Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-22 / 29. szám

jáért, Filó tanár ur a görög- egyházért ürítetett poharat. Jeles beszédeket tartottak még Gozsdu, Ivánka, Dessewffy Sujánszky és Safáry urak, majd Török sup. ur az unió érdekében, kiemelvén, hogy azt az iskolákon kell kezdeni. Az ünnepély testvéries s hazafias volt, Rákócyval kezdő­dött s a „Szózattal" végződött. Julius 19-dikén ment végbe az újonnan választatott superintendens ünnepélyes felavatása s felesketése. A kö­zönség a budapesti esperesség szokott tanácsteremében összegyülekezvén, báró Prónay Albert a gyűlést alakultnak nyilvánítá s ekkor ünnepies menetben megindult a szent­egyházban, melynek oltára a legszebb élő virágokkal műiz­léssel vála díszesítve. Itt valóságos apostoli pünkösti ünnep­nek valánk szemtanúi, mert mintha az Urnák lelke szállott volna a gyülekezetre, hallottuk az egyház férfiait különböző nyelveken (magyar, német, tót) szólani, és szent áhítattal tölté el lelkünket nemcsak a beszédek magasztossága, hanem különösen azon tudat, hogy különböző nyelveken ugyanazon egy érzelem, a testvéries szeretet szólott. Legelsőben is Láng Mihály budapesti föesperes ur lépett szószékre, s német nyelven szívélyes modorában üdvözlé az ünneplő gyülekezetet, szívből fakadt meleg szavakat intézvén, egyszersmind a felszentelendő föpásztor­hoz, dr. Székács Józsefhez. Utána nagytiszt. Zelenka Dániel nógrádi esperes lépett szószékre, és remek előadással, s hozzáértők állítása szerint, hasonló tartalomu tót beszédben áldást kért a közös magyar hazára, testvéries egyetértésre intvén az egyház különböző ajkú híveit, s miután lelkes s lelkesítő pillanatot vetett a lefolyt válságos időkre, a jóságos Isten utait emelte ki, ki végéremehetlen bölcsesége által szent ügyünknek oly fordulatot adott, miszerint megértük a mai napot, midőn törvényes választottunk, egyházi jogaink egyik hü bajnokát superintendensi székben látjuk. Erre nt. Torkos Károly békési esp. és egyházkerü­leti főjegyző lépett oltár elébe, s ezüst csengésű hangján tiszta magyar nyelven, rövid, de velős szavakban előadván a superintendens kötelességeit, kiszolgáltatta az urvacsorá­ját az uj superintendensnek Ekkor oltár elé lépett az igtató superintendens ft. Haubner Máté ur jobbján nt. Tessényi János bács­szerémi esperes a sz. bibliával s balján nt. Torkos Károly ur az eskü mintával kezükben, míg a felavatandó az oltár kerítésen kivül megállapodott. Ugy hiszem az összegyűlt gyülekezet véleményét fejezem ki, ha azt mondom, hogy alig hallottunk valaha egyszerűségében oly fenséges beszédet, melynek minden szavát, mondhatni, szent áhítattal lestük el az ősz főpásztor ajkáról. A legegyszerűbb észjárás párosulva a legmegha­tóbb igazsággal jellemzik azon beszédet, melyben a prot. Süperintendens mivoltát evangyéliomi alapelvekre állítva festette. De hogy olvasóink is részesüljenek azon élvezet­ben, mely nekünk jelenvoltaknak jutott, megtettük a szük­séges lépést, hogy következő számunk az egész beszédet hozhassa. Beszédje végeztével kérdést intézett a kerületi képviselőkhöz^ hogy készek-e választottjukat superinten­densül elismerni, mire midőn azok egyhangú igennel fe­leltek ; a beigtatandóhoz fordult , megkérdezvén , hogy akar-e ez egyházkerületnek hü főpásztora lenni ? melyre — igen — választ nyervén, következett az uj főpap felesketése, mit is az balját a szent bibliára téve, s jobbját égre emelve s térdre hullva végezett, mely alatt az egész gyülekezet felállott. Eskü letétele utan az igtató főpap kezét a felavatandó fejére tevén, azt hivatalába igtatta s megáldotta, mit köve­tett az esperesek kézrátétele, melynek végeztével a felavatott felkelvén az oltárhoz vezettetett. Itt a beigtatott superint. ft. dr. Székács József mélyen megilletődött hangon háláját fejezte ki legelőször a beigtató ft. Haubner Máté sup. ur iránt, kit valamint eddig vezércsillagának vallott, ugy ezen­túl is nyomdokában járni igért: háláját fejezte ki az espe­resi kar iránt, felkérvén őket közremunkálásra és nehéz feladatában való támogatásra ; hálát mondott az egyházke­rület lelkészi és világi tagjainak, kik öt e diszes, de a fele-r let terhénél fogva nehéz hivatalra emelték; hálát végre pest-budai magyar egyházának, mely öt 23 éves hivatalos­kodásának ideje alatt a szeretetnek annyi nyilvános jeleivel elhalmozta. Következtek fogadástételek, melyek a felavatott sup. hivatalos működése programmjaként hangzottak. Be­végezvén beszédét, kezet fogott az esperesekkel s egyház­megyei felügyelőkkel s ezzel vége lett a szint oly nagysze­rű, mint megható ünnepélynek, melynek közeit betölté a pesti ev. ref. főiskolai énekkar gyönyörű éneklése. A soproni alsó evang. egyházmegye junius 18-án Nagy-Geresden tartott közgyűlésében a nt. Kutassy György úr elhunytával megürült esperesi hivatalra szavazattöbbség­gel t. Kiss Sámuel szil-sárkányi lelkész választatott el. 1860 junius 27. a Nyíregyházi evang. szervezett egyház presb. gyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. Olvastatott a pesti evang. középponti bizotmánynak 1860 Május 21-én Pesten kelt, és az ág. evang. községek­hez intézett felhívása, mellyben a legmagasabb cs. k. pátens szerint szervezett egyházak a visszatérésre felszólitlatnak-Ezen szetvezett egyház presbyteriuma igen nagyra becsüli és tiszteli az összes egyházi atyafiságot, és hajlandó is annak kebelébe visszatérni, de ismervén a helyi és saját­ságos körülményeket: a visszatérést a következő feltételek­hez köti: 1.) ha t. Jeszenszky László lelkész úr ellen az egy­házi község hite s tudta nélkül, tett ünnepélyes ellenmondá­sának és tiltakozásának ellenére kimondott hivatalátóli fel­függesztés, pörbefogatás és consistorialiter kimondott hi­vatalától elmozdító ítélet végképen megsemmisíttetik; ez esetben. x 2.) a szervezett egyház presbyteriuma lelépem! és az összes egyházközség az antonomia alapján szabadon min­den megszorítás és minden személyválogatás nélkül válasz­tand majd magának felügyelőt', kurátorokat és presbytereket;

Next

/
Oldalképek
Tartalom