Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-14 / 41. szám

5. A dabi egyháznak, tanítója ellen intézett panasza megvizsgáltatott s elintéztetett. 6. Egyesek panaszai s követelései láttattak el. 7. Egyházmegyei árva- özvegyi- nyugpénzintézet üdvös eszméje ismét fölhozatván, terv dolgozására bizottmány neveztetett ki. 8. A 'fötiszteletü egyházkerület ismételve fölkéretni határoztatott: az évenkinti részletes számadások közlésére, mit az egyházak és egyházmegyék jogosan kívánhatnak: valamint arra, hogy a kerületi gyűlések fö tárgyai előre közöltessenek az esperesek utján az egyházmegyékkel. A solti egyházmegye e két méltányos kivánatot, most már harmadszor vagy negyedszer ujitja meg tán nem sikeretlenül. 9. Segédgondnok ur lemondása nem fogadtatott el. C. Az ág. hitv. liptó-szent-miklósi egyházközség, melynek papja az ismeretes Hodzsa Mihály, elhatározta, hogy a magyarországi ág. hitv. anyaegyháztól nem szakad el, a néhány fanatikus (köztök Hodzsa) által tervezett tót egyházról tudni nem akar, szóval, azon állapotban marad, melyet őseitől öröklött. A dunamelléki helv. hitv.. egyházkerület közgyűlése Pesten 1860. september 8-ik s következő napjain. Egyházi gyűléseink alig voltak valaha éredekesebbek, mint a legközelebbi év alatt. Szent buzgalommal sereglének egybe ennek első felében az egyház hü fiai, hogy legszentebb kincsöket — az egyházat — megmentsék a rombolással fenyegetett ártól: az utóbbi napokban pedig ugyan oly tűzzel igyekeznek, hogy a megmentett s erős alapúnak tapasztalt egyházalkotmányt minél szilárdabbá s boldogitóbbá idomítsák. Jelen gyűlésünk is — tekintve akár uj egyházi hivatalnokainkat, akár az itt szőnyegre került fontos tárgyakat — egyike azoknak, melyektől igen jótékony, messzeható eredményeket reménylünk. Ft, superintendens ur buzgó imájával megnyittatván gyűlésünk, azonnal egy küldöttség neveztetett ki, gr. Ráday Gedeon ur elnöklete alatt bold. Esztergályi Mihály ág. hitv. esperes ur emlékünnepélyére, mely mig egyházkerületünknek, az elhunyt apostoli buzgalma iránti őszinte tiszteletét tolmácsolá, — addig más három bizottmány a beküldött háromrendbeli szavazatok felbontásával foglalkozott. Az eredmény lett : Egyházi főjegyzőül nt. Dobos János 151, e.-kerületi pénztárnokul nt. Tatai András 223 és e.-kerületi világi aljegyzőül gróf Ráday László 117 szavazattal választattak, kik hivatali esküjüket azonnal letévén rövid, protestáns szellemű beszédeikkel székeiket elfoglalák. — Továbbá gróf Teleki Gyula a dunántuli h. h. egyházkerület közelebb elválasztott főgondnoka az alsó-baranya-bácsmegyei segédgondnoki hivataláról lemondván, érzékeny szavakban bucsűt vett ez egyházkerülettől, mely neki oly kedves, s melyben ö oly tisztelt s szeretett volt. — Majd jelentetett, hogy a solti egyházmegye föesperesévé nt. Szász Károly ur, — a pesti egyházmegye segédgondnokává pedig tek. Fáy András ur választatott; — végre olvastatott a helv. hitv. magyarországi 4 egyházkerület egyetemes bizottmánya által Debrecenben f. év sept. 25. és 26-kán tartott gyűlésének jegyzökönyve, mely feletti részletes tanácskozás a holnapi napra halasztatott; elhagyván örömérzetek közt tanácstermünket, tapasztalván, hogy az e.-kerületi s egyházmegyei hivatalokba oly egyéneket ültetett ujolag a közbizalom, a kiknek becsületes jellemükre s tudományosságukra mig egyrészt büszkék lehetünk, másrészt egyházunk hajójának kormányát s evedzödjét nyugodtan bizhatjuk. Különösen jól esett látnunk az egyházat s hazát példásan szerető Ráday családnak egyik nemeskeblü fiatal bajnokát, az egyház harcedzett vitézei közé lépni, és a tőlünk búcsúzó Teleki gróf szemében csillámlott könyek élénken tanusiták, hogy ez önző világ fiai között vannak — ha bár ritkán — olyanok is, kik a nemes és szent ügyekért hőn s forrón tudnak érezni. Más a mi a mai ülésnek mindjárt elején kellemesen meglepett az az elnökség által eleve kitűzött napirend, mely szerint csak a közérdekű ügyek fontosságuk szerinti sorozatban történendett elintézése után következnek a magánperes ügyek, melyek inkább a szorosan vett consistorium elibe tartozván, a gyűléskedésbe belefáradt nagy közönséget nem érdeklik. E napirend mellett aztán nem fog bekövetkezhetni, a mit ezelőtt annyiszor tapasztaltunk, miszerint a legfontosabb közügyek a gyűlések végére maradván, egykét ember által intéztettek el. Ocl. 9-kén. A tegnap felolvasott jegyzökönyve a debreceni egyetemes bizottmánynak pontonként tárgyalás alatt vétetvén, kevés módosítással elfogadtatott. Jelesen : 1. Megállapíttatván az egyetemes bizottmány tanácskozásának kiindulási kezdőpontja, t. i. ,,az önkormányzati jogokba való tettleges és teljes visszahelyezkedés" mindenekelőtt az egyes egyházak presbyteriumaira nézve: minthogy egyháztársulati életünk biztositéka épen nem zártkörű s magamagát kiegészítő testületekben, sokkal inkább az ezerek s milliók érdekeltségében fekszik, — s minthogy a hitelveinkböl s önkormányzati jogainkból kifolyó további haladás is mulaszthatlan kötelességünk határoztatott: a) választó és választható lehet minden a közterheket évenként folytonosan viselő ekklézsiai férfitag. b) A presbyterek 3 évre választassanak, — a gondnok szinte 3 — vagy az egyes egyházak körülményeihez képest kevesebb évre. c) A presbyterek száma legalább 6, leföljebb 30 legyen. d) Az iskolák rectorainak, igazgatóinak hivatalos kötelességük a presbyteri gyűlésekben jelen lenni, presbyterek azonban ugy lehetnek, ha megválasztatnak, c) a presbyteriumok e szabályok szerinti újjáalakítása jövő évi májusi közgyűlésig végrehajtva legyen. Elfogadtatott továbbá: 2. Hogy az egyházmegyei