Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-16 / 11. szám

Erdosi János; mint maga említi grammatikája 34-dik lapján, —Szinnyérváralján Szatmámak nagybányai járásában nemes és birtokos szüléktől született. 1526 ban tudományszomja Krakkóba vitte őt; honnan hazajővén, hihetőleg a reformatió iránti hajlandósága miatt hónából kibujdosni kénytelenült s külföldön gyermekek tanításával foglalkozott. 1534-ben már mint nős ember meglátogatta a Wittenbergi egyetemet, hol Melanehton rokonszenvét megnyervén, ennek ajánló levelével hazajött, és sok viszontagság után végre Nádasdy Tamás által mint iskolatanító alkalmaztatott, honnét 1542-ben Bécsbe ment, s ott, — bár németül nem tudott, — az egyetemi üres héber nyelvtanszéke általa töltetett be, melyet utóbb a történelmi tanszékkel váltott fel. Ha valaki Erdősi Jánosról, ki közönségesen lo. Sylvester Pannoniusnak neveztetett, bővebb ismeretet akar sze rezni, olvassa meg Toldy magyar nyelv és irodalom kézi könyvét, de különös a Révész Imre debreceni ref. lelkész által 1859-ben külön füzetben Erdősi Jánosról kiadott értekezést, s ugyancsak a „Prot. Egyh. és Isk. lap" több számaiban R. Ensel Sándor urnák erre tett észrevételeit. — Erdősitöl a következő müvek jelentek meg : 1) 1539-ben Uj-Szigeteu adta ki magyar nyelvtanát, ily cim alatt „Grammatica hungaro-latina in usum puerorum recens seripta." E mü nyomtatási költségeit pártfogója Nádasdy Tamás fedezte. 2) 1541-ben Uj-Szigeten adta ki görögből magyarosított „Ujtestamentomát," a melyért, mint Toldy mondja, — az itészet á, hűség és szabályos nyelvezet pálmáját nyújtá neki, századabeli társai közt. E müvét ajánlá I. Ferdinánd fiainak Miksa és Ferdinánd főhercegeknek. — E mü címlapján láthatók Nádasdy Tamás és neje Kanizsai Erzsébet címereik. E műnek egy igen szép kötésű s épségben megtartott példánya van a kecske-, rnéti főiskolai könyvtár birtokában. ^Ezeken kiviil Erdősi úgy is ismeretes mint költő, mert a többek közt tőle van az oly igen elhíresült: „az magyar népnek, ki ezt olvassa" eimü azon verse, mely így kezdődik: Próféták által szólt régen neked az isten. EÉaiSÉGEE Hagy- és kjs dobszai egyesült reformált egyház rövid története (belső-somogyi egyházmegyében, Szigetvártól egy mérföldre), A nagy- és kis-dobszai egyház történetét, hogy összefüggésben közölhessük, szükség erre nézve mint községnek is keletkezését tudnunk. Nagy- és Ki"-Dobsza alkalmasint még azon időben vette eredetét, a midőn a magyar nép legelőször állandó Jakokat kezde építeni, már 1277-ről erre vonatkozó történeti adattal bírunk. Ugyanis 4 dik vagy Kun László anyja, Erzsébet királynő ezen két falut (Legusdvármegyében két Dobszát.) Ponith vagy másként Ponics Jakaboak adta., s így egy család birta a két Dobszát és Kálmáncsehit (nevét Kálmán király cseheitől vette, kiket ide ő telepített, e falu Dobszávai határos), vagy csak Csehit (Lásd Budai Fer. polg. hist. Lex. Ponith név alatt). Nagy- és Iíis-Dobsza hát alkalmasint cseh colonia volt, ide mutat e népnek mind e mai napig a magyar fajtól elütő kiváló magas termete, erre mutat talán neve is e két helynek, erre Cserépi Gergely (Cserépi Gergely 1765-diki évben volt Nagy- és Kis-Dobsza lelkésze) nagy-dobszai lelkésznek az itt alább következő előadása: „Zsigmond király alatt, 1422-ben a magyarokkal közös királyt birván a csehek, sokan vándoroltak be hozzánk, különösen pedig azon helyekre, hol már az előtt is testvéreik lak tak, kik a hol megtelepedtek, azonnal templomot is építettek, ezek pedig ily buzgó templom építők azért voltak: quia hi fuerunt nimis strenui in religione sua propaganda, erant cnim Hussitae qui postea vocabantur fratres Bobemi. így már a dobszai kőtemplom is az ő munkájuk volt, melynek romjai a mostani temetőben máig is láthatók (az említett temető ma már nincs, helyén házak és belsőségek vannak, de mintegy tizenkét évvel ezelőtt, e romokat még én is láttam, e romok körül talált Kis István polgár egy török patkót is), e templomot a török az itt körűlbelőli templomokkal elpusztíttatta, s tégláiból a most is fenálló szigetvári ujabb várat csináltatta." Csak egy lépés ke1

lett hát, hogy a dobszai már elmagyarosodott csehek fölvegyék az uj vallást, mi meg is lett. Ugyanis: Tolna, Somogy, Baranya a török bejövetelével ezen felsőség alatt levén, a reformátio itt inkább-inkább terjedett, különösen Perényi Péter (Perényi Siklósi Török Bálint Szigetet birta) és Enyingi Török Bálint hatalmas főurak eszközlésére, kivált Perényi udvari papjai, Siklósi és Sztár a i Mihály által, kik közül ez utóbbi különösen nevezetes ránk nézve, tudjuk ugyanis, hogy Perényi 15427beu (lásd Budai Esaiáa Magyarország tört. stb.) fogságra vitetvén, Sztárainak is távozni kellett tőle, ő hát a Drávavidékén magánosan eljárván, szívreható énekeivel különösen sokakat megnyert; így jelent meg ez egyházban is, s ezt mint kétségkívül mutatja ez egyháznak kéziratu Passiós könyve (Passiós köDyvnek neveztetik azért, hogy Máté evangélista Jézus szenvedéseiről írott könyve 26. részét magyar fordításban közölve, címiratul ez áll: „Passió nostri. Domiui Jesu Christi 2-dum Mathiam Evangélistám), hol a 94. zsoltár fordítása,első verseiből—Michael Starinus contra impios— diák mondat jő ki, moly zsoltár felett közvetlen ezt olvashatjuk : „Ez éneket szerzettük ennyi időben, ezerötszáznegyvenötben szivünk bánatjában , hogy emberek ne bízzanak, az ö érdemökben, csak bízzanak erős hittel Krisztus érdemébeu," Sokat írhatnék e könyvről, melyben találtatnak igen nagy gonddal irott zsoltárok,ó-tqstamentomi prófétai helyek, p. o. Jer. siralmai, Athanasius symboluroa, az apostoli hitforma stb