Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-02-17 / 7. szám

férfiak is, mégis csak emberek; és épen az Ő szellemükben cselekszünk, ha a két felekezet közötti egyesülés eszközlésében, különösen honunkban, hol egy a két felekezet alapelve, egy az egyházkormány szerkezete, — minden reformátor isteni adományát felhasználván, emberi gyarlóságaiktól elvonva, azt, a mi emberi nagy müveikben elvetvén, érvényre emeljük belőlök azt a mi örök és maradandó. Evangyélmi protestáns. (Petz Gyula). EGYHÁZI ÉNEKEINK TÖRTÉNETE, ISMERTETÉSE, ÁTNÉZÉSE. AZ ÉNEK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA. JAVALLATOK AZ ÉNEKESKÖNYV MEGJOBBITÁSÁRA. (Folytatás). Az egyes könyvek ismertetése és rendszere. Midőn az eddig- mondottakhoz kiegészítőlég az egyes énekeskönyveket ismertetem, célom nem több, mint csak azon sajátságokat tüntetni fel, melyek valóban a dolog lényegére tartoznak. Ilyeneknek tartom megismerhetés kedvéért a külső alakot, tartalmat és különösen a rendszert, mint olyat, a melyben és a mely által a szerkesztők a sokféle tartalmú énekeket egy egységes müvé összeolvasztani törekedtek. Hogy ez mennyire sikerült, arról jelenleg nem szólok; inert ezt később azonkívül, bogy magától is ki fog tűnni, az átnézés cimü utolsó rovatban még tárgyalás alá szándékom venni; a mikor elég alkalmam leszen róla beszélhetni. Ezért most minden hosszasabb értekezgetés nélkül hozzá kezdek a könyveknek a mondott tekintetekbeni leírásához azon előre bocsátással, hogy végig barangolva énektörténetünk háromszázados mezejét, ha valami becsest nemest találnék, én is megtakarítom, miként a földét szántó gazda, kinek ekéje idők elásta kincset fordít fel. Először is Benczédi Székely István szent Dávid'Zsoltárainak teljes fordítása megjelent Krakkóban 1548. E munka 8-adrétben adatott ki, azon sorozattal levén benne a zsoltárok a mint az eredeti szövegben találhatók; csak hogy nem versben hanem prosában. Nevezetes, hogy minden egyes zsoltárnak mint a szerző nevezi „sommája" fel van téve az illető darab fölé, s a sorozási számok nem római jegyekkel, hanem betűkkel vannak megjelelve. Például a XLII-dik zsoltárt hozom fel,a melyet minthogy nem igen van mit róla megemlíteni, egészen ide iktatok: „Psalmos negyvenkettődik. Győzedelmesnek: Coráh fiainak taniltása. Sommaja : panaszolkodik az prophéta istennek, hogy az ellenségnek háborgatásaért jelen nem lehet az ünnep napon az isteni dicséretbe az több néppel." Ez a felirat. A darab pedig igy hangzik: „Miképpen az gim szarvas rikolt az foló vizeknek: akképen az én lelkem te hozzád kívánkozik isten." „Szomnyuhoaza az én lelkem az istent, az élő istent: vallyon mikort mennék el, hogy istennek előtte magamai bejelencsem." „Az én könyhullatásom volt énnékem éjjel nappal kinyerem: mikort mongyák énnékem minden napon holvagyon az te istenöd." „Ezekről mikoron megemlékezem, kiontom én reám az én lelkemet: mert én megyek vala az sokaságba, és viszem vala üköt mindaz isten házáig, nagy örömmel és hálaadásnak szavával viszem vala az siető seregöt." „Miért én lelkem magadot ilyen igen megaláztad és nyukhatatlan vagy én bennem ; bízzál az istenbe, mert az én tartásom csak ü előtte vagyon. „Én islenöm az én lelkem én bennem igen megalázta magát: ennek okáért megemlékezem te róllad az Jordannak földéről és az Hermon'imról az kicsin hegyről. ,,Az mélység az mélységet hijja az te csatornáidnak szaváért: és minden hadaid és vesszeid én rajtam menének el. „Nappal poroncsolya vala az ur az ü irgalmasságát és éjjel az ü ineke vala én velem: és az én imádságom vala az én életemnek istenéhez. „Mondom az istennek az én erössigemnek, miért feletköztél el én rullam : miért járok szomorúan az ellenségnek gyötrelömért. „Mintha fegyverrel vagdalnák az én tetemimet, mikort az én ellensigim ingem szidalmaznak: mikoron ük mongyák minden napon énnékem, hol vagyon az te istenöd. „Miért én lelkem magadot illen igen elhagytad és busongasz én bennem : bízzál az istenbe, mert meeg én üneki hálát adok, ki az én szivemnek megtartója és én istenöm." A könyvnek levelei nem lap, hanem levél számra vannak megjelelve ; de csak egy oldalról. Továbbá megemlítendő még az is, hogy végül egy kis magyarázatos részt is csatolt a zsoltárokhoz Székely István, ilyen címmel : ,,Sidó szólásnak mogia és nehéz heleknek rövidedön való magyarázata psalmosonkint követközik. Miután nincs több mondani valónk Székely István zsoltáráról, következnék, hogy Huszár Gál énekeskönyvét ismertessük. De erről most, miután még nem jött kezemhez, hallgatnom kell, azt említve csak meg róla, hogy benne az énekek Toldy ur feljegyzése után Ítélve, egyházi év szerint valának rendezve. Bornemisza Péter énekeskönyve, 1582-ben Detrekövárában kibocsátva, jó vastag negyedrét kötetben három részre oszlik, a tartalmat illetőleg; nevezetesen az első rész: Krisztus születésére vonatkozó jóslatokat, történeteket, szóval: adventi és karácsoni énekeket, továbbá vizkereszti, újesztendei, nagypénteki és húsvéti, pünkösdi dicséreteket szép számmal foglal magában. Ezek után állanak a confessionalis hitre vonatkozólag: a hitágazatiról, urvacsoráról, hitről, tízparancsolatról, miatyánkról, a papirendröl és a bünbánatról szóló versezetek. Az ezeket követő prédikátió utáni énekek a psalmusokkal még összevegyitve találhatók.