Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-02-17 / 7. szám

pás, nem képes megtérésre birni. Vannak olyanok is, kiket csak egy-egy nevezetes haláleset kényszerit templomba, s az ilyenek számát körülbelül tizre tehetjük, de a jobb rész vallásos, buzgó s szorgalmatos templomgyakorló, „szereti az Ur házábani lakást, s az ö dicsősége helyét." Az itt szüléiéit lakosok általánosan erényesek. Kétszázad alatt, a mult és "jelenével kivéve, mialatt kétszer történt gyuladás, három égésnél több nem történt, s az is gondatlanság következménye volt. Tolvajság is igen ritkán történik, rablás pedig, hála az égnek! soha. Berekesztem már is hosszura nyúlt ismertetésemet azzal a forró kívánattal: kogy az ég ez ikeregyházat tartsa fen örök időkig, szaporítsa ennek lakóinak számát, hogy a jövő pár század folytán a félezer lélek négy annyira szaporodjék. A miveltség, s ezzel kapcsolatban a vallásosság, és erényesség e három égi kellemü grátiák emeljenek itt minden kebelben oltárt maguknak, melyet az idő romboló vas keze megdönteni képes ne legyen, hogy e kicsiny egyház legyen méltó kiegészítője e honnak, s érdemes tagokat adhasson az államnak. Az ég áldása szakadatlan folyamban ömöljön éveken ez egyház minden erényes tagjaira. Béke, szeretet és boldogság honoljanak itt végnélkül !!! Martonos, 1860. mart. 18. Bartha Lajos fótos-martonosi ref. lelkész. — » . KÖNYVISMERTETÉS ,,Nötan vagy az asszonyi hivatás tudománya. Iskolai tanulmányul irta Kálnicky Endre. Második javított kiadás. Miskolcon 1861 Fraenkel B. tulajdona. VI— 48 lap. Ara 24 uj kr. Áll e Nőtan vagy megmagyarázva az asszonyi hivatás tudománya két előszóból s magából a Nőtanból, melynek bevezetése is van. Az első kiadás előszava szól e tan szükséges voltáról, a kutforrásokról , e könyv illetékes egyéneiről, rendszeréről s végre szerényen bevallja e mü hibás voltát. — A második kiadás előszava tudtul adja, hogy e második javított kiadás, ujan átdolgozva, a szövegre vonatkozó szivnemesitő szavalmányokkal bővítve azért nyomaték ki, mert szerző erre „sok oldalról, tanitók, nevelők s nevelőnök által" hivatott fel. A bevezetés e kérdésekre felel: mit tanit a Nötan ? különböznek e az asszonyi s „férjfiui" kötelességek ? Mi a nőszemély nagy feladata ? hogy osztatnak fel a női kötelességek ? A tudomány első része tanit: női önviseletről, vagy leányi erényekről, melyek benső vagy sziv- s külső vagy testképző erények; belsők: a. vallásosság, b. szelídség, c. szemérmesség, d. nyájasság, melynek ellentéte a durva s komor tekintet, orrfintorgat ás, szájmozgatás és gunymosoly e. hallgatagság, f. szerénység, melynek birhatásaért őrizkedjék a leány szeszélyessé^ » kevélységtől; külső erények mik legyenek, megtudod e kérdésrei feleletben: Melyek a test külső szépségét előmozdító tényezők ? ekképen, — a viruló egészség feltartása, tisztaság, rendszeretet, Ízletes ruházkokodás, társalgási ügyesség és szépmüvészetek, minők zene, tánc, rajz, idegen nyelvek s szépirodalom. A tudomány második része tanit: „A női, mint házi s gazdasszony! kötelességekről," melyek ismét háztartási kötelességekre, — minők: varrás főzés, állattenyésztés, vagyonmegtakaritás , cselédkormányzás, — kertészeti s mezei teendőkre oszlanak. A tudomány harmadik része: „A női, mint hitvesi s anyai kötelességek." E harmadik részről igy szól szerző (előszó V. lap) : „Ez iratkában felállított rendszernek csak két részét „írtam fel," a harmadik, hol anyai kötelességek tárgyaltatnak, iskolába nem tanítható." Midőn e müvet itt vázlatban felmutatom, egyszersmind lelkiismeretes és hivatalos kötelességemnek tartom elmondani e mü fölött saját nézeteimet; ezt annyivalinkább tehetem, mert erre szerző mintegy felhív inidőn igy szól: „E zsenge müvem hibáit elismerem s nem védem; azért több, jobb, alaposabb nézeteket szívesen elfogadok s itt ejtett hibákat kijavítani mindenkor igyekezendek. Hibás e mü elsőben „cimeért." Szerző igy határozza meg a Nőtant, hogy ez azon kötelességeket tanítja „melyeknek teljesítésére egyedül nőnem van hivatva." Ekkor •z általa itt benső s külső erényeknek nevezett erények a „férjfiakat" nem kötelezik; az egyedüli minden más nemet kizárván, a férfiaknak lehetlen s igy nem is kívánatos ezen bel- s külső erények bírása ? Ha pedig igen; ugy miért e kötelességek teljesítésére egyedül nőnem „hivatva van ?" Ugy miért a könyv ezen cime „Nötan"? Én hiszen azért, mert szerző a háztartási kötelességek alatt a varrást s főzést megtisztelte egy egy paragrafussal: mert a kertészeti s mezei teendőkre, hogy csak egyedül nőnem van hivatva, szerző sem fogja állitani. Midőn e tankönyv (?) cimét először megpillantám egy tanrendben, azt mondám rá: a tanrend készítőknek itt a cim tetszhetett; mert ha a tartalom a cimnek megfelelő, akkor ez a nevelés akhilesi sarkát támadja meg. És íme szerző most maga mondja : „a harmadik rész hol anyai kötelességek tárgyaltatnak iskolába nem tanítható. Pedig e mü cimét csak e harmadik részért érdemelné meg és nem azért, mit itt szerző a nőnem kizárólagos hivatásává erőszakol, én pedig nagyrészben minden ember közös vagyonaul tekintek, vagy óhajtóm, hogy azzá legyen. Hibás e mü másodszor rendszereért. E könyv első kérdése: mit tanit a Nötan? s áltatában az egész bevezetés, ma már berekesztésnek helyén volna. — Mikint rendszer nélkül nem szabad könyvet készítenünk az elemi iskolák számára sem éppen ugy nem szabad tudós rendszerrel még alreál vagy ezzel párhuzamos osztályok számára sem. Az osztályozás ez: 1. női önviselet, vagy leányi erények. 2. női, mint gazdasszonyi — 3. női, mint hitvesi s anyai kötelességek. Itt az osztályok egymástól nem függet-14