Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-03-16 / 11. szám
385 nagyon természetes a vele egy célra dolgozó szapolyai erdélyi vajdához. Az igaz, hogy a bekövetkezett országgyűlés, úgy ment végbe mint a király és udvara kivánta, s a kibékülés a király és rendek között annyival inkább foganatosíttatni látszott, minthogy a szökevény Verböczy és Szobi még azok által is bűneiket magukon hordozó bárányok gyanánt mutattattak be, kik előbb velők egy tálból mártottak. S ezért nemis késett Verböczy és Szobi ellen az elmarasztaló Ítélet, mely annyira elhamarkodottnak látszik , hogy az éles látású törvénynyomozó Kovácsisunk fejébe sem fér, hogy mi módon lehetett, egy legfelyebb 15 napig tartó országgyűlésen valakit idézni s egyszersmind elmarasztalni is l ). Ezen országgyűlésen tehát semmi kormányt ingerlő határozatok nem hozattak, sőt a király nemcsak jogaiba visszahelyeztetett, hanem még mit ezután tenni fog előre helye seltetik, — s a sánta Bátori az öreg nádor nemcsak hogy hivatalában újra megerősíttetik, de ebben örökösittetik is; s a királynő német hivatalnokai elbocsátására többé nem szoríttatik, csak szépen kéretik, bogy ezek helyébe érdemes magyar hivatalnokokat méltóztassék kinevezni. így álltak a dolgok a mohácsi vészt megelőző időben, s látni való, hogy a német földről beszivárgó új-vallásnak terjesztése Magyarhonban azon ellenszenvnél fogva, hogy ez a nemzetiséget és függetlenséget is netalán veszélyeztetné, csekély eredményű jövőnek nézett elébe. Bekövetkezvén azonban honunkra az aug. 29-diki mohácsi gyásznap, az ország csakhamar két részre szakadt; nevezetesen hazánk főbbjeinek egy része, a többek közt Thurzó Elek, Szalaházy Tamás veszprémi püspök, Bornemisza János, Bátori István nádor, Nádasdy Tamás, Révay Ferenc ctc. az özvegy királynő, s így I. Ferdinánd részére álltak s Pozsonyba sereglének, — a másik rész mint Váradi Pál egri püspök, a két Artándi, Petrovics Péter, Bodó Ferenc, Kismarjai Lukács, Dóczi Gergely, Gerendi János a kalandosok még életben maradt egyik vezére, Martonosi Pöstyényi Gergely, Perényi Péter, Bátori Endre, Drugeth Ferenc, Drágíi Gáspár, Dóczi János, Enyingi Török Bálint, Podmaniczky István nyitrai püspök, Verböczy István és Szobi Mihály s többek a Székes Fehérváron megkoronázott Szapolyai János ügyét karolták föl. Ez időben ugy az egyik, mint a másik részen hatalmas pártfogói támadának azúj-valiás terjesztőinek; mert például az özvegy királynő és I. Ferdinánd pártjából, Thurzó Elek, Nádasdy Tamás, Révay Ferenc — Szapolyai pártjából pedig Török Bálint, Petrovics Péter, a király rokona, Perényi Péter, Drágíi Gáspár etc. úgy tűntek föl, mint, az evangyéliomi vallást hathatósan előmozdító pártfogók. Igaz, hogy Magyarbonban a rom. katholikusság kátója Verböczy újra meg újra újra íölszölítá János királyt a lutheránusok üldözésérc, s sikerült is neki, hogy fogadott atyja Szobi Mihály a király által 1527-dik évben újra kikül') Láad Kovácsis M. György 3. pont. alatt idézett müve 60—69. lápot. 336 detett a bányavárosokban terjeszkedő új bittan kővetői ellen, — igaz, hogy urát reá birta, hogy Váradról az ország zászlósaihoz s nemességéhez küldött levelében I. Ferdinándot a keresztyén vallás fölforgatójának nevezze ') de midőn belátná, hogy ez idő szerint a vallási harcnak helye nincs, sőt ezáltal ura trónját is veszélyezteti, fölhagyott az evangyéliomi egyház ellenes minden további kísérleteivel. — Ferdinánd pedig elég eszélyes volt az újvallásbeliek ellen szigorúan föl nem lépni, s a mi rendeleteket részint általánosan, részint egyesekhez bocsátott, azokat is foganatba nem vétette. S igy elég alkalom és tér nyilt mind a két félen levő nagyoknak akár meggyőződés akár érdekböli vallásos nézeteiket követni és terjeszteni, s mások által is terjesztetni 2 ), melyet látván az ország lakosai, tárt karokkal fogadák az alkotmányosságot lehellő s szabadabb lelki mozgást engedő új-vallást. Komjáthi Benedek. 1533. Komjáthi Benedekről Bod Péter emlékezik Magyar Athenásában. Hogy hol született, hol tanult, azt úgy látszik, maga Bod sem tudta, legalább nem említi. Annyi bizonyos róla, hogy a XVI-ik század első felében élt s nevelői hivatalt viselt Frangepán Kata, a kegyes özvegy Perényi Péternő udvarában, annak fia Perényi János mellett. Úrnője ösztönzésére hozzá fogott a már korábban magyarra fordított Pál apostol leveleinek a fordítási hibáktóli megtisztításához, a melylyel azonban kevésre ment, részint, mert annak irása a régiség miatt csaknem olvashatlan volt, részint, mert az abban levő nyelvezet igen darabos volt; — elhatározta tehát e régi fordításnak megjavításával nem vesződni, hanem azt egészen újból fordítani. E tervezett újra fordítást ki is vitte, s neve alatt megjelentek 1533-ban, Krakkóban nyomva Pál apostol levelei magyar fordításban. Gálszécsi István. 1538. Gálszécsi István egyike volt a magyarországi hittanjavítás első bajnokainak, kinek születése-, ideje- és helyéről az ötet megemlítő Bod mitsem szól. Tanulását Legyeiországban, az akkor hires krakkói egyetemen kezdte meg, honnét Németországba, Wittenbergbe ment, hol ő volt az első magyar tanuló, mint ezt róla Szkaricza Máté Szegedi István életirója följegyezte. Elvégezvén tanulói pályáját, hazajött, magával hozva az uj hittant, melyet azután sikeresen terjesztett mindenütt, hol működött. Hogy a ha-') Lásd Pray: Ep. Procerum. Pars I. 309—310 lapon , hol a többek között, ez áll: „nihil enim aliud molitur (érti I Ferdinándot) „quam quod (ut) hoc regnum armis suis subigat vosque in perpetuam servitutem redigat. Nam praeter alias calarnitates vestras contumeliasque et ludibria fidei et religionis christianae quam una cum libertate vestra pessum dare nititur." etc. Ide céloz Pázmán Péter is, a mostan támadt új tudományok hamisságáról irt müve 18-dik lapján mondván: „a mi országunkban Lajos király veszése után, midőn a két király visszavonása támada, mindenik szájára bocsátá az urakat, hogy így könyebben magához kötné őket; — elterjede az új tudomány."
