Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-07 / 40. szám

ügyet alaposan ismeri, s az ott uralkodó gyűlölséget látta, annak lehetetlen superintendens ur atyai intésére hason érzelmekkel áment nem mondania, s ha ezenkivül valamit mégis a nyíregyházi gyülekezetnek kivánni lehet, ugy részemről azt kivánom, hogy a kegyelem Istene adjon az egyháznak oly evangyéliomi lelkületü és szellemű lelkészt, ki a szeretet és béke zászlóját lobogtatva, az egyház kívánalmait kielégítse, s a viszályt végkép eltemetve, a szellemi és anyagi jólétben való felvirágzást biztos és dönthetlen alapra fektesse. Czékus István egyházkerületi főjegyző. Sárospatak. Az alsó-zempléni helv. hitv. egyházmegye f. hó 18-án tartotta őszi közgyűlését Sárospatakon, hol összejöveteleit állandóan szokta tartani. Az egyházmegye kegyelettel emlékezett meg elhunyt Kóczán József volt segédgondnokáról, kit fáradhatatlan munkássága, feddhetlen nyilvános és polgári élete, családi erényei, példás egyháziassága méltóvá tett az egyházmegye bizalmára. Jöttek az egyházhoz vonzó hűség megpróbáltatásának napjai, s ö nem ingadozott; komoly megfontolással állott egyházi elnökíársával a dolgok élén, nem keresve a veszélyt, hogy majdan elsápadjon előtte, de nem is rettegte azt, magát igaz protestánsnak tanúsította a küzdelmek közt. Áldás hamvaira. Ugy látszik, utódául a közbizalom egyhangúlag ifjú báró Vay Miklóst jelölte ki. Közérdekű tárgy a gyűlés figyelmét és munkásságát nem vette igénybe ; aprólékos házi bajok, papválasztás, dijlevelekben történt vagy behozandó változtatások s több effélék voltak a mindig komoly, mindig ünnepélyes tanácskozás tárgyai. Az egyházmegyei népiskolai választmány, elhunyván világi elnöke Kóczán József ur, újból átalakíttatott t. Kovács János hernádnémeti lelkész és Erdélyi János tanár urak elnöksége alatt. A választmány ezelőtt egy évvel közhelyeslést nyert munkálatot terjesztett az egyházmegye elé a körlátogató lelkész urak teendőiről, példányiskolák szervezéséről stb. A munkálat nyomtatásban is megjelent, kivitelét az idők nehézsége megakadályozta, mindegy, a választmány teendője meg van könnyítve. Figyelemmel fogjuk kisérni eljárását; tudjuk, hogy serkentésekre nincs szüksége. Üdvös gyakorlat az egyházmégyében, hogy ugy az állandó, mint a három éves tanitók, midőn hivatalukba léptek, az egyházmegyei gyűlés vagy annak három négy taghói álló küldöttsége előtt leteendő vizsgára köteleztetnek. Jelenleg öt egyén állott tanitó-vizsgát, s nem lehet mondani, hogy kitűnő eredménynyel; mi annál sajnosabb, meri három egyén az egyházmegyében első rendű tanitói állást foglal el. Ila ez igy megy, a három éves tanitóságok rendszere tarthatatlanná válik, de fönnmaradása ugy nem is kívánatos. A vizsgáltak közül egy hivatalában meg nem erősíttetett, hanem alaposabb kiképezésre utasíttatott. Elég bizonysága annak, hogy e vizsga nem puszta formalitás, s hogy annál ünnepélyesebb legyen, jövőre állandóan a népiskolai ,választmányhoz van áttéve. Ennyit az egyházmegyei gyűlésről; vessünk egy futó pillanatot a főiskolára is. A sárospataki (főiskola kevéssel ezelőtt ülte három-: szász ados ünnepét, s a negyedik század kezdetén ismét ünnepet ült. — E hó 17-dikén vezettetett be Heiszler József ur Ragályi Károly világi és Hegedűs László egyházi főiskolai algondnokok által, mint az újszövetségi szentirás-magyarázat és az egyháztörténelem rendes tanára hivatalába. Ki csak a főiskolához tartozik, a nap emberéről, az uj tanárról beszél az idegennel, s az őszinte arcokról sugárzó öröm mutatja, hogy a nap a főiskolára nézve örömnek napja volt. A jelen voltak egyhangú állítása szerint H. J. rövid időn az irodalom utján is közzéteendő remek beköszönő beszéddel szerzett a nagyszámú hallgatóságnak másfél óráig tartó nem mindennapi szellemi élvezetet, mely végre a köztetszés legnagyobb mértékben kiérdemlett bizonyítékául hosszas éljenzésben és tapsviharban tört ki. Komoly férfiak állítása szerint az evangyéliomi keresztyén— séget philosophiai fölfogással, költői elevenséggel és művészi földolgozással tárgyalta. Mennyire kegyeli az egyházkerületet áldó géniusza, hogy intézkedéseit ily szerencse kiséri! Mi tudjuk azt, mily nagy átok oly egyén a tanári pályán, ki ahhoz nem bir hivatással; tudjuk, hogy hasztalan fogunk terveket készíteni, ha nincsenek egyének, kik a rendszert keresztül vigyék; tudjuk, menynyire fontos összes protestáns miveltségünk rendszerében azon szak, melyre Heisler József ur elválasztatott: épen azért örültünk, hogy első föllépésével meghódította az intelligens közvéleményt, mi reá nézve annyival nehezebb föladat volt, mert nem hiányzottak, kik népszerűtlenné akarák tenni, a nélkül, hogy látták volna valaha. Örülünk, hogy ezek szónoklata által az egyházkerület a választásra vonatkozó tárgyalások alkalmával bölcseségét nem hagyta megingatni, megtartotta, a maga erkölcsi méltóságát, az annyira kétes eredményű kinevezés helyett szavazatok többségével a concursus, azaz a szabad hozzájárulás elvét mondotta ki szerencséjére.. Örülünk, hogy az események által azon férfiak belátása és hűsége teljesen igazolva van, kik ez elv elöhirdetöi voltak, nem óhajtva semmit mást, mint eszközölni azt, mi a közügyre nézve üdvös leszen; de annak is elfogulatlan kebellel örülünk, hogy hányattatásai után egy erős lelkű férfiura nézve ütött az igazolás és elégtétel órája. Egyébiránt ugy látszik, H. J. ur magával hordja keble nyugalmát, kit ennélfogva Sí fractus illabatur orbis, Impavidum ferient ruinae. Sok mindent hall az ember, ha egy pár napot tölt, Patakon s érintkezik tanárokkal és tanítványokkal. Igy például, hogy a tanítványok száma ez iskolai évben, mely sept. 5. nyittatott meg, tetemes növekedésben s az összes létszám 1000-en fölül van. Beszélik, hogy az akadémiai osztály erősítése uj szakok fölvétele által, egy idő óta gyakran szóba hozatik. Adja Isten az eszme teljesülését! mert hogy a theologiai akadémiából, hol rendszerünknél fogva az ifjak tudományos képzettsége befejeztetik, ugy kerüljenek ki a leendő magyar protestáns tudósok, hogy például magasabb philologiából, történelemből stb. semmit sem hallottak, teljességgel nem kielégítő intézkedés.