Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-10-21 / 42. szám
országi egyetemes protestáns egyházra^ s annak népességét kerek számmal, mint szoktuk, 3 millióra teszszük, 300,000 ftnyi tekintélyes összeg folyna be, melylyel aztán segithetnénk magunkon a nélkül, hogy magunkat túlságosan megterhelnek. Mert ki 30—40 forintot fizet az állampénztárba, miért ne adná annak csak y10 0 -ad részét, 30—40 krajcárt Isten országának terjesztésére ? És hiszem, hogy ez uton legkönnyebb is lesz ez uj adónemet népszerűvé tenni azok előtt, kik e roppant horderejű pénztár fontosságát nem könnyen fogják föl. A legtisztább szándék vezérlett jelen egyszerű soraim Írásában. Tessék azokat megvizsgálni, ha mi jó van bennük, elfogadni, ha semmi sem jó, helyette jobbat ajánlani. En megtettem magam részéről, mi tőlem telt; lássuk, mit tud tenni más. Isten velünk! Szeberényi Lajos. BELFÖLD. A magyarországi ág. hit. egyetemes egyház fölirata Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb Ur unk ! Midőn a magyarhoni ág. hitvallású ev. egyház képviselői, tizenkét viszontagságos év lefolyása után első egyetemes gyűlésükben ismét találkoznak s a rég nélkülözött viszontlátás keser-édes örömei között, aggódó szemmel vizsgálják ősi egyházukon a pusztulás azon szomorú nyomait, miket a lezugó vihar mélyen vésett be homlokzatára, lehetetlen, hogy sziveik mélyéből mindenekelőtt hálát ne adjanak a Mindenhatónak, mint a kinek erős keze, szent hajlékuk százados alapjait csodálatosan megmentette. Az Ö hatalmának és örök gondviselésének köszönhetjük, hogy Felséged atyai szive megnyílt jobbágyi könyörgéseinknek és azon meggyőződésnek, miszerint egyházunk ősi jogai elévülhetlen és eltörolhetlen közös hagyományok; — köszönhetjük, hogy e meggyőződéstől vezérlett legkegyelmesebb keze folyó évi május 15-én eltörlé az 1850-dik évben ellenünk hozott kemény rendeletet. Ezen f. évi május 15-ki fejedelmi nyilatkozatban tehát egyházunk annak szent zálogát bírván, hogy cs. kir. Ap. Felségednek, mint egyházunk legmagasabb védurának legkegyelmesebb atyai akarata az, miszerint mi és egyházunk semminemű lelki kényszerítésnek ki ne tétessünk, hanem vallásunk és lelkiismeretünk szabadságát biztosító ősi jogaink gyakorlatába visszahelyeztessünk: mai egyetemes gyűlésünk «lsö szent kötelességének vallja, Felségednek a legőszintébb fiúi bizalommal hü képét terjeszteni elő annak, mikép teljesíttetik irányunkban cs. kir. kormánya és hivatalnokai részéről ebbeli áldott fejdelmi akarata és jobbágyi alázatossággal előadni azon kérelmeinket, melyeknek teljesítése nélkül lelkiismeretünk megnyugtatva, törvényes állásunk biztosítva nem lehet. Felséges Császár és Apostoli Király! Az 179°/,-dik 26. t. cikk a magyarhoni protestántismus magna chartája, melyen egész létele alapszik. A véres belháboruk után kötött bécsi és linzi kétoldalú békekötések, melyekből eredett és az 1790-i országgyűlés s a magyarhoni ev. egyháztest között folytatott egyezkedések, melyek létrejöttét megelőzték, oly szentséges frigygyé, oly elválaszthatlan egészszé alakiták ezen törvényt, hogy abból egy részecskét sem lehet elvenni a nélkül, hogy az egész jogállapot, mely benne gyökeredzik, veszélyes rázkódtatásnak és ingatagságnak ne legyen kitéve. Ezen magna charta teljes és osztatlan élvézetében vala egyházunk egész 1850. évig, s fölhívjuk a történelem szigorú ítéletét: ha vájjon volt-e ezen hosszú 59 éves időszak percei közül csak egy is, midőn törvényes jogaink gyakorlata, koronás fejedelmeinknek és törvényhozásunknak azon aggodalomra szolgáltatott volna okot, hogy a magyarhoni protestáns egyház e törvényes állása és az azon alapuló presbyteriális egyház rendszere az emberiség és társadalom céljaival s az ország javával ellenkezésben áll ? Nincs erre példa honunk évkönyveiben, de van igenis számos bizonyság arról, hogy a magyarhoni evangélikus egyház háborítatlan önállósága teljes élvezetében a legfényesebb polgári erényeknek ápolója, a legjelesebb honpolgárok nevelője volt, kik a trón és haza körül halhatlan érdemeket szerzének. Mindezen előzmények dacára sein kerülhette ki egyházunk az 1850-i szomorú következményeinek súlyát. Megbecsülhetlen palladiuma, az 1790-(Hki alaptörvény, a Haynau-féle rendelet folytán fölfüggesztetvén, organicus életének folyama a kerületben és egyetemes központban megszakadt s önálló nevelési rendszere kormányhatósági szabályok által korlátoltatott. Hat évvel későbben, azaz 1856-ban, midőn az egyházi test üterében már alig volt észrevehető az autonom élet moccanása, 1790-diki alaptörvény helyébe uj élettörvény javaslata küldetett le a cs. kir. minisztérium által a beteg egyháznak, hogy ott megvitatván, magáévá tegye, s íme az ezáltal fölvillanyozott autonom életerő első lüktetése eltaszitá magától az assimilálhatlan anyagot. Az utána következett három évi időszak sem adá viszsza egyházunknak sajátlagos lételének régi biztositékjait, söt a mult 1859-dik évi szeptembernek fájdalmas emlékű 1-sö napja cs. kir. Felséged pátense által az 1856 dik évi alkotmányjavaslatot immár kötelező törvény gyanánt hirdetvén az egyháznak, bekövetkezett a lelkiismereti tusának a vallás szent terén gyakorlott kényszernek nehéz időszaka, melynek következésében a dunáninneni superintendentiákban 22 egyház4l,573lélekkel; bányai superintentiákban pedig 6 egyház 7500 lélekkel, tehát összesen28 egyház 49,073
