Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-24 / 12. szám

életének anyagi, és erkölcsi következményeire hatást gyakorol;—miután az a nyilvánosság Ítélőszéke eleibe kiállíttatott, nemcsak jogosított, de erkölcsileg kötelezett lévén az igazság kiderítéséhez járulni: e célra elégségesnek tartom a jelenségeket és tényeket szárazon ugy, a mint megjelentek, registrálni; mert ezek közül mindenik magában hordván becsét, egy kis fáradság és részrehajlatlanságra van szükség — ugy sorozni őket — hogy természetes következések szerint összeállítva, igazi névértéküket, ugy anyagi és. erkölcsi hatásukat az olvasó közönség belölök megláthassa. Következik a tények összeállítása. : 1-ör. Azon jelenségből, hogy esperes ur igéretét be nem váltotta, mert a cáfolat partialis synodus firmája helyett tizennégy papi egyén aláírása alatt jelent meg, azt kell következtetni, hogy a hallgatólag helybenhagyó többség az ismertetés mellett áll; mert köztudat szerint a marosi egyházmegye papi személyzete hatvankettőből áll; következőleg leszámítva az aláíró tizennégy, meg azon más kilenc papokat, kikről a szerkesztőség a csillagozás alatt azt jegyezte meg, hogy cáfolatot küldöttek; tehát összesen huszonhárom papi egyéneket; a többség harminckilenc személyben adja ki magát. De nagyobb fontosságú azon erkölcsi hatás, mely ily cáfolati modorhoz küldetésénél fogva, eredményében kártétel nélkül le nem járhat, épen azon természete szerint, hogy minél több aláiró megnyerhetése tekintetéből erkölcsi toborzást kénytelen gyakorolni. Mi, hogy nem is hiányzott, nem lenne nehéz kimutatni. 2-or. Azon jelenség, mely szerint a cáfolat szeinrehányólag azt emlegeti fel ismertetőnek, hogy háladatlan az ö kormánya irányában, mert ez nekie többb régibb hibáit eltűrte; valamint a dolog lényegéhez nem tartozik, ugy másfelöl szenvedélyesség jellemével bir; a kormányzó testületre homályt vet, miért mulasztotta el a hibát, ha létezett, inegfenyiteni. A mi pedig leginkább figyelemreméltó, rosz szándékú oly gyanúsítás, mely ellen a gyanusitott az eset kijelelése nélkül magát nem is védheti a közvélemény előtt. 3-or. Aljas, törvénytelen eljárás nevével illeti a cáfolat azt, hogy ismertető a tárgyat a nyilvánosság terére állította ki. Ezen jelenség megerősíti azon véleményt (prosumtio), hogy cáfolok azon okból nem szeretik e téren a tárgyat, mert a tény olyan, melyért a közvélemény előtt meg kell pirulniok. Azonban, minél inkább bizonyos, hogy a kormány legbiztosabban nyilváníthatja magát, hogy a kormány iránti bizalom annál erösebben gyökeredzik meg a népben, minél nyilvánosabban folytatja dolgait; annál becsesebb szint vált magára ismertető nyilvános eljárása, s annál sötétebbet cáfolóknak az ellen feljajdulása. 4-er. Azon jelenség, mely szerint a cáfolok a nyilvánosság terén arról biztosítják az olvasó közönséget, hogy a panasz a sérelem terén orvosoltatott volna, nem kevesebb, mint nyílt bevallása a visszaélés valóságának, és hogy azt orvosolni szükséges. 5-ör. Hibául teszi ki a cáfolat, hogy ismertető homályba burkolt érthetetlen kifejezésekkel él. Ezen jelenség elé állítja azon vélelmet, hogy a marosi egyházmegyében valamely félelmes papi tiszti önkény uralkodik ; mert az köztudat, hogy csak kényszer uralma alatt kénytelenittetnek allegoriai leplekbe beburkolni az ismertetök véleményeiket. 6-or: A cáfolat öt pont alá sorozott hibáztatást emel ki az ismertetésből, melyeket igy ád elő: Hibáztatja ismertető, a) hogy évenként négy partialis tartatik, b) hogy a partialis idejét válóperek veszik igénybe, c) hogy száz conv. f. összegbe vettetik ki a partialis tartás megváltásának terhe. d) hogy nem számol a partialis a maradékról, e) hogy élethosszáig tart a hivataloskodás. Csak egybe kell vetni az ismertetés tartalmát a cáfolat ezen öt pontjával, és kitűnik, hogy a fentebbi öt pontok alatti tételek cáfolat tárgyául csak azon okból állíttattak fel, hogy a mi az ismertetésben, mint visszaélés megrovatik, attól a figyelem más tárgyra vezettessék; mert a dolog azon lényegén kivül, hogy a megváltási dij száz forintban vettetik ki, és a feleslegről a kezelök és kezeltetök csak maguknak számolnak, a többiek indokolásul csak mellékesen hozattak fel. 7-er. Azon indoklás, hogy a megváltási dijt tárgyazó intézvény az ostromállapot idejében, részint a költség kimélés és alkalmasabb helyiség, részint azért léptetett életbe, hogy a lelkészség félrevonult titkos gyülésezéssel ne gyanusittathassék, nem elégséges az igazolásra. Mert ha a két első megbizonyosulható lenne is, az utóbbi Önkényt vonta volna maga után azt, hogy a rendkívüli körülmények megszűntével megszüntessék a rendkiviili ravatal is. Egyébiránt a figyelem legméltóbb tárgya az, hogy az intézvény lényegében esperesi tukmálásnak (oktroyalás) bizonyosul meg. Ugyanis, a ki az erdélyi ev. ref. összes anyaszentegyház szerkezetének bár ABC-jét ismeri, az igen jól tudja, hogy akármely törvény, vagy bármely nagyobb fontosságú intézmény — legyenek azok bármi cimüek — úgymint cultust, igazság, vagy fenyiték-szolgáltatást, politikai kormányzást, egyházi vagyonkezelést, vagy felügyeletet tárgyazók, csak is az egyházi hatalom kezelésére rendelt felsőbb és alsóbb hatóságoknak, egyházi és világi rendből álló orgánumainak beleegyezések és határozatilag megállapított firmájuk alatt nyerhetik meg a törvényesség jellemét. Miután pedig a cáfolat ily firmát kimutatni képes nem vala: ezen jelenség által bevallák a közvélemény ítélőszéke előtt, hogy az intézvény egy bureaucraticug esperesi szülemény, melyről, ha cáfolok be nem vallják is vala, hogy az ostromállapot alatt született, azon kornak polgári intézvényeivel hasonlatosságából rá lehetett volna ismerni, melyet egyébiránt azon elv sem lenne képes megigazolni, mely szerint az állíttatik, hogy csak oly egyházi intézvény számithat