Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-24 / 12. szám

nem, előadásaikat hallgatni kénytetvén, sem oly kedvvel nem hallgathatták a tanítást, sem oly eredménynyel, mint ott, hol a tanárt szabadon választhatják; mi mellett megjegyzendő, hogy a tanulók Ítéletének kifejlésére, szabad gondolkodáshozi szoktatására nagyobb alkalom van ott, hol ugyanazon tárgyat gyakran többen és különféle irányban és elvek szerint fejtegetik, mint oly tanintézetekben, hol a tanárokban nincs választék. Végül még azt is felhozhatni, hogy a honi lyceumokon és collegiumokon az akadémiai és gymnasiális pályák össze vannak kötve, s amazoknak és ezeknek növendékei, ugyanazon törvények és fegyelem alatt állanak, holott a józan nevelési elvek azt hozzák magokkal, hogy a 20—24 éves, érettebb korú és eszű ifjak másként vezettessenek, mint a 8 —10 éves gyermekek. Ezeknek sok tilalmazandó, mit azoknak bizvást meg lehet engedni, mi azonban ott nem igen lehetséges, hol a tanulók egyeteme ugyanazon igazgatóság, ugyanazon törvények alatt áll, miként azt jelenben a honi lyceumok- és collegiumokban rendesen találjuk. A gymnasiumok és akadémiák, legalább miként Némethonban szervezvék, abban, hogy közfeladatuk : „tudományok terjesztése,4

4

megegyeznek, de máskülönben sokban lényegesen különböznek egymástól. — A bányakerület költségén 1852. kiadott Tervezetben a magyarhoni evang. ág. hitv. tanodák célszerű elrendezésére e különbség a szerző által igy tűntettetik fel a 39. 1. „A tudós közép (gymnasiumok) és főtanodák (akadémiák, egyetemek), kivévén azt, hogy mindkétnemüek tudósokat nevelnek, feladatra s általában egész oktatási és nevelési rendszerre nézve lényegesen különböznek egymástól. Középtanodák (gymnasiumok) a főtanodákra készítik elő a növendékeket, — főtanodák az életre. Ott a cél: ébreszteni, megnyitni, gondolkodás-Ítélésben gyakorolni, edzeni az észt (innen a gymnasiumok igaz lelki gyakoroldák), miért is főleg oly tanulmányok ápoltatnak, melyek e cél elérésére legalkalmasabbak (p. mathesis, classicusok) itt: a megnyílt, kifejlett észt a tudományok szentségébe vezetni, s a legnehezebb tárgyakkal is megbarátkoztatni, hogy az életben bőven gyümölcsözzék. Ott közönséges, általános miveltség adatik, a tanulók arra taníttatván, mi nélkül a tudós egyátalában nem lehet; itt részletes, különzetes, a növendékek azon tudományokban miveltetvén, melyeket a bizonyos nemű tudós, a tudós élet egyes nemeiben nem nélkülözhet. Ott a tárgyak eredménykép adatnak elő; itt mindenütt megalapítás kerestetik, elvek, melyekből a részletek folynak, s uj eredmények után történik vizsgálódás. Ott a növendékektől tanulás (Lernen) kívántatik, miért is az ottaniak tanulók (Schüler); itt tanulvány (Studium, Studiren), miért is az itteniek inkább hallgatók, tanítványok (Studenten Jünger, tudományban önállóságra törekvők). — Ott a tanuló, mivel ítélni, választani nem tud, mindent oly rendben, azon tanártól, s ugy kénytelen tanulni, miként azt a tanoda terve megkívánja; itt az ítéletben gyakorlottabb, az életet több oldalról megismert növendékek magok választanak , miként szakokat, melyekben éltök folytán munkálni akarnak, ugy tanárokat és illető szaktudományokat is, tehát ott tanulási lekötöttség, itt szabadság divatos. — Ugyanaz áll a tanárokra nézve is, kik középtanodákban, mindent a tanterv rende szerint kénytelenek tanítani, ellenben főtanodákban szaktudományaikat bármily rendben szabadon adhatják elő. Fegyelmet tekintve is van különbség. Gymnasiumokon a tanf&éfe magánszorgalomra kényszerítéssel, fenyitessel is birathatnak. Tanulásrai serkentésül, buzdításul szolgálnak: mindennapi leckézés, havi, évi s legutól érettségi vizsgák, az év folytán szigorú szorgalmi fegy (censura). — FÖtanodákon mind ez elmarad, csak a pálya végén van egy szigorú állodalmi vizsga azok számára, kik oly hivatalra vágynak, melynek elnyerhetése e vizsgát feltételezi. Leckézés helyére az év folytán vitakodások (disputatio) lépnek, s munlkálkodás egyes szakbeli kiképezdékben (seminariumokban), melyekben a tanítványok eléggé megmutathatják, miként fogták fel a tanár előadását, s járul-e köztanuláshoz magánszorgalom is. Erkölcsi tekintetben ott a növendékektől végtelen (nem vak) engedelmesség kívántatik, s mig akaratuk a jóban megerősödik, a mennyire lehet, a tanítóknak személyes felügyelete alá állíttatnak; itt szabadabban hagyatnak, hogy a főtanodai törvények határain belől szabadon mozoghatva megmutathassák, val-