Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-04 / 44. szám

BELFÖLD. Tiszáninneni e.-kerületi közgyűlés. Folyó hó 10., 13-ik napjain tartotta a tiszáninneni helv. hitv. egyházkerület közgyűlését a reformatio idejéből oly történelmileg nevezetes helyen S.-A.-Ujhelyben, ft. Zsarnay Lajos superintendens ur és fögondnok id. báró Vay Miklós ö excellentiája kettős-elnökletük alatt: nem tudni, váljon a gyűlésnek a némely vidékekre nézve felette szorgos időre határozása miatt-e ? — (mi legalább ennek szerettük tulajdonitni) vagy tán azért, mert rendén hiszszük már lenni szénánkat? — bizony gyülésünk nem annyira népes, mint ohajtottuk volna; különösen némely egyházmegyék gyéren voltak képviselve. Ne adja Isten, hogy ama rég ism< magyar kifejezés szerinti „szalinatüz forma" lelkesedés legyen ez. Gyülésiink érdekesebb tárgyai voltak : először is a super. consistorium kiegészítése. Ennek kedvéért, a mult gyűlés óta történt választások eredménye mutattatott fel, mindnyájunk közörömére oly férfiakra esett a választás, kik vallásos buzgalmukról ismeretesek levén, hivataloskodásuk terén szép reményekre jogosítanak fel bennünket. Ungi esperessé t. Szabó András csicseri, gömöri esperessé pedig nt. Szentpéteri Sámuel, ungi segédgondnokká ngos Bernáth Zsigmond a köztiszteletben álló agg hazafi, alsózempléni s.-gondnokká a szerény s szép lelki tehetségekkel felruházott ifj. báró Vay Miklós urak választatván el, — az utóbb említett ifj. bárón kivül, ki a gyűlésen nem volt jelen, a többiek az e.-ker. hivatalnokok érdemteljes koszorújába eskü által fiizettek be. Ki levén egészítve a sup. consistorium, mint Iegfontosb tárgy a debreceni convent jegyzökönyve olvastatott fel, melynek e lapok utján is már ismeretessé lett közérdekű, s egyházi igazgatásunk javára oly rég ohajtott egyformaság elvét megállapító javaslatai közörömmel elfogadtattak, s jól esett hallanunk azon elismerést, mely a többi testvér egyházkerületek részéről tiszáninneni egyházkerületünk iránt jegyzőkönyvileg nyilváníttatott, midőn a valódi „presbiterialie régimén" terén, zászlóvivökkép ismertettünk el: az egyik conventi munkálatra nézve csupán egy szerény módosítást óhajt e.-kerületünk, — t. i. hogy a presbitérium szélesb alapon gyakorlandó választására nézve, azon népes egyházakra nézve, melyekben a fizetötagok fejenkénti szavazása sok nehézséggel jár, — bizassék az egyház belátására a helyi körülmények szerint, de mindenesetre a presbyterialis igazgatás sarkelveit megközelítő mód szerinti választás. Ugyan a conventi munkálat olvasása folytán az esperességeknek meghagyatott, mikép ezen munkálat utolsó pontját, vagyis az e. közpénztárt illető rovatos iveket haladéktalanul készítsék el, s superintendensi hivatalunk utján juttassák a központi választmány kezébe. Ezután az egyetemes népiskolai értekezlet Pesten oct. 3-án tartott tanácskozásának jegyzökönyve vétetett fel, — ennek az általános népiskolai ügyre vonatkozó üdvös határozatai is, valamint a gymn. tanári értekezlet által készített tantervre nézve tett intézkedése helybenhagyatott, — egyedül az ezen jegyzőkönyvben tervezett tanári értekezlet évenkénti tartását látván e.-ker. költségesnek, s a tanárokra nézve fárasztónak, ezt oda kívánja módosítani, hogy azok a felmerülendő szükségekhez képest időnként meghatározandó helyen s időben tartassanak meg. Átmenvén az egyetemes, vagy a 4 e.-kerületet egyenlően érdeklő ügyekről, egyházker. magánügyeire nt. Könyves Tóth Mihály ur szép levelét olvastuk fel, melyben a paptan-moral, s ezekhez kapcsolt tudományok tanszékére lett meghivatását érzékenyen megköszönvén, — alapos okainál fogva azt el nem fogadhatja, — mindnyájan sajnosan vettük e lemondást, de az okok erősek, s a lemondás határozott volt. Ezután magunk közt néztünk szét, s több e helyre alkalmasnak ítélt egyént tisztelt meg az e.-ker. kormány bizalmával, de senki sem vállalkozván, a nemcsak fontos, de mondhatni főiskolánkban legterhesebb tanszék betöltésére, — ezt is csőd utján látta legcélszerűbben betölthetendőnek, — adjon Isten ismét jó síikért e választási módhoz, hogy találhassuk fel azon derék férfiút, kiben ezen fontos hely betöltésére szükséges kellékek, külső és bensőképen egyesülve lesznek! E.-ker. magánügyeink közt második helyen, a superintendentia pártfogó szárnyai alatt álló intézetekröli tudósítások tárgyaltatlak; örömmel értesült e.-ker. kormányunk mikép a s.-pataki főiskolában testvérileg egyesült tanintézetek, az akadémia, gymnasium s képezde, — valamint a föleánynövelde, miskolci és r.-szombathi feltanodák, ugy szellemileg, mint külső kiterjedésben naponként nagyobb tért nyernek; hogy évről-évre növekszik a tanoncok száma, emelkedik tanintézeteinkben az erkölcsi erő, mely virágzásra mutat; és hogy mindez még nagyobb mérvben történjék, erre nézve jelen gyűlésünkben is tétettek fontos lépések. Nevezetesen a gymnasiumban alkalmazandó osztályrendszer, az akadémiai erők szaporítása elvileg a magyar törvény tanítása kimondatott, hogy erre szükséges pénzalap elöállhasson, a s.-pataki főiskola körében nem rég oly nagyszerűen elhangzott nemzeties öröm viszhangja felidézte emlékezetünkben azt, mit a háromszázados ünnepkor tenni elfeledtünk, hogy t. i. a háromszázados ünnep örökemlékeiil, a főiskola barátai közt, a lelkes jótevők közremunkálásával tegyünk oly alapítványt, mely azon naphoz s azon nyilatkozott örömhöz, lelkesedéshez méltó legyen. E célból ö excellentiája mélyen tisztelt főgondnokunk kéretett fel, hogy legyen szíves e szent ügyben a haza minden vidékein, sőt a testvér Erdélyben is köztiszteletben álló nevét mintegy odaköltsönözni, s aláírásával bocsásson ki egy felszólítást hazaszerte szétküldendőt, és szóljon hitfelei, baráti, tisztelői, polgártársai szivükhöz oly hangon, melyen ö mindig megszokta találni a sziveket, miszerint a s.-patai iskola felé, mely fenállása óta a nemzeti s hazai megrázkódtatások minden viharai közt hűségét a hazához, nemzetiséghez, igaz tudományhoz mindig oly szűzies tisztasággal, és férfiúi állhatatossággal megtartotta, — terjeszszék ki gyámolító kezeiket, s ezáltal hozzanak áldozatot egyszersmind közös anyánknak, az édes hazának. 44