Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-11-04 / 44. szám
PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Lövcszutca, 10. szám. 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A bölcsnek szive megérti az időt és a dolgok módját. (Prédikátor 8, 5). * (B. M.) Azon szoros kapcsolatnál, mondhatnánk solidaritásnál fogva, mely egyházunk ügyei s az ország alkotmánya közt létezik, méltán várhatja a közönség, hogy mi, kik akkor is szólottunk, mikor a kötelesség parancsolta szókimondásért a bűnösök padjára jutottunk, most a beállott kedvezőbb viszonyok között országos dolgaink ujabb fordulatát hallgatással nem mellőzendjük. Es mivel a mi nemszólásunk a közönség hallgatása közepett nem áll isoláltan s könnyen ránk foghatnák, hogy, a mint dicsőült nádorunk József herceg mondá : „et Dullum responsum responsum est:u idején és helyén látjuk mind a közönség, mind magunk érdekében eddigi nemszólásunknak okát adni. Midőn a társadalom kebelében akár a nép, akár a kormány a történeti múlttal szakitva oly térre lép, hol magát a társadalom legszentebb alapján, a törvényen tulteszi: akkor az egész társas lét oly lázas feszültségbe jő, s a közvélemény ösztönszerűleg az elnyomott jog mellé oly határozottsággal szokott akár nyiltan, akár — a a mi még veszedelmesebb —hallgatag lépni, hogy midőn az erőszakoskodó rész tévesztett irányát belátva jónak tartja igaz útra térni, és a törvénynek meghódolni: a jogvédő résznél a feszültség utórezgései jó ideig még akkor is érezhetők, s az ellenzéki hangulat jó darabig még akkor sem tud csillapatra jutni, midőn a feszültség okai némileg elhárítva s a törvényes állapot helyre állítandó. Ez az erkölcsi világ oly kiszabott folyamatu rendje, hogy ezen semminemű politika soha változtatni nem fog. Azonban világos, hogy a kik jog és igazság mellett vivott küzdelmekben készek voltak saját énjük érdekeit a közügynek alárendelni, azokban lesz majd annyi lelkierő, hogy a szenvedett méltatlanságok okozta fájdalmat elfojtva, azoknak, kik komolyan óhajtanak a jog terére lépni, nemcsak utjukat állani nem fogják, hanem igazságos törekvéseiket inkább elősegítve, az uj pályát nekik minél járhatóbbá teendik, mert — és ezt jegyezzük meg jól — közügyek vezetésében méltányosság és engesztelékenység a multakra nézve nem kisebb erény, mint a hogy mulaszthatlan kötelesség óvatosnak lenni a jövendő viszonyok alakításában. Hogymint alakulandnak mármost a nézetek országos ügyeink ujabb fordulatára nézve könynyebb elgondolni, mint a még mindig fenálló régi sajtóviszonyok közt elmondani. Annyi bizonyos, hogy az „Ost Deutsche Post" jósolta pártokraszakadás nem fog bekövetkezni, mert egy részt hiszszük és várjuk, hogy felülről a körülményparancsolta rendszerváltoztatás életbeléptetése körül kifejtendő készség és siettetés által iparkodni fognak a kétkedőket is az őszinteségről meggyőzni és megnyugtatni; más részt bátran és határozottan állithatjuk, hogy azok közt, kiknek általában politikához szavuk van, kevés ember annyira gyermekes gondolkozású, hogy csupa truccolásból magától eltaszítaná azt, amiből józan számitás szerint mindannak kell okvetlenül fejlődnie, a mit a nemzet jogosan várhat, mindnyájan reméllünk. A mily biztosan hiszszük tehát, hogy politi-