Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-22 / 29. szám

jelvény — ajándékoztassák egy serleg, buzdító az ivadékot követni az ö nyomdokát. — Az esperesség az indítványt egészen magáéva tevé s igy 4 tagból álló választmányt (Kubinyi Ferenc, b. Podmanitzky Frigyes, Ivánka Imre és tiszt. Schnell Károly) küldött ki, mely a szükséges pénzbeszedésével és teendők elintézésével bízatott meg. Kubinyi Ferenc indítványára, a középponti bizottmánynak és elnökinek köszönetet mond az esperesség eddigi buzgó és erélyes eljárásáért, annak minden lépését magáévá teszi és fölkéri mindaddig folytatni működését, mig a generális conferentia összejövend. Némely közigazgatási tárgyak után felolvastatott a pest-budai esperesség felszólítása, miként itt Pesten egy egyesült pestmegyei, pest-budai és pesti ref. esperességi főgymnasium állittassék fel, hü pártolásra talált, és az e tárgyban ugy is kiküldött, de a közel múlt viszontagságok között működését megszüntetett bizottmány oda utasitatott, azt most, midőn a felhők oszlófélben vannak, ismét folytatni. * Kubinyi Ágoston k. tanácsos ur jelenti, hogy az egyesült theol. intézetre 5 évre biztosított öszvegnek határidejük a jövő évben lejárán, uj pénzalapról kellene gondoskodni. Addig is, mig más és bővebb források nem nyílnak, még a most gyakorlott modorban véli az esperesség az intézetet fenntartandónak. A világi elnök báró Prónay Gábor az esperesség megválasztására a szavazatokat 1. sept. kívánja beküldetni, és mivel hogy hivatalkodásának ideje jövő tavaszon úgy is lejárna, kéri, hogy az esperességi felügyelőre is szavazzanak az egyházak. Az esperesség egyhangúlag tisztének további folytatására kéri fel v. elnök urat. Utasításul adattak a kerületi gyűlésre menendő követeknek a következendők : a) hogy az eskü letéte előtt a superintendentiális esküforma és az utasítás megvizsgáltassék, az eskübe pedig beigtatandó, hogy az ágost. evangyel. egyház közjogába vágó bárminemű rendeletet a superintendens addig nem köröztethet, mig azt a kerületi gyűlésnek be nem mutatta: 1 b) A zsinati előkészületekre választmány küldessék k mind a 4 kerületből, az felhasználván a meglevő adatokat, tervet dolgozzék ki, melyet a generális conferentia a sup. és esper. utján az egyes községeknek megküldend, és úgy alkalom nyittassék az antonom élet tökéletes kifejtésére; az ily mód készülendő tervezet ref. atyafiainkkal is közlendő és az ő munkálatukat kikérjük, hogy egy közös törvény alapján nyugvó egyházi életünk ezentúl is összhangzásban fejlődhessék. c) Gr. Zay K. kéressék fel, hogy a mint a 4 superintendentia meg lészen alkotva, hivja össze az egyetemes gyűlést. d) A középponti pénztár múlhatlan szükségét mindenki átlátja, pénzalapról -r- adóalakban — kell gondoskodni. e) Politikai vétség végett egy időre hivatalától elmozdított lelkész állomása ne töltessék be, mert politikai különvélemény a dogmával nem ellenkezik. f) Sz. István napján Budán tartandó Bnnepélyre, miot nemzeti ünnepre, küldöttséget neveztünk. g) A csővári leégett egyház a kerület pártolásába ajánltassék. A hegyaUjai ág. autonom esperestségnek. jun. 27. Nyíregyházán tartott gyűléséből következőt látjuk jónak olvasóinkkal tudatni. Magánügyeken kivül az iskolák ügye került szőnyegre. A hegyalyjai esperesség forrón óhajtja az eddig létező intézetek fenállását, mert az egész egyházkerület nagy részben ezeknek köszönheti miveltségét; de meggyőződött arról is, hogy az anyagi tekintetben tönkre jutott gyülekezetek nem képesek az egyházi s iskolai ügy kívánalmainak elegendőleg megfelelni. Hossztí vitatkozás után határoztatott, hogy az aug. 1-én Miskolczon tartandó gyűlésre kinevezett esperességi képviselőknek adassék utasításul, hogy a hegyalyjai esperesség óhajtása 1. Hogy a mostani tanrendszer egyszerüsíttessék s a prot. egyház kívánalmaihoz módosittassék. 2. Az eperjesi theologiai facultat később meghatározandó feltételek alatt a pesti akadémiához csatoltassék. 3. Az egyházkerületben egy collegium, lyceum vagy bármi nevű fölanintézet állapíttassák meg. Gyűlés eloszlása előtt Dessewjfy Dénes ur tetemes összeget gyűjtött a nyíregyházi képezdére. Áldás koszorúzza működését. P. Z. — Egy börtöni jelenet a franczia protest. vértanúk életéből.*) I. A Bastille. Ki ne ismerné e nevet, és kit ne fogna meg az irtózat hideg keze e név hallására ? Ez egy párisi börtön volt hajdan. Egy titokteljes fekete felhő boritá ennek minden kőüregét. A benne kínlódó foglyok számát nem tudta senki, nem sorsát, kiről azt hitték hogy még életben van, régen meghalt már; és az, a kit tiz év óta már az élők elfeledtek mint holtat, még él, még mind egyre szenved. Beszélnek harminc negyven éves foglyokról, sokan haláluk napjáig, sokan néhány hétig szenvednek, hogy mi okon szenvednek amazok mind halálig, ezek csak néhány hétig ? azt nem érti senki. A törvény, hogy mindenhatóságát bebizonyítsa, önkényt nem tartott arányt a véltség és a büntetés között. A Bastille egy merőben más világ vala, hol az igazságnak egészen más elvei, a törvénynek egészen más alapjai valának. Huzamos börtön lön többnyire büntetése a csekély véteknek mintha attól kellett volna tartaniok, hogy a büntetésidö rövidítésével bevallják igazságtalanságukat. Ötödik Károly idejében még két külön álló torony *) írjunk már igy is egyszer az egyházi lapba. Dobos»