Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-12-16 / 50. szám

let részéről ily szellemű befejezett, végleges határozatot felmutatni? És ha ez nem létez, hogyan vádolhatja akkor a békési esperességet azzal, hogy a bányai kerületbon a döntő szavazatot mint egy magának bitorolja ? Hisz uram a mi a bányai kerület részéről ily értelemben sosem határoztatott, az ellen a békési esperesség csaknem vétkezhetett. De külömben is, bir-e t. Ny. J. ur, vagy akárki is arra példát felhozni, hogy a békési esperesség a főt. bányai kerület határozatait valamikor nem tisztelte volna ? Én legalább részemről ugy találom, hogy ez az esperesség inkább megelőző szeretettel és tisztelettel viseltetett a főt. bányai kerület irányában, sem hogy ahhoz, hogy ugy fejezzem ki magamat a dölyfösségnek csak legkisebb árnyéka is hozzá férhetett volna, mit már maga a békési név is eléggé igazol, mely valójának csakugyan megfelel. Azon inditványt iletöleg, miszerint ha a bányai ker. a nyíregyházi képezdét támogatandja, a tiszai ker. a pesti theologiai intézet ügyében maga részéről szinte közremunkáland, meg kell jegyeznem, hogy ez a nyilatkozat nem magánykörben, nemis magány egyén által, hanem nyilvános bányakerületi gyűlés alkalmával, és köztiszteletben álló nem férfiú, hanem férfiak által hozattatott elő, mire tanubizonyságom az egész bányakerületi gyűlés. Igy állván a dolog, sehogysem foghatom meg, hogyan lehessen a nyilvános helyen és nyilvános férfiak által elmondottat magánynyilatkozatnak tartani, főleg ha magok azon tisztelt férfiak sem keresztelték annak ? Hogy miért vonakodik a békési esperesség a nyíregyházi képezdétöl ? erre a szentesi gyűlésen hozott esp. határozat azt mondja, mert ahhoz hasonlót körében maga is létesíteni készül és ezt a békési esperességnek, mely erre roppant népességénél, égető szükségénél, és tényleges haladásánál, különösen pedig a vallásos élet kifejlettségénél fogva természetesen van hivatva, senki, a ki csak részrehajlatlanul ítél, bűnül nem róvhatja fel. Még több mondani valóm is volna. De minek ismételném azt, ami a „Prot. Egyházi és Iskolai Lapok" utján úgyis eléggé ismeretes ? És igy tehát inkább csak azt mondom, requiescat mind az in pace. Az illetők úgyis jól tudják, mi hova való. Mind ezek után szabadjon következőket, mint az eddig elmondottaknak természetes kifolyását, felemlítenem : 1. A békési esperesség mennyire én tudom, nem ellenzi azt, hogy a főt. bányakerület a nyíregyházi képezdét segéli, csak egyes egyházak megadóztatásával ne történjék az, mit főleg most elfogadnunk sehogysem lehetne; söt örül annak, hogy ekként a testvériség eszméjét tettlegesen beváltva láthatja. De csak azt nem szeretné, hogy ha nemes intézkedésében bár ki által, és bár hogyan is gátoltatnék, mert nagyon világos, hogy a mit a zsinat sem tilthat meg, azt bármely superintendentia is még kevésbé teheti. Isten országa önkényt, eröszakot nem tűr; ez a szabad meggyőződés és szeretet ösvényén akar haladni, mi felöl soha és semmi körülmények között sem felejtkezzünk meg, mert ha már a földi államokban se tűrhető az önkény, mennyivel kevésbé lehet annak Isten országában helye, hol csak az örök igazság és önzés nélküli szeretet parancsnokol. Ezt azonban nem cáfolás, hanem óvásképen említem fel, mert a quid quid agis, prudenter agas et respice finem; folvást szemeim előtt lebeg. 2. A békési esperesség tökéletesen meg van győződve a felöl, hogy mit a főt. bányai kerület, a főt. tiszai sup. irányában tett, azt saját gyermekeitől, értem a békésiektől nem tagadandja meg, mert mely jó szülő fogja saját gyermekét éhen veszni hagyni, hogy mással jót tegyen ? Ehez a békési esperességnek joga is van. Erre a békési esperesség tudtommal sosem tette magát méltatlanná. Valamint attól sincs mit tartani, hogy Békésben a tanitói képezde sinlödnék, mert ahol a vallásosság oly mély gyökeret eresztett, mint Békésben, ott a sinlödésnek helye nem lehet. 3. A békési esperesség mennyire én azt ismerem az egység eszméjét öleli, de nem akármilyen alapon, hanem a kölcsönös jog és kötelesség előleges meghatározásának s pontos gyakorlatának az alapján, mert csak igy lehet a bajokat legbiztosabban megelőzni, a nyugtalanító tüskét és fullánkot pedig a szívből kihúzni. Minden másféle eljárás inkább bosszantó és keserítő, mint nyugtató és áldást hozó. Programmomat t. Ny. J. urnák ekként bemutatván, bucsűt veszek tőle e forró óhajtás melett: Adjon Isten egészséget Magyarok közt jó egységet! Horváth Sámuel. KÖNYVISMERTETÉS. Ifjúsági könyvtár. I. kötet. 287. I. olvasó könyvecske kezdők számára. Irta Fekete Mihály. II. kötet. 255. I. és III. kötet, 212?. Gyermek- és házi regék. Grimm után Nagy István. Pest 1861. Engel és Mandello tulajdona. Ara egyegy kötetnek — 1 frt. „Quo semel est imbuta recens, seryabit odorem testa diu." Horatius. Miután e lapok mult heti számában e sorok címében jelölt könyvekről már jelent meg bírálat, még pedig a legilletékesebb helyről, egy értelmes és müveit lelkű anya s e mellett elismert író tollából: — a mi ismertetésünk bátran el is maradhatna, annyival inkább, mert az ott kifejezett véleményt mi is teljesen osztjuk, s azt jobban vagy világosabban kifejezni, magunkat sem képesebbnek, sem illetékesebbnek, nem érezzük, mert hiszen ki is tudhatná jobban, minő olvasmány, mily szellemi táplálék való a gyermeknek, mint az okos, gyöngéd lelkű anya, ki előtt amannak szellemi és erkölcsi épsége e földön legféltöbb kincs ? Midőn tehát fenncimzett müveket e lapok olvasóinak mi is bemutatjuk, nem annyira a már megjelent három kö-