Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-26 / 34. szám

Gyászhír. Julius 28-kán. Rikán belöli helv. hitv. egyházközön­ségünk és sepsi-szentgyörgyi tanodánk fögondnoka „lécz­falvi mélt. Gyárfás Miklós urnák" tartánk gyászünnepélyt. Jelen korunkban, a dicsöültnél nagyobb emberbarátot s egyháziasság tevékenyebb ápolóját, kit a gyászkisérök őszintébb részvéte követett volna, e székelyföldünkön nem temettünk el. Az érdemnek nincs ugyan dicsbeszédre szüksége: de mégis, a jóknak erényeseknek sírjuknál egy kevéssé meg­állapodni s visszapillantani életök múltjára lelkesítő például szolgáland az élőknek, s hódolata leend hálánknak. Az üdvözült, mint „egyházközönségünknek" 1839 óta, ós igy 21 év folyama alatt, erélyesen működött „fögond­noka," egyházirendünk s hitsorsosink köztiszteletét becsü­lését teljesen megnyerte s mind élte végéig méltányosan meg is érdemelte. 0 hatáskörében, egyházaink szilárd osz­lopa, a népnevelés éltető nemtöje s a vallásos élet eleveni­töje, főgyámola vala. Egyházközünségünk nem lehet érzéketlen, hálátlanság vétke nélkül, becses emléke iránt. Bánatos özvegye gr. Horváth Rozália ö nagysága a felejthetlen férjét, ki 47 év alatt hűség és szeretet által, boldoggá tette életét, a „fiak" és „onokák" a jó atyát és nagyatyát, kegyeletteljes szívvel, kesergik. A család keser­vével egyesül a közfájdalom. Bita egyházunkban, hol a néhai űr, mint szokott lak­helyöken, hosszas szenvedései után kimúlt, délutáni 3 órakor kezdődött a „gyászszertartás." Az udvartelek udva­rán felkészített gyászemelvényre volt kitéve a zárt koporsó. Egyházközönségünk elnöke sepsi egyhászszéki esperes Gödri Ferenc atyánkfia, itten tartott gyászbeszédében, meghatóan rajzolá s alkalmazá az „erkölcsileg nagy embert." A „gyászmenet" 4 órakór indult, a halottat a szom­széd Laczfalván levő sírboltig kísérendő. Legelöl a Rikán belöli 4 egyházszéket képviselő számos „lelkészség" köz­vetlen a koporsó előtt az éneklökart alakító iskolamesterek, a falu végéig gyalog, azontúl szekéren, mentek. A 4 gyász­ló által vont halottkocsit a „a világi úrirend gyászkisérete," kik között jelen volt gróf „Míkó Imre ö excellentiája is," követé. A kísérők számát mutatja azon körülmény is, mi­szerint 110 kocsi vala a gyászmenet sorában látható. A sír felett Ferenczi János kézdi esperes atyánkfia tarta halottiimát. A templomban léczfalvi lelkész Zoltánt Elek atyánkfia szónokolt, a dicsöültet „mint erkölcsileg nagy embert az élet különbféle viszonyaiban szemléltetvén." E gyászpompa hatását emelte az általános részvét, a kitűnt közfájdalom; emelték a gyámolítottak szemeikben ragyagó könnyek, mint elötolmácsai az üdvözölt ember­szeretetének . Egyházköz'ónségi jegyző. Jelentés. Miután a múlt évben magántanintézetemet a pesti helvét vallású elemi- és középtanoda kezdő és egyik alkotó részévé tettem; azon hír terjedt el, hogy nevelőinté­zetemet megszüntetettem. Azonban a pesti helv. iskolák igazgatása elvállalásával nem szűntem meg nevelő lenni, és a szülék kívánatára ezután is fogadok fel nevelés végett növendékeket, kiket köziskolánkba járatván, szülei gondos ápolás s élelmezésen kivül, a nevelés minden olyan ágában is kívánok vezérelni, melyek az iskolai tanulmányok tudá­sán kivül az ember nevelésére mellőzhetetlenül szüksége­sek. Ennélfogva nevelői vezetésemre bízott növendékeim körül fögondom leszen ezután is. Segédszerkesztők : Dr. Székács J, és Török P. 1. A jó erkölcs inegörizése, mivelése és megszilárdí­tására, mint olyanra, mely nélkül minden szülei avagy ne­velői törekvés hajótörést szenved. 2. Ebből folyólag nevelői feladatomhoz képest, igyek­szem a növendékekben, az önszorgalmat és önmunkásságot felébreszteni és ezen lelkitulajdonokat a növendék megszo­kottságává tenni, hogy ezeknek segélyével mind iskolai feladataikra naponkint elkészüljenek, mind az életben előre törekvő emberekké legyenek. 3. Gyakoroltatom őket a német és francia nyelvben, rendszeresített társalgási órákon. 4. Ezek mellett télen a táncolásban, nyáron a testgya­korlatban és az úszásban oktatást nyernek. Mely szülei és nevelői gondosdodásokért, egy egy növendék egy iskolai évre fizet 420 ausztr. forintot. Szülék kívánatára a zenetanulásra is alkalmat szol­gáltatok. — Pesten augusztus havában 1860. Gönczy Pál. Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg ön nekem, hogy a Fördös ur helyreigazítását illő határai közzé tereljem, mert én az ö úgynevezett helyreigazításában nem látok egyebet, szándékos ferdítésnél. Ö, a bizottság tagja tagadja, hogy a bizottság a pres­byteriumunk ellen emelt vádakat alaptalanoknak találta. S mily alapon ? Mert úgymond, a presbyterium nincs autono­mice szervezve. Mintha Kálvinista Péter szólana a boldog emlékű kecskeméti füzetekben ! S valóban nem olvasta-e ön a folyamodványt, melynek következtében ön Körösön bírás­kodott? S nem tudná-e ön, hogy abban a vádaknak egész hosszú sora van, melyeknek mindnyája, de mindnyája önök által alaptalanoknak ítéltetett? Tagadja a bizottság azon végzését, hogy a presbyteriumból a tanárok kirekesztettek, mert úgymond, a bizottság a directorokat benn hagyta s nem mondá ki a tanárok megválaszthatatlanságát. Köszö­netre méltó gratia! S váljon Fördös Lajos ur egy népes egyháztanács elnöke ne tudná azt, hogy egy szervezett nyilvános iskolában a director nem képviseli a professorá­tust, hanem csak ön magát s szavazatja nem szükség, hogy ezek többségének szavazatja legyen. De hát ugyan mit tett a bizottság mégis ? A professorok 1837 óta egy akkori jegyzőkönyvi határozat következtében hivataluknál fogva tagjai az egyháztanácsnak, mit egy népgyűlés 1851-ben meg is erősített; dacára e tényeknek a bizottság kimondá, hogy a professorok nem tagjai az egyháztanácsnak. Váljon egyéb-e ez mint a mit én mondtam ? Egy dologban van önnek egy mákszemnyi igazsága, t. i. elismerem, hogy a bi­zottság nem erösité meg szóval a papválasztási előmunkála­tokat, csak hallgatva, a mennyiben a eonsistorium működéseit helyeseknek és becsületeseknek találta; notabene épen azon consistoriuinét, melynek ezen egész idö alatt tagjai voltak a professorok. Végül figyelmeztetem a protestáns egyházi lapok szerkesztőjét, hogyha a Pesti-napló leveleiben gáncsos­kodni akar, szerezzen magának jobb helyreigazitót, mint az annyira elfogult Fördös Lajos. A Pesti Napló rendes levelezője. Az ág. evang. hitv. egyház egyetemes gyűlését gr. Zay Károly egyetemes felügyelő ur az egyházkerüle­tekhez intézett, Zay-Ugrócon 1860 aug. 2-án kelt levelé­ben Pestre f. év oct. 10-dik és következő napjaira tűzte ki. A bányakerületi közgyűlés pedig f. év. oct. 8-kán leend, melyet oct. 7-én délelőtt 9 órakor lelkészi, esti órákban pedig összes tanácskozmány fog megelőzni. Felelelös szerkesztő s kiadó : Dr. Ballagi Mór.

Next

/
Oldalképek
Tartalom