Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-11 / 45. szám

egyházi férfiú, kik közül hárman hirdették az Isten igéjét. Tótkereszluri lelkész vend esperes urunk magyar-, és alulirt német nyelven szónokolt a jelen volt minden rangú és rendű nagy számú nép előtt. E szent beszédek végeztével sz. keresztségi és egyházkelési cselekvény teljesíttetett végezetre — miután az egyházak őrei — a papok a főtiszt, super. úrral egyetemben éltünk az Ur végvacsorájával, mint a.szeretet és egyetértés szellemi eledelével, emiitett főpásztorunk kenetteljes áldásának óhajtásával az urnák sz. gyülekezete szétoszlott. — A szellemieknek igy szolgálván, áhítattal igaz lelki épületünkre, következék immár, hogy a kifáradt testi erőknek is eleget tegyünk. — minek következtében a tágas oskolai teremben mintegy 60 egénböl álló uri vendégsereg gyűlt egybe, melyet a gyülekezet bőkezű vendég-szerető barátsággal meg is vendégelt, mely alkalommal nem hiányoztak a magyaros felköszöntések sem, nagyban éltetvén szivünk legszentebb tárgyait! C. R. Of— KÜLFÖLD. Olaszország. Nápoly. Az idevaló angol- protestáns gyülekezet Garibaldihoz fordult azon kéréssel, hogy engedtessék meg neki egy saját imaház épitetése, mely mint tudva van az 1848 február 18-diki alkotmány szerint nem engedtetett meg, ugy hogy az angolok s német és helvét protestánsok csak az angol és porosz követség palotájában tarthattak isteni tisztelet. A diktátor nemcsak hogy rögtön teljesítette ezen kérést, söt a Riviéra di Chiafa közelében levő tért azonnal oda is ajándékozta a gyülekezetnek s ajándékozását következő kötelező szavakkal tudatta : ,,Angolország hatalmas és nagylelkű rokonszenvét hálásan elismervén a diktátor csak gyönge vissza szolgálásául tekinti ezt azon számos jótéteményeknek, melyeket Olaszország magasztos ügye azon nemzet részéről tapasztalt. Egy templom építése a főváros terén nemcsak megengedtetik azon nemzetnek, mely ugyanazon Istent imádja, kit az olaszok, hanem ezennel megkéretik, hogy mint nemzeti ajándékot fogadja el ezen kis tért, mely az áhítatos cél elérésére szükséges. Garibaldi József. — 'O^r "Jp" -Á- R. C Az ágost. hitv. evang. egyetemes egyházi-gyámintézet programmja. Magyarhoni prot. egyházunk eléggé megérett arra, hogy érezze szükségeit; a hol pedig a szükség érzete megvan, ott a vágy a baj orvoslása után élénken nyilatkozik, a mi azután arra készt, hogy utak s módok felöl gondoskodjunk, mikép lehessen a bajon segíteni. Egyházunk szükségei közt pedig alig van érezhetőbb s kiáltóbb, mint az anyagi szükség. „A kellő anyagi eszközök hijányában az egyház csak tengődik s nem képes azon magasztos céloknak megfelelni, melyekre hitvatva van." S bár, a nélkül, hogy a szerénytelenség vétkébe esnénk, bevallhatjuk, mikép egy pár évtized óta sok történt részünkről, a mi anyagi bajainkat nem kevéssé enyhíti s egyházunk jövendő felvirágzásának szép reményét állítja kilátásba, — mégis, ha magunk körül tekintünk, még sok oldalról emelkedik felénk a szükségnek orvoslás után kiáltó szava. Fötanodáink állása anyagilag némileg biztosítva van ugyan; de közel sem oly mértékben, hogy itt megállapodni lehessen; — a velük kapcsolatban levő tanítóképezdék még csak első gyermekkorukat élik s épen azért a dajkáló kezek szükségét mélyen érzik. Egyházainkat illetőleg: a már létezőknek is egy része alig bírja magát fentartani. Templomaink a vallás méltóságának, iskoláink a nevelés céljainak ritka helyen felelnek meg; az egyházi épületek a legtöbb helyekben nagyon is szegényes állapotban vannak; lelkészeink s iskolatanitóinknak legalább egy harmadrésze nem bír annyi jövedelemmel, hogy a legnagyobb takarékosság mellett is képes volna családját eltartani s gyermekeit illően neveltetni; de vannak sok oly helységek is, hol az evang. lakosok más hitfelekezetüek közt elszórva az elenyészés veszélyeinek vannak kitéve, miután az anyaegyház távolléte miatt sem maguk a vallás vigasztalásaiban kellő mértékben nem részesülhetnek, sem gyermekeiket meggyőződésökkel megegyező valásos elvekben nem neveltethetik. Egyházunk ezen szomorú anyagi állása birla arra a négy egykázkerülelet egyetemes gyűlését, hogy enyhítésére, követve külföldi hitrokonink buzdító példáját, „egy egyházi gyámintézetet" állítana fel s annak életbeléptetésével s vezetésével egy központi választmányt bizna meg. Midőn ezen választmány a reá bizott szent ügyben működéseit Isten nevében megkezdi, szükségesnek látja mindenek előtt azon vezérelveket, melyeket működéseiben követni szándékozik, nyilvánítani; a mit ezennel a következő programm által teljesít: „Az egyetemes ágost. hitv. ev. egyházi gyámintézet célja: már létező egyházaink s tanintézeteink felsegélése, s a hol kívántatik, ujaknak felállítása; — s ezen célt, a hívek bár mi módoni kényszerítése nélkül, egyedül a keresztyén szeretet önkénytes áldozatai által kívánja létesíteni." Ezen kettős elvet részletekben a következő módon kívánja a központi bizottmány életbe léptetni: A gyámitézet csak egyházakat s tanintézeteket gyámolít; de személyre szóló adományokat nem osztogat. Ezek részére léteznek azon jótékony intézetek, hol az illetők magukat s illetőleg özvegyeiket s árváikat biztosíthatják. 2. Az egyházakat is tűz vagy más elemi csapás esetében „csak kivételesen" gyámolítandja; egyébiránt pedig oda utasítja őket, hogy egyházi épületeiket kármentesítsék