Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-03-10 / 10. szám
legesen tiz győri énekes könyvvel megajándékozni. — Köszönet egyházunk nagylelkű párfogójának ezen hazafias ajándokért, mely bizonyosan jótékonyan fog hatni az itteni jámbor s gyermekeit példás pontossággal iskolázó népre.— Ne is méltoztassannk egyedül a tanitói karra vagy a szülékre neheztelni, hogy a magyar nyelv terjesztése oly nehezen megy előre; mert mi csak jámbor óhajtásokban vagyunk gazdagok; hanem azokra feddő tekintetet vetni, a kik hivatvák példát mutatni, a rövidlátókat, közönyösöket felvilágosítani és buzdítani, s mindazáltal ez ügyre nézve semmit, épen semmit sem tesznek. Adjunk az űj nemzedék kezébe ajándék magyar könyveket, s a nemzetnek nem lesz panasza sem a tanítók, sem a tótajku nép ellen; mert mi is azt tudjuk : „Hogy a világon e kívül nincsen számnnkra hely. Áldjon vagy verjen sors keze. Itt élni s halni kell." Valles Károly. acsai tanitó. SZALONTAI PRESBYTERIUM. Folyó hó 10-kén «gy népes gyülekezet előtt a templomban eddigelé szokatlan csenddel, zaj nélkül választattak meg s esküdteltek föl — egynek kivételével — a közelebbi protestáns ügy rázkódásával az anyaszentegyház mellett rendületlenül megállott tagok, 32 presbyteri tagok; s miután főtiszt. Balog Péter superint. és Arany János koszorús költőnk tiszteletbeli presbyternek kineveztettek, és még egy világhírű nagy hazánkfiának neve is a tiszteletbeliek közt fölemlitetett, az alkalmilag oly jó illett CXXII. zs. utolsó versének megható eléneklésével a gyülekezet szétoszlott. ERZSÉBETVÁROS EV. REF. EGYHÁZ LELKÉSZE a „K. K,"-ben nyilvános köszönetet mond, gr. Haller Jánosné, Kleisch Zsuzsanna ö nagyságának, ki noha kath. hitfelekezethez tartozik, a kis és szegény protestáns megyét nemes adakozásaival gyámolítja, s csak az utóbbi pár év alatt, 300 ftot. adományozott annak, s azelőtt is folyvást gyámolította. A LŐCSEI EVANG. ÁLLAMGYMNASIUM. A kir. udvari kancellária a tiszai ker. főt. superintendensének meghagyta, hogy a lőcsei államgymnasiumban alkalmazandó tanítókat s tanrendet illetőleg, a lőcsei evang. község véleménye is meghallgatandó. A superintendens ur most, a lőcsei község meghallgatása nélkül, indítványozza, hogy Lőcsén a törvénytelen víziszonyoknak teljesen vége szakasztassék, és hogy a minisztérium által az evang. államgymnasium számára rendelt pénz, a superintendens rendelkezése alá adassék szétosztás végett a kerületben. Feszült figyelemmel várják, hogy Lőcse, mely a gymnasium létesítése tekintetéből tetemes kiadásokat tett, mint fogja magát ez ügyben tartani. KÜLFÖLD. BADEN, rajnapart dec. 29. QA franciaországi refL egyház belső harca.) ,,Ha jól vagyok értesülve, a franciaországi ref. egyház válságnak néz elébe. Jól tudjuk, hogy a mi szomszédaink (a franciák) a formulázásban és névadásban igen erősek, hanem a formákat és neveket nem sokáig tartják meg. A „Theologie nouvelleu (uj theologia), mely a Seherer, Réville, Reusz, Pecaut, Colani theologiai revue-je, a „Lien," és a „disciple de Jésu-Crist" által van képviselve, az orthodox pártnál azon elvet segítették érvényre, melyet legelőbb egy havrei kereskedő mondott ki egy röpiratban, miszerint ily irányú theologusokkal ugyanazon egyházban nem lehet megmaradni. — Ez elvet hirdetik most szüntelen az „Archives du Cristianisme" és az „Esperance," s azon működnek, hogy egy synodus hivatsék egybe, azon reményben levén, mikép rövid perlekedés után a liberális irányt az egyházból száműzhetik. — Minthogy azonban a párisi központi tanács, mely az ilyen dolgokban sokkal megfontolóbb, mint ezen tulbuzgók, az ily eljárás után a protestantismus mély megrázkodásától tarthat, a ministerium a heves kéréseknek még mindeddig nem engedett. Mert, azon a catholicus clerus és a kormány között a jelenidőben mindinkább növekedő szakadás alkalmával, miközben az izgatás titokban bár, de nagy tevékenységgel foly, a kormányra nézve egyáltalában nem lehet kedves, — hogy egy párt, melynek tevékenységére a hamis tekintély ellenében bizton számolhat, az államegyházból kirekesztessék és a kormányra nézve kedvetlen következésekre kényszeríttessék. S valóban ugy látszik, hogy azon borzasztó dorongolások, melyeket a „Siécle£ - és „Opi— nion nationale" a clerus és a katholicismus ellen alkalmaznak, kevésbé nézetnek rosz szemmel, mint oly protestantismus, mely a quietismus és pietisinus felé közeledik és erőtelen, s a kormánynak nem szolgáló életnézetet táplál. — Bizonyosnak is tarthatjuk, hogy a megfontolok Párisban isí győzedelmeskedni fognak a rajongók, voltaképen catholisáIó» férfiak felett, bár milyen szellemdűsak is ezek. — Azonban nagyon kívánatos, hogy az ó-orthodox tábortóli oltamazkodás mellett, az ultrarnontán egyház nyughatatlan ellenségét se engedjék nagyon közel jönni az ő földalatti aknáival. — Igaz, hogy álnagylelküség most, miután a catholicus clerus oly jelentékeny vereséget szenvedett, a nehéz sebesült ellenség felett sajnálkozni. — A makacs ótalom lehet gyakran igen becsületes, hanem mégis mint bátorsághiány tűnik az fel a tömegnek, ha az ember nem a maga idejében ragadja meg az ótalmat és folytatja azt lankadatlanul. Csak a bátorhoz csatlakozik az ember, mivel ezzel a süker biztosabbnak látszik. — Mi a Rajna jobb partján azonban még: mindég bizalmatlanok vagyunk a franciaországi protestantismus ujabb látszalos pártolása iránt. Államegyházat akarnak ott, minden secta elnyomásával. A protestantismussal, mint sectával bánnak, s félnek tőle, mint az ultramontanismustól. — A catholicus clerus gallicanussá is lesz, ha máskép nem lehet, s mint ilyen a protestáns kormányok elleni politicai propagandának a legbiztosabb szolgálatot teheti.41 , (Prot. Kirch. Zeitungj.
