Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-25 / 47. szám

rein jobb felét, nem tudok példát, hogy valamely gyülekezet elpusztult volna a mi részvétlenségünk, gondatlanságunk miatt, söt ellenkezően, szaporodik gyülekezeteink száma. Mivel négy szem közt csevegünk, nem akarom önt szemben dicsérgetni, mert elvégre is gyanúba vehetne, hogy rá akarom valamiben szedni, de minden gyanúba eshetés nélkül állithatom tán, hogy ön eddig szerencsés izgató volt. Ismételem tehát, izgasson ön lapjában folyvást az önmagunkra támaszkodás érdekében. Mig ez fel nem költetik közöttünk, nekem ugy látszik, hasztalanul beszélünk a domesticáról, az egyházi adóról, a középponti pénztárról, magyar G. A. egyletről, vagy a szükségeinken segithetés nem tudom minő néven nevezendő eszközeiről: a másokra támaszkodáshoz szokott nép s lelkeseinket kivéve bizony mások is azt mondandják : minek fizetnénk, hiszen majd segit a német! Hát csak izgasson ön, izgassunk mindnyájan, hogy hitsorsosink tanuljanak önmagokban bizni. Izgasson ön legalább arra, a mit én már más helyen is mondottam, hogy, a miveltekröl nem szólva, e hazában minden prot. családfő évenként nem több, csak egy itcével kevesebb bort igyék, vagy nem több, csak félfonttal kevesebb dohányt szíjon ki s azon bor vagy dohánynak az árát szentelje egyházi közcélokra s néhány év múlva megváltozik az egyházegyetem alakja. Ezzel nem azt állítom, hogy valamennyi szükségünkön azonnal segítve lesz, de annyi bizonyos, hogy feltámad bennünk az önbizalom s nem megyünk koldulni a külföldre. D—u. Adakozás. Nt. szerkesztő ur! Hogy a vallásos kegyeletesség nem aludt ki oly mértekben népünk szivéből, mint némely e szavakat betüértelemben vevők : „a hajdani napok jobbak voltak a maiaknál" — híresztelni szeretik: szép bizonyságát adák a G. Löki egyház tagjai. A közelmúltban Jerem. 49 : 11 tartott E. beszédem következtében, bár — Agg. 1. 6, 9 — „sokat vetettek, de keveset hoztak be, — sokat vártak be, de kevés takarodott be" — könnyeket hullatva az árvák nyomorult állapota fölött, a tiszta sziv sugalata után, — nem kényszerítésből, vagy szomorúságból, tudván, hogy a tiszta szivü adakozót szereti az ur, oly gabona memyiséget hordtak össze a még szegényebb árvák felsegéllésére, mely eladatván, 16 uj fr. jött érte. Mely összeget midőn egyházam megbízásából kézbesíteni szerencsém van : buzgón óhajtom : vajha minden egyházaink csak ily hő részvéttelis karolnák a szegény árvák ügyét, csak ily mértékben is tennének jól Krisztus kicsinyei közül egygyel, tudván, hogy Krisztussal tesznek jól. G. Lök nov. 13 1860. Molnár Sámuel ref. lelkész. Nt. szerkesztő ur! Folyó hó 5-én Sepsén szép számmal összegyülekezett társaságban uj esperesünk Boldizsár Imre ur névünnepét ültük, s midőn örömérzelmek közt poharakat emelénk ünnepélyünk hőse, s több más — egyházunk ügye érdekében maguknak érdemet szerzett férfiakról megemlékezénk egyszersmind a szenvedő emberiségről, melynek eredménye lön, hogy a ,,libánonvidéki szerencsétlen keresztyének-, és az evang. árva egylet" részére néhány filléreket adtunk össze. A libánonvidékí keresztyének számára adakoztak: Boldizsár Imre esperes 1 fr., Györké István kórógyi leik. 1 fr., Téby Zsigmond kopácsi leik. 1 fr., N. Szabó Sándor haraszti leik. 1 fr., Nagy József mohácsi leik. 1 fr., Szappanos László daróci leik. 1 fr., Dányi Gábor laskói leik. 1 fr., Varga Pál dárdai ügyvéd 20 kr., Sebestyén Pál kölkedi s. leik. 20 kr., Németh János daróci s. leik. 50 kr., Fábián Mihály laskói s. leik. 50 kr., Szikszai Károly orvosnövendék 50 kr., Szikszai Pál h. szöllösi tanitó 50 kr., Sebestyén László sepsei tan. 20 kr., Szatyor Gedeon kölkedi tan. 50 kr., Kulifai Elek kórógyi tan. 30 kr., Pótor Dániel karancsi tan. 50 kr., Kása Dániel csűzai tan. 50 kr., Ecsedi Jósef bélyei tan. 20 kr.., Peleskei Pál 10 kr., Bajó Károly laskói tan. 50 kr. Összesen 12 fr. 20 kr. Az evang. árvaegylet számára: Vághó László h. szöllösi leik. 1 fr., Vinczy Ferencz béltyei leik. 1 fr., Györké István 1 fr., Boldizsár Imre esp. 20 kr., Sebestyén Pál 50 kr., Szatyor Gedeon 50 kr., Sebestyén László 30 [kr., Kása Dániel 50 kr., Pótor Dániel 50 kr., Kulifai Elek 30 kr., Ecsedi Jósef 60 kr., Narancsik Jósef 30 kr., Bajó Károly 50 kr., Varga Pál ügyvéd 80 kr. Összesen 8 fr. Laskó, nov. 11-én 1860. Fábián Mih. ref. s.-lelkész. Nt. szerkesztő ur! Libánoni keresztyén testvéreink jajszava minden keresztyén szivek húrjait fájdalmasan rezzenti meg. — Nincsen, ki könyek nélkül gondolhatna azon iszonyatosságokra, melyek ott a krisztusnak testét, oly borzasztólag szaggatták. Nincsen, ki meg ne rendülne lelkében , midőn az ur galambocskáját a vadaktól tépettetni meg értette. — De mit ér a fájdalom, mit a könyek özöne; ha a sziv nem érti nem teljesiti idvezitönk ama tanát: boldogok az irgalmasok, mert ök irgalmasságot nyernek : legyetek tökéletesek mint tökéletes a mennyei atya, ki felhozza az ö napját, és esőt ád. Éhező voltam ennem adtatok etc. . . A tenger ínség enyhítésére, a megszámlálhatatlan sziv seb behegesztésére csekély tehettségem szerint én is pár csepp balsamot kívánok küldeni Gileádból, ezen ide rekesztett 2 forintban o. é. Adja a mindenható, hogy valóban egy pár csöpp légyen ez csak, a könyörület által előidézett jótétemény mélységes tengerében. Er-Semlyében, nov. 1. 1860. Szele Imre* ref. leik.