Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-10 / 10. szám

törvényeink s hitvallásunkban gyökerező' elveinkhez hű ragaszkodásunkért minket mellőzzön, háttérbe szorítson, vagy károsítson — mi következetesen tisztelettel, őszintén s ismételve azt vagyunk erkölcsileg kötelezettek nyilvánítani, hogy mi: Elemi iskoláink alapjának s évenkénti jövedelmeinek, mint nem a város, hanem egyházunk saját pénzeinek kimutatásával, valamint eddig elé, ugy ezentúl is, egyedül egyházi közönségünknek s esperesi hatóságunknak tartozunk ; ennélfogva nincs hatalmunkban, nem áll szabadságunkban az egyháztanács gyűlésébe más elemeket venni föl s más alkotótagokat igtatni be — bár koronként, bár ideiglenesen — azokon kivül, kiket egyházi szabályaink s a gyakorlat határoznak meg; ennélfogva az egyház által elválasztott tánárokat, valamint eddig, ezentúl is, egyházkerületileg a nagyméltóságú Helytartótanácsnál jelentjük be, mint azon legale Dicasteriumnál, mely által 0 Felsége a legfőbb felügyelési jogot gyakorolta s gyakorolja, valamint egyházi s iskolai ügyeinkre nézve, ugy maga a városi tanács s annak intézkedései fölött is. Ellenben, valamint mult évi sept. 4-kén kelt nyilatkozatunkban, ugy jelenleg, ismételve kifejezzük , hogy készek vagyunk azon segélyre nézve, mit a városi pénztárból pótlékul évenként veendők vagyunk, magunkat igazolni, évenként kimutatva, hogy az nem más végre, hanem a kitűzött célra fordíttatott. Ennyit tartunk illő és szükségesnek, de váltig elegendőnek is a városi tekintetes Tanács irányában azon közbenjárásáért, miszerint az egyház és iskola szükségeinek fedezésére megkívántató adómennyiséget hitsorsosinkra is kiveti, azoktól beszedi, részünkre utalványozza s kifizetteti, — abból pedig, a mi a város tulajdona és saját vagyonából jövedelmező bevétele, javunkra egyátalán semmit nem áldozik. Igenis, tek. városi Tanács! mi iskoláink gyámolítására más segélyt nem kérünk a városi közpénztárból, mint azon összeget, mely a református hívekre évenként adókép vettetik ki az egyház, lelkészet s iskolák fentartására, mely summát más végre, mint az egyház javára s iskolaügy gyámolítására, fordítani sem illő, sem törvényes , — más hitfelekezetűek egyházi s iskalai javára pedig fölhasználni sem igazságos sem méltányos, sőt országos törvényeink értelmében nem is szabados. Ennélfogva nem szükség iskoláink csekély alapitványait s évi jévedelmeit, valamint pénzhiányunkat s tömérdek szükségünket előadnunk, hogy ehhezképest igényeljük a kellő évi segélyt a városi pénztárból; mert jól tudjuk, hogy szükségünk s deficitünk nagyobb, mintsem hitsorsosink eultus- s iskolai adójából fedeztethetnék; azt kívánnunk pedig, hogy hiányainkat más felekezetűek pótolják, ép oly jogtalan s méltánytalan volna részünkről, mint nekünk adóznunk más hitfelekezetűek templomi s tanodai szükségeire. Mi tehát sem többet, sem kevesebbet nem kívánunk, legyen az sok vagy elégtelen, mint a mennyit hitsorsosink eultus s iskolai adóul évenként fizetnek a városi közpénztárba. Miglen pedig ezen adómennyiség a hitfelekezetek szerint elkíilöníttetnék, s az arány kiszámíttatnék: évenkénti átalányt kértünk s kérünk kiadatni, arányban a református hívek számával s római kath. egyházak s iskoláknak kiszolgáltatni szokott évi segélylyel. Tudva levő dolog pedig előttünk, hogy azon összeg, mely a városi közpénztárból a róm. kath. istentisztelet, lelkész urak s egyházi személyzet részére, az elemi s reáltanodák javára, lakbérül azon iskolákért, melyek nincsenek városi épületekben, szálláspénzül a tanitók részére, vasárnapi iskolatanitók fizetésére, Írószerekre, nyomdai s könyvkötői költségekre, az iskolaépületek javítása s tisztántartására, meszelésekre, anyagokra és szerekre, hittani lelkészeknek jutaimi díjul évenként fordíttatik, — ide nem értve a római kath. templomok, lelkész urak pompás lakainak, a rengeteg reáliskolának s több épületek alkotására fölhasznált töméntelen ezreket s ezek értékének kamatait, — azon pénzösszeg szintén annyi forintot teszen évenként, mennyi a római kath. hívek száma egész Pest városában. Ehhezképest a részünkről igényelt s a városi közpénztárból részünkre kiadandó segélymennyiség meghatározásához kellő tájékozásul, tisztelettel bejelentjük hogy a kezünk közt levő összeírás szerint, melyben hitünksorsosi nevenként bejegyezvék, a pesti reform, egyház tagjainak száma 3756-at teszen. Berekesztjük jelen tiszteletteljes válaszunkat azon hiedelemben, hogy őszinte, egyenes nyilatkozatunk , miszerint polgári s egyházi törvé^ *