Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-12-30 / 52. szám

gatott ellenzéket ne csak legyőzze, hanem újra magában assimilálja is; — azt utoljára, hogy—miként némely fáról mondatik, hogy a zivatar és égi háború ideje alatt tenyészik legjobban, — ugy evang. egyházunk és ezen nagy megrázkódtatás alatt egy némely pártos elszakadozása mellett is nyert, bel-becs és értékben, a mennyiben a közveszély annál több nemes életrevaló — de szűnyadozó erőt felköltött, — a mennyiben megtanított bennünket „vigyázni és imádkozni." De tanuságul is szolgál a lefolyt küzdelem. Itt tanultuk ugyan is megismerni egyházkormányzatunk gyengéjét, mely különösen az egyházmegyéknek — a kerületek, — s a gyülekezeteknek az egyházmegyék irányában nyilatkozó independentismus féle törekvésökben tünt ki. Ezek és a General-Convent végrehajtó hatalmát kell mindenekelőtt erösbiteni; —itt kell a fokozatos ellenörségre nézve ugy intézkedni, hogy tisztökben kellően eljárhassanak; a gyülekezetekben pedig a rendes presbyteriumoknak törvényes utoni megválasztását elrendelni, s akkor bátran elmaradhat az a felügyelőség nem csak itt nálunk, hol nélküle eddig is megéltünk, hanem — már csak kimondom, habár vele eddig önöknél nyert kis hitelemet veszteném is el, — miként 1848-ban a földesúri patronatussal történt, — a többi gyülekezeteket is emancipálnám lassan lassan — a hason eredetű és természetű ma már jóformán elévült felügyelöségi gyámság alúl, hadd tanuljanak meg ök is valahára a magok saját lábán megállani, ha bár egyelőre kissé ingadozva, itt ott botlanának is; — ha e mellett még nagyságtok is — mi pedig szabad önálló gyülekezetekhez méltóbb lenne, reájokjobb hatást is gyakorolna mint az az úrias felügyelői viszony — nem restellenének mint egyháztagok és presbiterek azok gyűlésein részt venni: bízvást megnyughatnak a már hivatalos állásánál fogva erre legjogositottabb — érdekeltségénél fogva bizalomra legméltóbb, s többnyire gyakorlati tapasztalatainál fogva is legképesebb egyszeinélyü papi-elnökletben: bizony bizony sokkal nagyobb ellenörség alatt áll ö egy maga annyi ellen, mint maga Lord Palmerston! Ez az én erös s ugy hiszem elég észszerű okokon alapuló meggyőződésein a helyi felügyelőség felöl! Es most befogtam Yolna zárni hosszas cikkemet egy áldás kísérete mellet, —ha épen, midőn ezt tevő voltam volna, — egy ez előtt 18 évvel véletlen velem találkozott, — egyházi ügyeink iránt sok érdekkel viseltetett nagyhírű hazánkfiának — a magyarhoni ágost. hitv. evangélikusok egyházalkotmánya felöl tett, — a mennyiben jól emlékszem, körül belül ilyforma nyilatkozata nem jutna eszembe : „a magyarhoni evang. egyház alkodmánya kifejlődésének jóformán ugyan még csak első stádiumán áll, teljesen kiképzett s megalapított rendszere nincs, törvényei inkább csak szokás és gyakorlaton alapulnak, végrehajtó hatalma elég gyenge, a mi annak kormányzatát nem kevéssé nehezíti: de a mennyiben alkotmánya az egyetemes papság alapján nem csak áll, hanem az autonom evang. szabadságnak teljes gyakorlatához minden egyes egyháztagnak, minden egyes testületnek az ut nyitva is áll; — a mennyiben intézkedései u. m. az élet és mindenkori szükségnek szüleményei, — annak megszűntével mindenkor — és pedig mint részben csak ideiglenesek, — minden a kormányzaton érezhető nagy megrázkodás nélkül módosíthatók, idomíthatok, tovább fejleszthetők vagy meg is változtathatók; a mennyiben a majdani törvényhozás keze idegenszerű evangyéliom ellenes is meggyökezett institutiók sat. által nincs megkötve; a mennyiben a polgári hatalom túlterjeszkedésének még mind ekkorig helyt nem adott, s jövőre se adand : — a magyar evang. egyházban a hosszú bőrűt egy annál szebb derű váltandja fel, — mert a kész, csak felhasználást váró nemes anyagból egy oly egyházalkotmányt — teremthet maga magának, melyet büszke önérzettel mutathat be Európa protestáns egyházainak mintául!" Halljátok ti patentalisták! minő becses —többszázados küzdelmes tapasztalatok folytán szerzett — sok nemes vérrel megszentelt, eldödeinkröl szent örökség gyanánt ránk szállott közkincset bocsátottatok volna ti áruban egy kegyajándékért, mely köztetek lehet — hogy a csendet és rendet eszközlendi: de a lelket az clevenitŐt jóformán száműzi körötökből: de a mely mellett egy úttal a ti oly szép, szabad férfiúhoz oly illő, oly nemes lelkészi önállástok is potom kárpótlás mellett aligha nem mén vala veszendőbe örökre. Ti pedig — minden más alkalomkor oly szabadelvű, — de ez úttal reactionarius elleneim! gondoljátok meg, mi szülte a helyi felügyelőséget! Az élet és szükség, — a mennyiben az üldözések korában egyedül csak apáitok védszárnyai alatt — miért is mind végiglen áldott marad emiékezetök közöttünk, — találtak csak egyedül biztos menedéket ugy a gyülekezetek, mint azok lelkészei. — De ha már akkor is, mikor a szükség közös volt, nem egy gyülekezet megbírta jogait, önállását mind kül-, mind belmegtáinadtatások ellen védeni: miért épen most — midőn ezen gyülekezetek annyival nagykoruabbak, s épen a legujabbi pátens elleni küzdelmes és nehéz harcban, nagykorúságoknak oly fényes bizonyságát adták, — őket ingerelni ? féltekenységöket felkelteni ? És már most Isten velünk ! „Békeség tinéktek mindnyájan, kik a Krisztus Jézusban vagytok. Amen. ISKOLAÜGY. PÁPÁN, december 5. A fötiszteletü egyházkerület kinevezett iskolai tanács rendszeres ülésre hivatott egybe. Világi elnök tek. Tóth Lajos ur jelentette, hogy a gazdasági igazgató választmány még nem működhetik, megalakulva nem lévén, mivel tek. Nagy Ignác urat az elnökség elfogadására rábírni nem lehet. Mivel a főt. egyházkerület e tárgyban testületileg még nem intézkedhetik, azonban az ügyek vezetése nem enged halasztást, jelen ülés általános véleménye a közel Kereszturon lakó tek. Badicz Imre mérnök urat ' ,Református/^*