Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-22 / 29. szám

nyelvből. így a fö és alosztályok száma összesen 15. Mindegyik élén egy egy osztálytanár van, ki minden rendes tantárgyat tanit. Nem csak a fö, hanem az alosztályok is fokozatosan következnek egymás után, úgy hogy egyikből a másikba átmeneti vizsga után lép a tanuló, s egy év alatt rendesen két osztályt végez ; az egész gymnasiumi tanfolyam hat, vagy hét év. Á kötelezett, és nem kötelezett tantárgyak ugyanazok, mik a többi gymnasiumokban, csak hogy itt a classicaliteraturára, még több gond és idő fordittatik mint másutt, űgy hogy a rendes tanítási idő nagyobb részét, hetenként 15—17 órát ezek foglalják el. A szabad tantárgyak közöl a mathesist egy rendes, és hat segéd, a francia, olasz, német és héber s a keleti nyelveket, a vivást, táncot, rajzot, egy-egy extra-master tanítja. A köztanitás mellett szokásban van, a magántanitás is a „tutorok" vagy felügyelők által. Az intézeten kivül lakó minden tanuló, valamelyik lutor felügyelete alá van rendelve de tolok különtanitást az vesz, a ki akar. Nyilvános közvizsgák nincsenek. A tulajdonképi iskolai vizsgák csak Írásbeliek, ezenkívül vannak felvételiek, átmenetiek, iskolai jutalmak vagy egyetemi ösztöndijak elnyeréseért tartott szigorú szó- és írásbeli vizsgák. Az iskolaév három szakra oszlik. Az első Január második hetén kezdve tart nagyhétig; a második 24 napi szünidő után Julius végéig ; a harmadik 6 heti nyári szünidő után December elejéig, s ekkor ismét öt heti szünidő van. A naponkinti leckeórák nem kezdetnek sem osztályonkénti, sem közkönyürgéssel, mint ez sok helyt szokásban ; de minden estve tart az igazgató közkönyörgést, melyben minden tanuló részt vesz. Az angol köz tanintézetekben, s igy Etonban is a különös intézmények közé tartozik az úgynevezett „faggingrendszer," melyszerint a négy alsó osztályból, minden tanuló valamely felső osztálybelinek van alárendelve, kinek bizonyos szolgálatokat tartozik teljesitni,miért az úr,(master) szolgáját (fag) szükség esetén védelmezi. A „Rugbyshool" szintén gymnasium, annyiban különbözik az előbbitől, hogy itt felső, közép és alsó iskolát külömböztetnek meg összesen tizenegy fö és al osztálylyal, melyek élén egy egy osztálytanár áll. Két iskolai vizsga tartatik, egyik karácson előtt szóbeli, másik nyári szünidő előtt, írásbeli. Az egyik osztályból a másikba való átmenet, nem az ott eltöltött időtől, hanem az előmeneteltől függ. A rendes tanárok száma 15, a mellék-tanároké, kik közt egy katonai gyarkorlatokat tanit hat. Több gymnasiumról, valamint átalában az angol tanintézeteknek, a helyi körülményekből folyó, s épen azért kü-Iömböző sajátságairól, az alkalmazott eljárás- és tanmódról stb. nem szólunk; a bővebb tudósítást szerezni kívánókat Voigt. J. A : Mittheilungen tíber das Unterichtwesen Englands und Schottlands, Halle 1857, és Dr. Wiese : Briefe über englischc Erziehung, Berlin 1855. eimü müveire utasítjuk, melyekből mi is e közleményt összeállítottuk. A helv. hitv. debreceni gymnasiumi tanárkar néhány tagja. (Folyt, következik) KÖNYVISMERTETÉS. Egyházi beszéd, melyet Berzsenyi Dániel sir ja felett a niklai temetőben, julius 14. 1860. elmondott Székács József pesti evang. lelkész. Pest, Oszterlamm Károly sajátja. Ara 40 kr. o. é, Oly sok szépet, oly sok dicséretet hallottunk e beszédről, mely ezreket hatott meg s ragadt el tárgyának költői kivitele, irmodora s általában mütökélyi nagyszerűsége által, hogy elég volna róla röviden csak annyit felemlíteni, megjelent nyomtatásban Berzsenyi Dániel sirja felett Székács József által elmondott egyházi beszéd, s mindenki kellőleg tájékozhatná magát a kérdésben levő műre vonatkozólag. De ugy vagyunk vele, minél gyakrabban olvassuk, minél nagyobb gondot fordítunk a benne foglalt szellemi kincsek kiaknázására: annál elégültebbeknek, gazdagabbaknak érezzük magunkat, s annál több vigaszt találunk hányatott, levert kedélyünk megnyugtatására. Ily gondolatok s érzelmek határoztak el engem, hogy e lap hasábjain gyakorlatlan tollamat kezembe vegyem az említett egyházi beszéd ismertetésére, gondolván, másokban is, kiknek alkalmuk nem volt azt hallani vágyat s ösztönt ébresztek ezen a maga nemében remek mü elolvasása- és megszerzésére. A beszéd alapjául felvett igék ap. csel. 2 : 4-8 előre lekötik az olvasó figyelmét s némileg elvonják gyarló szemeinkről azon fátyolt, melyen keresztül nem láthatunk be azon magasztos világba, melyet a szónok előttünk feltárni óhajt. Az ihletett szerző, hogy azon csoda titkát,, „mint közölhette a szentlélek az apostolokkal azon hatalmat, mely szerint ezek a legkülönfélébb nemzetiségekből összegyűlt sokaságban, kinek-kinek saját nyelvén szólhatának és a nyelvet melyen szóltanak, különbség nélkül megérthették mindnyájan" némileg sejtesse velünk ugy az egyes, mint az egyetemes emberiség lelkében élő eredeti ösvágyakra megy vissza, melyekből mint csirából kedvező körülmények közt fejlenek mindazon életviszonyok, melyeket mi boldogság neve alatt ismerünk, ellenkező esetben pedig elöállanak azon érzelmek, melyek ez életben boldogtalanság elnevezéssel fordulnak elő. A léleknek ily eredeti ösvágya teremti a „barátságot," az „egységet" férj és nő között, a „családi életet" és ennek „üdveit;" teremti a „testvéri szeretetet" és ennek virágát a „részvétet," a természetbe éltet öntő „szülőföld iránti szeretetet," majd az ösvágyak földileg legigézöbbikét a „hazaszeretet;" teremti továbbá az örökéletnek emelő és az enyészetnek leverő gondolatai közt az ösvágyak lelkileg legmagasztosabbikát, melyet „hitnek, vallásosságnak s bizalomnak" isten iránt nevezünk, a minek végeredménye a „keresztyénség," az emberiség anyanyelve, s ezen örök igazság képezi ama szent csuda titkának megnyitó kulcsát. Most tér a szerző ezen annyira érdekes, megható előzmény után a beszéd valódi tárgyára s azt mondja: a mi volt Krisztus az emberi léleknek üdvösséget szomjazó ösvágyára nézve: ugyanazok a költők az emberi lélek egyéb ösvágyaira vonatkozólag, kik külön nyelveken ugyan, de az