Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-24 / 12. szám

dányádi egy még- is két egyházat, egy lelkész, egy tanitó, egy templom még is két egyház van ezen községben, két presbyterium külön működik, s az egyet nem értés anyagi és szellemi kárt szül, s nem ritkán a két egyház viszál­kodásának játszó labdái az ártatlan belhivataloskodók a pap és tanitó. — Hallottam beszéltetni, hogy volt eset reá, mi­dőn a templomból kijövő lelkészt a cegényi gondnok teljes indignatioval szolitá meg, miért haragszik tiszteletes uram a cégenyiekre ? mely kérdésnek okát csak akkor tudá meg a kérdésre felelni nem tudó lelkész, midőn előtte a gond­nok felfejté, hogy predikátio közben 10-er nézett a dányá­diakra mig a cégényiekre csak nyolcszor. — Nem kevésbé nevetséges és jellemző egy másik eset, inely ujabban me­rült fel. — A közös templom újbóli fedezése és meszelte­tése szükségeltetvén, az egyik rész elhatározta a fedelzés kijavítását, a másik rész, hogy ne láttassék a másikról ta­nulni a szükségesebb fedelzés helyett a meszeltetést tétette meg, természetesen csak a maga fele részén, igy aztán a félig bemeszelt, félig újból fedett templom hirdette a hivek szép egyetértését. — A két egyház egyesitése megkisér­tésére küldöttséget nevezett ki a közgyűlés; — bárcsak siker koronázná a buzgók igyekezetét! s megértvén a cé­gény-dányádi atyafiak: az egyetértés a kicsinyből nagyot nevel, az egyet nem értés a nagyot is elapasztja, különben is kevés népséggel lévén, szorossan egyesülve alkotnának egy virágzó egyházat. Ezek voltak a négy nap tartott gyűlés nevezetesebb tárgyai. — Jelen tudositásomban legyen szabad záradékul csatolnom azon ajánlatomat egyházmegyénk buzgó elnö­keihez, kik ugy látszik, mint reményltük is, szabad tért engednek a vitatkozásoknak, és a szavazatok többsége dönt az ügyekben ; hogy a credentionálisok verificatioja min­den gyűlés kezdetén megtörténjék, ekkor minden egyház a törvényhez ragaszkodva, önmaga érdekében is pontosan járand el, nehogy a mulasztás önmagát sújtsa. — A veri­ficatiót egy egyházi, egy világi ülnök és egy segédjegyző a gyűlés megkezdése előtt egy órával mindenkor elvé­gezhetné. Reménylem ily intézkedés mellett soha sem menne gyűlésre követ credentionális nélkül, sem pedig Aárom, négy, nem állana elő, mint az egyház megbízottja, Jianem csak a lelkész mellett egy, kinek minden közigaz­gatási ügyekben nem csak szólhatási, hanem szavazati joga is van. AZ ALSÓ-ZEMPLÉNI REF.EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉSRŐL. Az alsó-zempléni ref egyházmegye folyó év Mar­tius 12. 13. 14. napjain tartá állandó helyén Sárospatakon -ez évi tavaszi közgyűlését. Azon biztos hídelemben s re­ményben, hogy ez alkalommal fogja elfoglalni elnöki szé­két legközelebb osztatlan bizalommal s egyező szavazattal elválasztott segédgondnoka, a jeles köztiszteletű atya ne­vének s erényeinek örököse ifj. báró Vay Miklós: a gyű­lés a nehéz utak dacára is népes volt. De megnyugodtunk a közkedvességü elnök ő méltósága meg nem jelenésén, kit hivatala s a gyermeki kegyelet és tisztelet atyjával, hazánk fegfőbb reményével s gyámolával együtt, e válságos korszakban Bécshez köt. A gyűlés legfőbb idejét az egyházi látogatás jegyzőkönyveinek felolvasása foglalta el; melyek ta­núsították mennyire üdvös lehet az egyházlátogatás, mi sok hiányokat orvosolhat, mi üdvös intézkedésekre szolgálhat alkalmul és indokul , ha azt hiven, lelkiis­meretesen és céljai szerint teljesitik azok, kik arra ki­küldetnek. Oly fontos az, hogy mind kánonilag az es­peres uraknak kellene azt teljesíteni. Sajnálandó, hogy az alsó-zempléni esperes ur ezen kötelességét mulasztja; bennünket soha meg nem látogat, a mit tudtunkkal más esperes urak eddig is tettek, most is tesznek. Ha minden évben csak egy járást látogatna is meg: mégis legalább öt év alatt bejárhatná 59 egyházból álló egyházmegyéjét és igen sok jót eszközölhetne. Fájdalom, az egyházlátoga­tási jegyzőkönyvek szerint a legtöbb panasz az iskolák s a népnevelés ügyében emeltetett. Nagy előny már csak az is, hogy közönségesen érezik és ismerik mindenfelé a bajt, betegséget, e nagy és szent ügyben. Nem lehet elhangzó szó a pusztában, a mit mind a buzgó és hív egyházláto­gatók minden egyházközségben, mind maga a lelkes gyű­lés, számos egyházi minden rendű és rangú követek előtt, ez ügyben szent buzgalommal kiáltanak. A gyűlés cél­szerű intézkedéseket is tett, különösen ujabb iskolai láto­gatások utján, a népnevelés ügye előmozdítására. De mind ez ügyről, mind a gyűlés több tárgyairól, elvárjuk a jegyzői hivataltól a bővebb tudósítást. Szükségesnek látom azonban, hogy ezen gyűlés eljá­rását egy papválasztás ügyében mind az igazság érdeké­ből, mind egyházjogi szempontból nyilvánosságra hozzam. Ez ügy a bacskai egyház ügye. Bácskán a lelkész már több mint egy éve meghalt, s az egyház szabadon választhatott lelkészt. El is választotta szinte közakarattal a volt lelkész fiát Keresztúri Józsefet, ki a felső-zempléni esperes segédlelkésze volt. Választását követei által meg­erősítés végett, épen most egy éve, be is jelentette az egy­házmegyei gyűlésnek. De a gyűlés, a helyettes bacskai lelkész azon jelentésére, hogy a választás vesztegetéssel s nem is annak rendje szerint történt, a választást meg nem erősítette: hanem egy négy tagból álló küldöttséget nevezett ki, mely mind a vesztegetést nyomozza, ha volt, mind ujabb rendes szavazást tétessen; oly világos hatá­rozattal, hogy a kit e szavazás utján az egyház lelkészének elválaszt: annak a nt. esperes ur a Concessát azonnal adja ki, s az egyház vigye rendes lelkészének. Megjegyzendő, hogy a bacskai anyaegyháznak van egy oly leányegyháza Lelesz, hova a lelkész éven át bizonyos meghatározott díjért hatszor kimegyen az urvacsorája ki­szolgáltatása végett: de ezen leányegyház hivei soha a bacskai templomba nem járnak, magoknak levén levitájok, a consistóriumban részt nem vesznek, semmi építkezésekbe be nem folynak. A küldöttség hiven végzé küldetését. Megjelenésének határidejét maga a helyettes lelkész szószékből a megelőző űrnapján kihirdette. Az anyaegyház gondnoka még a lele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom