Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-28 / 43. szám

Figyelmeztetés^ A közügy és becsületem iránti tiszteletből kötelességemnek tartom a t. közönséget arra figyelmeztetni: hogy mind azon közlemények, melyek a nyíregyházi evang. egyházban felmerült eseményekről akár ezen Egyházi, akár más magyar lapokban közöltettek — a pártszenvedélytől elvakitott, s ellenem beteges irigységet és gyűlöletet forraló emberektől eredtek, melyekben igazság nincsen, s melyek a t. közönséget — mint az eredmény mutatja — tévútra vezeték, mint pedig engem rútul bepiszkoltak. Ilyen közleménynek hirdetem és vallom Czékus István urnák e lapok 39 és 40 számaiban megjelent és a nyíregyházi volt presbyteirumnak ügyét felderítő tudósítását is, melyet, hogy annál inkább hitelt szerezzen szavainak, a superintendentiális visitatio zománcával takargat; — és óvom a t. közönséget, hogy Cz. ur szavainak ne higyen, mert rászedi magát, eltéved — ; mert és;itt figyelmet kérek ! — ha nyíregyházi volt örökös és absolut presbitériumnak magatartása oly loyális és oly botrány nélküli lett volna, mint azt Cz. ur festi; — és ha én Nyíregyházán oly szellemben és oly értelemben működtem volna, mint Cz. ur előadja: akkor mint a nyíregyházi ev. u. n. intelligentia, mely velem, ki a nyíregyházi papi állomásról leléptem s az egyház terhére 4000 fr. o. é. honoráriumként szerződött, — mint pedig m. Zsedényi és Máday urakat, kik ezen szerződést aláírták és ratificálták „bűnvádi kereset" alá kellene húzni okvetlenül, mert mint elnökei a kerületnek, és respective elöljárói az egyháznak kötelesek valának ismerni papi működésemet és magamtartását — és mondhatom nagyon jól ismerték — ; és ha azt olyannak találták volna a superintendentiális visitatio alkalmával, mint Cz. ur állítja : akkor megcsalták volna az egyházat — lekötvén az ö nevében szerződésileg 4000 fr. o. é. oly papnak, — kit, ha Cz. ur szavának hinni lehetne, és szava után indulnánk — egyszerűen el kellett volna csapni. Legalább én ha superintendens vagyok, és a visitatio alkalmával oly papot találnék az egyházban, mint Czékus ur szava szerint Máday ur Nyíregyházán talált: akkor én annak részére 4000 fr. szerződést nem ratificáltam volna, hanem az igazság és a törvény szerint elbánnék vele. Ezen esetben vagy Cz. urnák van igaza — és akkor Zsedényi és Máday urak pellengérre vannak állítva; vagy pedig Zsedényi és Máday urak nem találván engem oly feketének mint Cz. ur lemutatott, és igy a közügy érdekében jogosan ratificálták a szerződést,—ás akkor Cz. ur hogy irhatolt úgy a mint irt. Aut aut! Egyébiránt kár volt bolygatni ezen ügyet, a sebeket me mérgesítsük, ugy is sok és nagy a mi közös fájdalmunk; vajha az evengyéliomi írral be tudnánk gyógyítani! Czékus ur rosz flastromot használt, hagyjon fel vele, a mihez nem ért; én, ki a magányba vonultam és semmi közügyekbe avatkozni nem akarok, Cz. úrral feleselni sem nem fogok, sem nem akarok, vigasztalván magamat Ovid ezen szavával: „Non adeo cecidi, quamvis abjectus, ut infra Te quoque sim inferius — quo nihil esse potest! Jeszenszki László. evang. Lelkész. ÜL libánonvidéki keresztyének ügyében A nemzeti muzeum igazgatója Kubinyi Ágoston ő méltósága mint Jánosrend lovagja Károly porosz hercegtől, mint a rend nagymesterétől e következő felhivást vette: Méltóságos Kubinyi Ágoston úrnak, cs. k. osztrák kamarás és tanácsosnak a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatójának és a Jánosrend becsület-lovagjának. Azonlegmagosabb fokra hágott nyomora a keresztyéneknek, kik a Libánon, Syriában, és Damascusban elkövetett iszonyuságot szenvedték, azon helyeken, melyek a betegápoldai szent Jánosrendjének tisztes ős történelmére oly nagy fontosságúak, és a segélykiáltás, mely onnan mind erösebben és sürgetőbben hallszik, engem már előkészítő lépésekre indítottak oly célból, hogy szabályainak értelmében rendünk is ama szerencsétleneknek,, erőnktől kitelhető gyámolitást és segélyt nyújtson. Azonban az eszközök, melyek a rendnek szolgálatára állanak, azon nagykiterjedésű gond és kötelezettségek miatt, melyeket kórodák és sinlödö két ápoló-házak fentartása kölességivé tesznek, tekintve a veszély nagyságát csekélyek. Ezért fordulok minden lovaghoz azon kérelemmel, hogy az emiitett célra a rendhivatal pénztárába (Berlin Breitestrase Nr. 35) pénz-segélyt küldeni szíveskedjék. A rend hetilapjában a beküldött adományok közöltetnek, és annak idejében arról is értesítés lesz, hogy mire fordíttattak. — Vajha ezen fölszólitásom eredménye áldásdus leendene! Glineke-i kastély, Oct. 7. 1860. Károly porosz herceg m. p. Rendmester. Kik ama szerencsétlen keresztyének ügyét szivükön hordják és könyöradományokat e felszólítás következtében készek nyújtani, azokat szerkesztőségünkhöz is küldhetik, de kéretnek annak világos kitételére hogy adakozásukat ezen felszólítás következtében teszik, miután szerkesztőségünk felhívása után is számos adakozás érkezett és érkezik hozzánk. Szerk. Pesten f. é. oct. 31-én esti hat órakor az ágost. hítv\, templomban iskolai ünnepély fog tartatni, melly alkalommal Kánya Pál eddigi gymnásiumi igazgató és Stuhlmüller Sámuel eddigi tanár urak nyugdíjaztatván, a gyülekezettől bucsut venni, Dorner Ede, Batizfalvy István és Szénásy Sándor újonnan választott tanár urak pedig a gyülekezetnek be mutattatni fognak. Mely vallásos ünnepélyre az oktatás és nevelés minden barátai, kiváltképen pedig az egyháznak tagjai tisztelettel meghivatnak. Értesítés a „Néptanítók könyve" ügyében. Addig is, mig a növelés barátihoz külön felszólítást intézhetnénk, előlegesen sietünk a t. közönséget értesíteni,