Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-17 / 11. szám

tekintetében, és Nagy István a kegyes vallásos érzelemnek kiváló lantosa , mint két oly férfiú , kik méltók arra, hogy az első helyet foglalják el az énekköltészet terén legmagasabban álló francia iskolában. lm, ez rövideden köre egyházköltészetünknek eredményeiben ; most menjünk át az ezen irányok és iskolák által létrehozott műdarabokat magukban foglaló énekeskönyveknek rendszerére; hogy megláthassuk azt, minő tökélyben áll az elrendezés nem megvetendő mestersége. (Folyt, követk.) ISKOLAÜGY. A NYÍREGYHÁZI TANITÓKÉPEZDÉRÖL. Hogy t. Horváth Sámuel ur a Szarvason még csak felállítandó, állítólag bányakerületi tanítóképezde mellett emelt szót, annak minden igazi emberbarát — ki az ily gyökeresen javító s az egyetemes egyházra annak kivált jövőjére áldásosán ható intézetek számát kívánja szaporittatni — csak örülhet; de hogy ezen célját a nyíregyházi már létező és naprólnapra szilárduló tanítóképezde mellőzésével akarja elérni, azt szükkeblüségnek tartjuk, a mely hibába 1855-dik évben a tiszai kerület is esett, midőn ezen intézetet Nyíregyházáról Eperjesre áttenni kívánta. A hegyaljai esperesség másodelnöke t. Sóhalmy János ur azonban a nyíregyházi presbyteriummal egészen ellenkezőleg vélekedtek s az 1856-ki iglai kerületi gyűlésen oly erélylyel, és oly döntő okokkal léptek fel, hogy a gyűlés határzatát Nyíregyháza részére és javára megváltoztatta és pedig 1. Mert ezen intézet Nyíregyházán még 1848-dik évben felállitatolt, s birt ahhoz való épülettel és oly terjelmes házihelylyel a város kellő közepén, hol idővel az ügy fentartásához megkivántatólag lehet épitni. 2. Mert Nyíregyháza városa példás lelkesedéssel felkarolván az intézetet, számára 50, 000 • ölnyi szántóföldet felajánlott, mi 1859-dik évben szamára ki is hasittatott és használatul átadatott. 3. Mert a nyíregyházi ev. egyház a képezdének évenként 300 pftot és 30 köböl gabonát biztosított, s szívesen beleegyezett, hogy két rendes tanítója abban addig is, mig önállóságra emelkedhetnék, működhessék, mihez egyik lelkészének közreműködése is járult. 4. Most a tiszai esperességek is leghathatósb pártolásukat egyhangúlag megígérték. 5. Most Nyíregyházán rendezett városi óvoda és négy polgári osztályű népiskola létezik. 6. Mert a nyíregyházi népesség tót is, magyar is, német is, és igy oly elemekből áll, melyek a növendékek sokoldalú kiképeztetésére el nem téveszthetik jótékony hatásukat. 7. Mert Nyíregyházán inkább, mint bármely alföldi városokban van a semináristáknak alkalmuk az előkelő házaknál gyermek-neveléssel foglalkozhatni és igy minden szükségleteiket kielégithetni. 8. Mert a nyíregyházi semináriumnak jó tápdája van. 9. Mert a magánypártolók száma szemlátomásti növekekedésben van. 1859-dik évben t. Dessewífy Dienes és Nikelszky Sámuel urak tetemes gyűjtésén kivül, fizettek öszlöndíjképen t. Sóhalmi János 12 ft. t. Elefánt Mihály 10 ft. Gaspary János 5 ft. -Noszág János 5 ft. Bodiczky Kálmán 5 ft. Gdovin János 3 osztrák ftot; ezenkívül élelmi szerek kiszolgáltatásában is többen tüntették ki magokat. Azért éljen a nyíregyházi tanítóképezde s annak mindenrendü és rangú pártfogói; a szarvasi pedig, a békési esperesség dicsőségére s egyetemes evang. egyháznak javára, mindnyájunk kívánsága szerint alakuljon és viruljon. Nyíri Mihály. >o< : KÖNYVISMERTETÉS. A magyar királyság földrajza alkotmányos felosztás szerint , iskolai s magán használatra irta Batizfalvi István tanár, a m. kir. természettudományi s földtani társulat rendes tagja. Pest. Osterlamm Károly tulajdona. 1861. 8-adrét, 136 lap. Ára 40 uj kr. E lapok folyó évi 2. számában jelentette volt Osterlamm Károly könyvárus és kiadó ur, hogy „A magyar királyság alkotmányos felosztás szerinti földrajza" mihamarább leendő kiadhatásáról gondoskodott; e megígért s avatott kézből került munkát, illetőleg iskolai kézikönyvet, van alkalmunk ezennel, a fencimzett műben, e lapok olvasó közönségének bemutatni. A szerző és kiadó hazafias buzgósága és tapintatos körültekintéséről egyiránt tanúskodik, hogy e munka gyors megjelenésén iparkodtak; mert meg kell vallanunk, hogy korszerűbb s a nemzeti közszükségnek megfelelőbb mű, mostanában alig jelent meg. Nemzetünk, mely jóllehet ezer év óta lakja már e földet , melyet földrajzi és történelmi alapon ,,Magyar királyságu

-nak, szivünk szerint pedig hazánknak nevezünk, ismét egy átalakulási súlyos korszak küzdelmeivel kéntelen vesződni; alkotmányunk, melyet vérrel szerzett s törvényekkel biztosított magának, ismét kérdésben van s azon terület, mely bár különböző tartományokból áll, de a sz. István koronájának elidegenílhetlen birtokát teszi, különböző nevek alatt szétdarabolva, a viszonti egyesülés és testvéri összecsoportosulás vajúdása alatt nyög. Eme nemzeti nagy kérdés fontos korszakában nagy és mulaszthatlan kötelesség vár a nevelés- és oktatásügyre is; szükséges, hogy ez is a nemzeti törekvésekkel öszhangzásban szervezze magát. Ezelőtt 12 évvel megakarták semmisíteni hazánkat történelmileg és földrajzilag: megtiltották tehát hazai iskoláinkban a hazai történeteket és földrajzot tanítani.