson alakuló h. h. leánygyülekezetnek; Körözs-Tarcsa pedig a sz. keresztséghez uj keresztelő edényt készíttetvén, az eddigit Orosházán alakuló h. h. gyülekezetnek ajándékozták. Gyomai biró ur s neje gazdag ajándéka, mit az Ur oltárára föltettek, az egyházmegye által, szíves köszönet nyilvánítása mellett, mint szinte mindenik egyházközség adományozása is, jegyzőkönyvbe igtatni, elirmerés és buzdításul, köröztetni s közzététetni rendeltetett.