Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-09-30 / 39. szám
alapelvet magáévá tette : „A templom és az iskola az egyházban elválasztatlanul állanak, s az iskolának ügye csak ezen szempontból tárgyalható. — Ezen alapelv a mi evang. egyházunk általános alapelve. Az iskolának templomtól elszakítása természetesen halált okozna az egyháznak, mely lassan bár, de bizonyosan bekövetkeznék. Ha pedig az iskolának és a templomnak vezetői a pap és tanitó, az egyházban viszonyos joggal ellátott rendezésből kimaradnak, akkor az egyház élni ugyan, de gyümölcsöt azon arányban, mint vallásunk szelleme megkívánná, hozni nem fog; ha ezen egyházunk két föoszlopa evangyélmi szellemben egymáshoz rendezve nem lesz. — Az iskola mindenkor az egyháznak alapköve volt, az iskola az egyház növendékháza. Ezt bizonyítja ama Jézusnak parancsolatja: „Menjetek tanítsatok, kereszteljétek Máté 28. 19. „Tanítsatok," az az iskola; „kereszteljetek," az a templom ; — valamint e két szó szorosan összeáll azon vallásunk igéjével; úgy az iskolának, nálunk protestánsoknál a templommal szoros összekötetésben, az egyházban állania kell. Ezen történeti elvet a mi egyházunk mindenkor megtartotta, s most is tartja; mi evangyéliomi keresztyének jól értjük azt, mit jelent azon Jézus parancsolatja, „tanítsatok és kereszteljetek." Mi tudjuk, hogy eme két szó, azon szent szerződés, mely tiszta lelkiismeretünket az Istennel összeköti, melyet tanitás által a szent háromságnak hitében, előkészíteni kell. Ezen szempontból kell tehát az iskolai ügyet, a legalsóbb elemi iskolán kezdve, a legfelsőbbig, s mindenek előtt az elemiiskolatanitók állását is tárgyalás alá venni. Mivel egyházunk rendezése napi renden van, ideje volna, hogy mi elemi iskolatanitók is, állásunkról gondoskodjunk s ennek helyzetéről szerény kivánatunkat a nyilvánosság szine elibe bocsássuk. Azon alapelvei, hogy az „iskola és templom elválaszthatlanok," egyházunk általában magáévá tette, mely igazságban s evangyéliomi szellemben csak úgy válik testté, ha a tanitó az egyházban olyan állást kap, mely becsülettel megállhasson, s melylyel neki vallásunk történeti joggal tartozik. Hogy ezen állásunkat, érdemteljes férfiak akarják, hogy javunkat, fölemelésünket, magas egyházi hivatalnokok is előmozdítani hathatósan el nem mulasztandják, erős reményünk van. Legyen tehát szabad mindnyájokat, főképen, kiket e tárgy érdekel s kik velünk jót akarnak, titeket egyházunk elöljárói s kormányzói e következő szerény kivánatunkra figyelmeztetnünk. Mi akarjuk: 1) hogy a tanitó az egyházban szintén, mint a pap hivatalnoki állásban, 2) mint olyan a presbyteriumnak s egyházi gyűlésnek rendes tagja legyen. 3) Minden egyházi gyűlésben szavazattal bírjon. 4) Esperességi gyűlésekben, mint egyházi hivatalnok tanácskozó, illetőleg az iskola- s tanitók ügyeiben szavazattal birjon. 5) Minden, főképen az iskolát s tanítókat illető esperességi körlevelek vele is közöltessenek. 6) Esperességi consistoriumban, választmányokban, az iskolát s tanítókat illető ügyekben, ö is mint választott vagy kinevezett tag állhasson. Hogy ezen tanitóállása kerületi egyetemes gyűlésekben is, követek által támogatva s úgy előkészítve, a tartandó zsinaton megerösitessék. Más részről pedig kívánjuk : 1) hogy az elemi tanitói hivatalhoz csak ahhoz elkészült s megvizsgált egyének alkalmaztassanak; 2) hogy a tanitó-képezdébe csak a VIII., vagy legalább a VI. gymnasiális osztályt végzett ifjak vétessenek föl. Az Isten, kinek őrködő keze alatt a mi egyházunk áll, adja, hogy az evangyéliomi testvériség vezesse lépéseinket, és a nagy tervet, magyarhoni egyházunk rendezését, minél hamarább, evagyéliomi szellemben véghez vinni segítse. Ugy Luther szavaival rekesztjük be ezen cikkünket: „Mert a viszálkodás sem nekünk, sem más kinek, soha nem használt, hanem inkább nagy kárt tett, mert benne semmi hasznos, semmi jó nem volt, nem is lesz reménylhetö. Többen. Ajka, sept. 14. 1860. T. szerkesztő ur: A jóakaratú szívnek jól esik, valahányszor népnevelési mozgalmakról olvashat s azokat sikerrel koronáztatni látja. Veszprémi egyházmegye somlyóvidéki iskolatanitói megértve a kor intő szavát, még 1855-ben elhatározák, hogy tanitói conferenciákat tartanak s ugyanakkor e végre alapszabályokat is dolgoztak ki. Most legközelebb aug. 28-dikán N.-Szalókon ismét tanitói tanácskozmány tartatott, s tiszttársaim megbízásából van szerencsém azt a t. c. olvasó közönséggel tudatni, azért, hogy rokon érzelmű ügybarátaink tudják, miként mi is élünk és munkálódunk. Szilvágyi Károly tanácskozmányi jegyző. Egyetemes tanári értekezlet. Pest, sept. 20—24. napjain tartattak itt a hazai helv. hitv. közép- és felsőbb tanodák küldötteiből alakult egyetemes tanári értekezletnek ülései; mely értekezletnek — köztudomás szerint — a volt feladata : hogy a 10 évi tapasztalat által minden tekintetben hiányosnak bizonyult ministeriális gymnasiumi tanterv helyett egy célirányosabbat alkosson;— jelesül pedig olyat, a mely által mind a nemzetiség, mind a protestántismus, mind a magas tudományosság igényeinek elég legyen téve. Fölösleges említenem, hogy a tanintézeteknek ez alapon létesítetett szellemi találkozása, a mily érdekes és kedves vala magukra az értekezletben részt vett tanférfi-