Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-02-24 / 8. szám
PROTESTÁNS r r SZERKESZTŐ-ÉS KIADÓ hivatal: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel jjj félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni |l minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Vannak közös ügyeink , közös szükségeink , melyeknek végleges és alapos elintézése a zsinat elébe tartozik ugyan; de miután annak ideje bizonytalan . szükségeink pedig halaszthatlanok: kell, hogy addig is igyekezzünk megtenni mindent, mi fenálló törvényes organumaiuk útján kivihető, s jelenleg annál inkább kivihető, — különösen reformált hitfelekezetünknél, mert a 4 superintendentiában soha még nagyobb egyetértés, és buzgalom nem uralkodott. Ily egységes érzelemtől mélyen áthatva léptünk át az újévbe, s ezen egység érzete bátorít arra, hogy fejtsem ki némely szükséges teendőink feletti nézeteim, oly teendők felett, melyek meggyőződésem szerint halaszthatlanok; melyek egy vagy más úton — hiszem — könnyen kivihetők, csak egységes akarat lelkesítsen bennünket, az eszközöket a cél kivitelére egész mértékben és buzgalommal foganatosítani. Egyházi életünkben van egy nagy hiány, melynek bizonyára nem mi vagyunk okai, de oka az, hogy 64 év óta nem volt zsinatunk, és ez hiánya a kellőleg kifejlett közösségi érzetnek. Minden egyházkerület külön életet élt ez ideig, mindegyik akkép segített bajain, a mint tudott, rendesen csak főiskolája lévén azon közös ügy, melyet az egész kerület sajátjának érzett. Az egyes egyházmegyék ismét ugyanannyi külön testületet képezvén: belső bajaikon s szükségeiken saját belátásuk szerint segítettek, s természetesen nem segítettek azon , a mit erejökön felül állónak képzeltek. Bizonyára nálamnál senki nem lehet nagyobb barátja az önkormányzatnak, — miután azt tartom, hogy az a legszerencsésebb organismus, hol csak addig megy a központi kormányzat hatalma, meddig azt a közös célok elkerülhetlenül megkívánják: de vannak viszont célok és szükségek, melyek egyes községek, egyes megyék erejét túlhaladják, s melyeken csak a közösség érzete, közös segély segíthet. A „Protestáns egyházi és iskolai lap" 2 évi eredmény teljes működésének egyik legfőbb érdeme az, hogy ezen közösség érzetét igyekezett kifejteni; tág tért engedett közös szükségeinkről szólani, s ezek orvoslási módjáról eszméket cserélni. így keletkeztek az eszmék egy magyar protestáns domestica szükségességéről, melyet némelyek egyenesen az adózás módja szerinti kivetés és behajtás eszméjével hoztak kapcsolatba, mások pedig azon szélsőségig is mentek, hogy annak javára minden fizetések összesítését javai -ták, míg mások ismét a belső missio hatalma által hitték és hiszik azon anyagi erőket összehozhatni , melyekkel legalább főbb egyházi szükségeinken segítve lenne. Én — mint fentebb is mondám — azok közé tartozom, kik az egyh. szerkezetben is a lehető legszabadabb mozgást és önkormányzatot tartják üdvösnek, de összekötve ezt egy megerősödött közösségi érzettel, mely mind azon bajokon és szükségeken segíteni igyekezzen. Es így nem fogadhatnám el mind azon javaslatokat, melyek egy közös pénztárból minden egyh. szükségek fedezését kívánják, mert ez részvétlenséget szülne, a mi pedig csak egyházunk éltető ereje gyöngítésére szolgálna. De igenis óhajtók egy oly közös pénztárt, mely mindenütt, hol az egyes egyházmegyék és kerületek segíteni nem képesek, a szükséges és elkeriilhetlen segélyt nyújtsa s mind azon célokra áldozhasson, melyeket a magyar ^ x reformált egyház közös célja gyanánt tekinthe- • tunk wMr
