Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-17 / 11. szám

által (1811). Alakja e könyvnek nyolcadrét, Kettős oszlop­zatű levelekkel. Legelöl egy előbeszéd van, melyre a tar­talmi kimutatás következik. Szent Dávid zsoltárai ebből is kihagyattak. Az egész tartalom, melyben rövid verses buzditások és fohászkodások állanak legelöl négy szakaszra oszlik, úgymint: „idöszerint való énekekre", melybe soroztattak : köznapi, vasárnapi, betegekért való, étel után mondandó, és estvéli, az újesztendei, születés napra való énekek; továbbá ezekhez csatlakoznak az ifjak és öreg emberek énekén kiviil az esztendő négy részére valók is. A második részt teszik ,,a hittudománynak nevezeteseb ágazatairól szóló énekek: nevezetesen az istenről és annak tulajdon­ságairól, a teremtésről, az istennek gondviseléséről, az emberi természetnek méltóságáról és végső céljáról, az emberi romlottságról, a megváltásról. E részbe foglaltat­tak aztán az adventi, karácsonyi, vizkeresztnapi, böjti, hús­véti, áldozó csütörtöki, pünkösdi énekek, valamint a keresz­tyén anyaszentegyházról, Isten igéjéről, keresztségről, urvacsosájáról, a megtérésről és töredelmességről, a hitről, a keresztyén embernek életbeli boldogságáról, zengő dicsérettel is. Ezekután halotti énekek jönek különböző alkalmak szerint, követve őket a feltámadásról, az Ítéletről, beszélő énekek. A harmadik rész az igaz keresztyénség gyakorlásáról való éneklést tűzte ki célul először is álta­lánosan, s ugy megy át az isten, magunk, s felebarátunk iránti kötelességekre hasonlítva sőt megegyezve a dunán­tuli superintendentia által 1805-ben kiadott e részbeni rendezéséhez. — A negyedik szakasz a különös ese­tekre való hálaadásokat és könyörgéseket foglalja ma­gában , énekelve a különb különbféle életrendekről, az éleinek változásairól, a közönséges jótéteményekről és a közönséges nyomorúságokról. Végre mindezek után „hozzáadás" képen néhány ének áll bezárván az egész könyvnek tartalmát. E függelékben találhatók fel a temp­lomszentelési, lelkészbeavatási alkalmakkor mondandó, stb. énekek, melyeknek legutolsó darabját az ó esztendő utolsó napján használtatni szokott ének képezi. A könyv végén több „magános áhitatosságra szolgáló különb különbféle imádságok" is találhatók. Ezekből láttuk, hogy rendezése e győri kiadásnak kevés módosítással egyezik az 1805-diki dunántuli superin­tendentia énekeskönyvének rendszerével s csak annyiban tért el tőle, a mennyiben ez nevezetes ünnepekre való énekeket a dogmai részbe helyezte. A mint az előbeszéd értesit, a régiből átvétettek bele a jobb és szebb énekek, de mindazonáltal sok és nagy változtatásokkal. Versezete tisztább és csinosabb, mint amazé, de ezért ennek is meg­vannak hiányai; sok ebben is a tudományos vers. Azonban belértékre nézve amazt mégis jóval felülmúlja. Sok ének lehet benne Kiss Jánosunktól; Kár hogy jelenleg belőle egyet sem mondhatok határozottan az övének. S igy e részben nem méltányolhatjuk teljes mértékben e nagy férfiúnak érdemét. Ki e tekintetből tudósítást közölne velem az csak a boldogultnak tenne szolgálatot. Az erdélyi nagy fejedelemségbeli evangelico-refor­mata anyaszentegyházi használatára megújított énekes­könyv nyolcadrétben (1837.). Benne az éneksorozat előtt az értesítés után „legszükségesebb felvilágosítások kótá­zatra nézve" cím alatt, mintegy harmadfél levélnyi rövid értekezés áll a hangjegyekről igen helyesen, A tartalomban legelöl állanak az invocatiók, azután jonek a templomba menés és kijövetre, közönséges vasár­napra, köznap, reggel és estvére való dicséretek a peniten­tialis hétiénekekkel. Következnek az innepiek. E részben találhatók fel: az újesztendei, virágvasárnapi, nagypénteki, húsvéti, áldozócsütörtöki, pünkösdi, adventi, karácsonyi, katekhismusi énekek. A különböző alkalmatosságokra irt énekek közé pedig ezek soroztattak: az úrvacsora előtt, alatt és utána mondandó énekek, a confirmatiókoriak, a vizsgákat tevő gyermekek éneke. Ezekhez csatlakoznak to­vábbá a keresztyén ekklézsia virágzásáért, a reformátió ünnepén, synódusokkor, és az esztendő utolsó estvéjén használtatni szokott könyörgések. Megtalálhatja továbbá az olvasó az esztendő négy szakaszaira, a különös időjá­rásról, ünnepélyes alkalmakra és a temetésre szánt éne­keket is. stb. Leghátul néhány imádság is van. Ha most már tekintjük az egész müvet, melyben az előértesités szerint a mi énekes könyvünkből mintegy ötven, s több férfiak beküldött munkáiból pedig száz uj darab vétetett fel, nem tagadhatjuk meg tőle hogy énekes­könyvünk felett sokban elönynyel bir. Ilyen mindjárt a hangjegyeket ismertető rövid utasításon kívül az, hogy szent Dávid zsoltáraiból csak azok találhatók benne, melyek a keresztyén szellemmel megegyeznek; hogy az átvett hosszadalmas énekek kellően megrövidítettek, hogy a dal­lomok a mennyire lehetett megjobittatak, sőt mintegy hat uj dallammal gyarapittatott. stb. Tagadhatatlan, hogy ezen tekintetben elönynyel bir énekeskönyvünk fölött. De ha a belbecset vesszük, s ha igaz az, hogy az ének ereje nem a cifra phrasisokban s a képzelet csapongásaiban, hanem azon hitteljes kenetességben áll, mely minden éneknek elengedhetlen feltétele: akkor nagyonis hátra marad a magyarországi reformátusok énekes könyvétől. Mert, lel­kiismerettel mondom, hogy az ujabb darabok közt alig ta­lálhat az ember négyet, ötöt, melyről azt mondhassa, hogy ének. Nyelvezetük cifra, szellemük világias, mindenikben hiányzik vallásos kenet úgy annyira, hogy ha valahol szükséges az énckeskönyv javítása, ugy Erdély az, a hol azt sokáig halogatni vétek. Verselési hibáit most nem is említem, legyen elég az a mit a „Figyelő" megjegyzett. Ennyire előlegesen s általánosan róla addig, mig egy, hibáit és fogyakozásit ujjalmutató bírálatot nem adhatok róla; melyet e munkám bevégzése után, ha addig valamely érde­mes ember meg nem előz, minek lelkemből örülnék, isten, segedelmével rögtön útnak bocsátani szándékom. Áttekintés. Mielőtt értekezésünk második, sokkal rövidebb, de azért szinte oly fontos kérdésének megfejtésére áttérnénk, s énekköltészetünk történeti részétől megválnánk, tekint­sünk még utoljára legalább alapvonalaiban vissza az eddig mondottakra, s jellemezzük a mozgató erőket végered-

Next

/
Oldalképek
Tartalom