Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-11 / 45. szám

33. §. Ha valamely tagnak özvegye, ki már segélyezve volt, ismét taghoz megy férjhez; az előbbi férje utáni járulékot elvesztvén, csak az utóbbi férje utáni illetékhez lehet igénye. 34. §. Azon darab évről, melyben az özvegy férjhez megy, melyben az árvafi 20 éves lesz, melyben, az árvaleány férjet kap, mint egész évről jár ki a segélyezés. 35. §. A segélykiosztás a befizetett töke arányában történik, és a szerint lészen nagyobb vagy kisebb, a mint az özvegyek kevesebben, vagy többen lesznek, nagyobb részlet nem adatván még most, mint volt a befizetett töke; ha pedig ezt ki nem üti a segély, akkor mindenik részről levonatván aránylag a hiányozó rész, mint ez példával és számmal is kimutattatott a 2l. §-ban. V. Fejezet. Eljárás a gyámintézeti segélyoszlásnál. 36. §. A mely évben a tag neje özvegygyé lészen, ha abban az évben az özvegy férje fizetését még húzhatja, nem fog az intézettől segélyt kapni; hanem következő évben folyamodását beadja az egyházmegyei gyűlésre figyermekeinek keresztleveleivel, és a gyűlés utalványozni fogja a pénztárnoknál, hogy az özvegynek illetékét (ki azt az árvákkal együtt kapja) kifizesse, miről az özvegy az illető nyugtát a pénztárnoknak megküldi, a nyugtát a helybeli lelkész, vagy elöljáróság által láttamoztatván, és a nyugdíjazásra szükséges kellékeket bebizonyítván. A mely özvegyek pedig férjük fizetését a darab évben nem húzzák, a fentebbi eljárás szerint segélyezésüket azonnal kinyerik. 37. §. Többszöri folyamodás az özvegy részéről nem kívántatik, mindenkor nyilvánosságban tartván a pénztárnok a jegyyzőkönyvben az özvegy és leány férjhez menetelét, vagy a fiu 21 évre lett átlépését, mely a nála tartott keresztlevélből kitetszik. A férjhezmenetelt pedig, és a halálozást az árvák ügyében tudatni a pénztárnokkal, azon lelkészatyafi fogja szent kötelességének ismerni, kinek egyházában laktak az árvák. A pénztárnok e szerint egy táblás kimutatást vezetend, és mutat fel az özvegyekről és árvákról, a számadás alkalmával. Utójegyzések. 38. §. A tökéhez nyúlni segélyadás végett semmi esetben nem lehet, hanem csak minden évben annyi segély osztatik ki, mennyi a kamatokból, és az évi járulékból, a tökéhez csatolt részen, és az évi kezelési költségen felül maradt; mint ez emlitve volt a 15-ik §-ban. 39. §. Ha valamely tag alsóbb osztályból magasabb osztályba kívánna átlépni, az átlépés csak az egyházmegyei gyűlés engedelmével, a szükséges reá fizetés mellett történhetik, és pedig oly megszorítással, mikép utódai csak azon esetben tarthassanak a felemelt segélyezésre számot, ha a iag magasabb osztályba tett lépés után még három évig élt: ellenben a három év eltelte előtt elhalt tag utódai, csak az elébb választott kisebb osztályzat szerint dijazandók, visszaadatván részükre a talán reá fizetett nagyobb töke summa rész, ellenben az illető kamatok bent tartatván. 40. §. Az egyszer belépett tagnak visszalépési, vagy pénze visszakövetelési jog nem adatik, ha pedig a választott illeték kamatjának és járulékainak befizetésében késedelmes lenne, előbb a pénztárnok által felszólittatik két izben, ha akkor sem teljesiti, tehát tökéjének s kamatjainak letisztázására törvényesen saját költségére szorittatik. 41. §. A tagok a felvételi bejelentésen és könyvecske kapáson kivül szükség, hogy e szabályokat egy eredeti példányban, album alakjában (mely az esperesi hivatalnál leteendő), ha előbb nem, visitatiókor önkezűleg aláírják, hogy ezáltal ezeknek határozmányait önmagukra és utódaikra nézve kötelezőknek lenni elismerjék. 42. A társulat mindaddig fenállónak tekintetik, mig akár hány tagok lesznek fizetők, vagy segélyezendők. Megszűnése esetében, mit a legsajnosabban fájlalni lehetne, a társulati pénz, mint a kebelbeli tagok által betett összeg marad a tractus tulajdona, melyet tőle senki el nem vehet, el nem tulajdonithat, és ezen töredék summát a tractus korszerüleg vallásos üdvös célokra fogja fordítani. A dunántuli ev. helv. hitv. egyházkerület folytatólagos közgyűlése Székesfehérváron october 25—28-ik napjain. E gyűlés, ha a tanácskozás alá került tárgyak fontosságát, a jelenvoltak tekintélyes számát, a tárgyalások komoly higgadtságát, s az örvendetes végeredményt tekintjük, méltán legnevezetesb gyűléseink közé sorolható. Templomi buzgó áhítatosság után a fehérmegyei gazdasági egylet elég tágas tanácstermében nyitotta meg a tanácskozást főtiszt, superintendens ur. — Legelsőben is a négy egyházkerület egyetemes bizottmánya f. évi sept. 25—26-kán Debrecenben tartott ülésének jegyzökönyve vétetett tárgyalás alá; s az e tárgyban már nyilatkozott két testvéregyházkerülettel öszhangzólag határoztatott, hogy: 1. Önkormányzati s presbyteri kormányrendszerünk alapeszméjéhez hiven, a presbyteriumok minden gyülekezetben, a legszélesebb alapra fektetett képviselet utján szerveztessenek. — Ezen kimondott elvhez képest: a) Választó és választható a község minden önálló, erkölcsileg fedhetetlen, az egyházi közterhek hordozásában résztvevő, s ebbeli kötelezettségét pontosan teljesítő férfitag. b) Elnökök a lelkész és a gondnok. c) A presbyterek és gondnokok három évre választandók ; ez utóbbiak hivatalkodási ideje azonban, a gyülekezetben netalán létezett gyakorlathoz képest, lehet rövidebb is. d) A presbyterek száma 6—30. e) Presbyterekké választhatók a segédlelkészek és tanitók is. f) A presbyteriumok újra szervezésének jövő évi Május 23-kán Balaton Füreden tartandó ker. gyűlésig be