Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-10 / 6. szám

az újabb theologusaink bár többféle színezetű rendszereit, mint tiszttárs úr is kétség kivül nagyon tudja, egyetemesen, jellemzi a szentirással teljesen megegyező, ama két tényező, t. i. az isteni kegyelem, és természeti , vagy emberi erő, most egyik majd másik túlnyomó szereplése mellett összehatása, — ezen alapuló hitélet', — mindennek a világon, s épen kiemelve a ker. vallásnak s szentírásnak is, ezen kettős tényezőkön alapuló kettős, t. i. tudományos és vallásos szempontbóli szemlélete,— s következésképen az ilyen theologiai rendszernek egyöntetűsége. 4) Logicai rendszeresség az előadás alakzatára nézve múlhatlanul szükséges : de az már más kérdés, hogy váljon a tapasztalati világból merített s következtetett tételek összetűzéséből előálló logicai demonstratiók végérvényes meggyőzést szülő erővel, kivált kizárólagosan birnak-e? Tiszttárs úr azt állítja, hogy igen, — s ez az ó-iskola egy alap-nézete. Én azt állítom hogy nem: s ez az új-iskola egy alap-nézete. És itt van közöttünk a nagy külömbség. — Szerintem végleges meggyőződés nem logicai demonstratio szüleménye, hanem öntudati lény, mely commonstratio tárgya; — de amaz ennek csakugyan kifejtője, — és pedig szükséges kifejtője, hogy tudattá emelkedjék. Például tiszttárs úr azt hiszi, hogy a világtól külön álló Isten létezése felől a szokott logicai bizonyítványok (argumentum cosmologicum , teleologicum, stb. stb.) adnának nekünk végérvé* nyes meggyőződést. Én pedig azt nem hiszem, mert ezeket hasonfajta logicai okoskodásokkal mind ki lehet forgatni. Hanem azt igenis tudom, hogy az isten létezése felöli eredeti meggyőződést, mely épen úgy öntudat és commonstratio tárgya mint a magam létezésem s mint minden ismeret legutolsó alapja, fvan mert van, — tudom mert tudom, — kemény a fa, mert kemény) — a logicai okoskodások fejtik s tudattá emelik, — még pedig először hitté, majd fejlettebb tudománnyá s rendszerré. És ebben áll azoknak egész érvényök, nem pedig abban, hogy ők szülnék a végleges meggyőződést. — Azonban ezen nagy különbséggel még az is együtt jár, hogy míg én a logica s tapasztalat körén túl eső meggyöződési alap felvételénél mysticismusba eséstől nem félek, mert amaz alapot csak szigorú logica emelheti tudattá s ismeretté; — azonban azt nyerem , hogy ismeretem alaptényeinek nyerhetése végett nem is hiszem, hogy csupán a tapasztalati világ szűk körébe volnék szorítva: addig tiszttárs űr, ha következetes akar lenni, hogy a mysticismust kikerülje, minden oly tételt s tant megvet, melyet nem a tapasztalati világ öszszefiiggési szabályait felmutató és így abból felmerült logica és így nem a tapasztalati világ, vagy nem maga a tapasztalat szült s szolgáltatott. — Innen van az, hogy tiszttárs úr még a ker. hiten is csupán oly valamit ért, a minek egyedüli alapja s szülője logica demonstratio : én pedig sz. Pállal azt tartom, hogy tan ős nigig éXm^ofievmv vnogaaig nQnyaatmv, éXey/og «' (3Xí7TO[í£vcúv, és így annak nem tapasztalati, hanem transeendentalis alapja van. — Helyes tiszttárs úrnak azon kifejezése: hogy keresztyénhez illő okos vallásos hit Istennek az emberhezi viszonya világos ismeretén alapul, melyre Jézus tanított meg: csakhogy ilyen hitre tiszttárs úr nézete nem vezethet, mert Jézus illető tanából az égből általa lehozott (transeendentalis) igazságok, meg az eredendő bűn, meg a váltság ténye, szellemvilág, tökélyre menetel, az üdvintézmény egész oeconomiája ki nem maradhat, — pedig tiszttárs úr mindezeket csak Kempis Tamáshoz utasítja. — Természetes, hogy az én értelmem ezerinti valódi ker. hit időről időre tökéletcsülö tudományos fejtés tárgya: míg a tiszttárs úr szerinti hit alkalmasint csak más-más hit által helyettesíthető, — mint a tapasztalás mutatja. 5) Látja tiszttárs úr, hogy én a logica érvényét teljesen méltánylom: de semmi logicai következetesség kényszerítő erejét nem érzem arra, hogy az Énekek-énekét úgy tekintsem, mint szórúl szóra értendő szerelmi versezetet — miután én az olyan mindent szórúl szóra érteni kivánó crassa theopneustlától igen messze vagyok, — jóllehet Kurtzot beesülöm, de a ki attól szinte messze áll: hanem azt igen is megfoghatnám, ha tiszttárs úr logicája Bálám szamarának valóságos emberi, még pedig nem hangadását, mint Kurtz érti, hanem szavakkal beszélését szórúl szóra venné, — miután már az Énekek énekében egy szórúl szóra értendő szerelmi versezetet keres, — még pedig azért, mert hiányos volna a biblia, ha ilyen is nem találtatnék benne; — mit akárki mondott légyen előttem, én csakugyan soha utána nem mondanék. 6) Ezek szerint kedves tiszttárs úr! én csak a mellett maradok, hogy az én theologiai nézetem a tudományos próbát is jobban kiállja, — a nép szükségletéhez is — egyszerűsített alakban — sokkal nagyobb sikerrel használható, mint a tiszttárs úré. De azért sem le nem nézem a másként vélekedőket, — sem ex tripode elhallgatást nem követelek, — sem más részről, minden tiszteletem mellett is, csupán tekintélynek vakon nem hódolok; — egyedüli ohajtásom ez: „győzzön a mi jobb" !! — És most én is erőt, egészséget kívánván kedves tiszttárs úrnak, baráti jobbomat nyújtom. Kecskeméten, január 30. 1860. Tatai András, hittanár. BELFÖLB. Mező-Bei'ény-böl febr. 3-dikáról következőt irják a „P. Lloydnak." Községi tanácsunk választmányi ülést tartott tegnapelőtt a magyar akadémia palotájára való adakozás s a Ráday könyvtár megvétele végett. Dicséretet érdemel, ha oly község, mint M. B. mely leginkább földmivesekből áll s a magyar nyelvet csak egy negyedrésze beszéli, a tudományos érdekek iránt oly szíves részvéttel viseltetik, hogy az első kérdés, váljon a község a nemzeti vállalatok pártolásában részt kíván e venni, legkisebb elleamondás nélkül, kedvező választ nyert. A mi a részvét mennyiségét illeti, a palota építésére 200, a tőke szaporítására 200, a Ráday könyvtár megvételére 200 forintot határozott a választmány ál-