Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-12-30 / 52. szám

gömöri levelező által „többre" ráfogott szavakat, egyenesen ötöle származottaknak mondják. Kelt Csetneken, dec. 15. 1860. Önöknek igaz szivü tiszti társuk Bartholomeides János gömöri espesres — Nagy József ur N.-Szalontár ól dec. 9-éröl irja: „E nap a fájdalom és örömnapja volt: fájdalomé mert fötiszteletü Balog Péter ur e nap kiáltott föl Sz. Pál apostollal „hivek, az én orcámat többé ti nem látjátok"! s a szószékből Istenhozáddal búcsúzott el örökre, hogy Debrecenben foglalja el superintendensi székét; és az örömé, mert véletlenül e nap lepett meg bennünket Reményi Ede ur, hogy ez estvén csoda hegedü-játékával, rövid időre fölszántsa a könnyeket, mit 40 éves lelkipásztorunk veszteségén hullattunk. A művészt, koszorús költőnk Arany János iránti kegyeletteljes tisztelete csalta ide, hogy lássa a várost- hol született, s mint mindenütt itt is megmutatta, hogy ö önzésnélkül nemes tettek embere; fölajánlotta itteni bevételének felét a költő szülői ösháznak megvételére, e fölül saját erszényéből biztositván a lehető vételárt, mi nem sikerülhetvén, azután a költő nevét s születéshelyét, városunk disze, a századokkal dacoló csonka toronyra bevésendő márványtábla aranybetüi által kivánta mutatni a vándor utasnak, midőn egy hazafiúi áldozatra kész polgár, az „Aranykert" eszközlője, Kenyeres János ur azon célszerűbb indítványnyal szólalt meg, hogy miután a kedves szülött személye elvesztettnek tekinthető, hálás tiszteletére állittassék a piac közepén emlékkő, melyre ö 50, Reményi ur szintén 50 ujfrttal azonnal aláírási ivet nyitottak, kijelentvén indítványozó ur egyszersmind, hogy ha ez a végre szükségelt 500 ujfrt aláírás utján be nem jönne, a hiány fele részét födözni fogja s a másik felére Reményi ur vállalkozott. Az indítvány a művész tiszteletére rendelt lakomán egyhangúlag elfogadtatván, eddigelé 353 forint s 4 darab arany gyűlt össze, és miután egy ivet Reményi ur gyűjtés végett magával vitt, és ígéretet tön, hogy annak célszerű elkészíttetésére Jókai Mór ur közreműködését is fölkéri, reményünk van, hogy 500 fontnál értékesebb s a nagy költő emlékéhez méltó emlékkövet állithatunk föl." összegyűlve, részletesen megtenné cáfolatát; kijelentvén addig is, hogy azon ismertetésben a „tudatlanság," egyházmegye ügyeiveli merő ismeretlenség, „kevélység és rosz akarat," ez a nemtelen háromság, csaknem egyenlő mértékben szerepel. — Marosvásárhely, dec. 17. 1860. Péter fi József. marosi ev. ref. egyházmegye esperese, —— TÁRCA. Adakozások. Tiszt. Batizi András tecsöi lelkész az előfizetési pénzzel 30 krral többet küldött s szabad rendelkezésemre bizta annak hová fordíttatását, tehát én az evang. árvaházra adom Szerk. Tiszt, Miskolczy Károly ref. tábori lelkész ur, a nemes oroszi leégett lelkész és tanitó urak részére 2 ftotadakozott. Isten áldja meg a jótevőt. Szerk. Nagys. Nagy Gedeon segédgondnok ur gyűjtése folytán a moldva-oláhországi missió ügy elősegítésére következő adományokat vettük föt. Zsarnay Lajos superint. úrtól: Nagy Gedeon 10 fr. Soltész N. János 2 fr. Horváth Antal 1 fr. Bakos Antal. 1 fr. Egy valaki 50 kr. Piskóti János 1 fr. Egy valaki 50 kr. Egy valaki 20 kr. Fekete József 60 kr. Egy valaki 20 kr. Bodnár 30 kr. Szűcs István 1 fr. Szűcs Sámuel 50 kr. N. N. 40 kr. Éles Lajos 1 fr. Szentgyörgyi Elek 50 kr. Dobronoky László 50 krajcár. Egy valaki 20 kr. Valaki 2 fr. Szűcs János 1 fr. Egy valaki 20 kr. Szalay Zsigmond 1 fr. Molnár Zsigmond 1 fr. Egy valaki 30 kr. Bató István 2 fr. Böszörményi József 1 fr. Pácz Benjámin 1 fr. Berci József 40 kr. Pogány György 20 kr. Lakatos József 20 kr. Kerékgyártó János 20 kr. Fekete Imre 50 kr. Bodon Pál 20 kr. Béres János 20 kr. Szabó Dániel 20 kr. Zsolci György 50 kr. Egy valaki 20 kr. B. J. 30 kr. Regéczi Miklós 1 fr. Összesen 35 fr. lS>

' Szerk. Párszó a Gönczi Lajos, kelementelki ref. Egyházmegyei élet ismertetése a marosi egyházkörböl feliratú tudósítására. Lásd Protest. Egyh. és Isk. Lap 1860. nov. 18. 46-ik sz. 1513-ik lapon. Alább irt ezennel nyilvánítom, hogy a Gönczi Lajos ismertetéséből, eleitől fogva végig még egy szó sem igaz, azon kivül, hogy az ekklésiák a papokkal s iskolatanitókkal rendre hordozzák a Part. Synodus tartás költségeit, a mi ekkép volt itt gyakorlatban mindig, mióta reformálódott ez a nép. Ennyi cáfolatot szükségesnek tartottam előre is közzétenni, mig maga a teljes Part. Synodus rendes idején Nt, szerkesztő ur ! Ha a nyomor erény szüleménye, ugy dicsérjük — ha pedig szerencsétlenségé — szánjuk. A nemes-oroszi tűz által tönkre jutott szerencsétlen ügybarátaink sorsát valóban megdöbbentőleg ecsetelő szavai t. Szobi Pál urnák, nem hangzottak el a pusztában kiáltó szóként, — de szeretjük hinni, hogy sok érző kebelek részvét húrjait a legfájóbb rezgésbe hozva sietnek áldozatfilléreiket felhozni a szeretet oltárára. — Mi is a nevelésügy szerény napszámosai tudva azt, hogy „kétszer ád, ki hamar ád," s hogy a tiszta szivü adakozót szereti az