Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-15 / 28. szám

lekezetek közül egyiknek a lelkész jó szónoklatáért, másiknak erélyes kormányáért, harmadiknak nyájas magaviselete s emberekkel bánásmódjáért tetszik meg: váljon kárhoztathatjuk-e ezt? miután az általános lelkészi képzettséget minden ordinált egyénről fel kell tennünk s méltán feltehetjük. Csak azt ne véljük, hogy az a tudományos ismeret mindent pótol a lelkészben. Ismertem olyan lelkészeket, kik tudományos-féle képzettségükben oly szenvedhetlenek, ünliittek, dicsekedők, majd másokat Ienézök és kigúnyolok, majd egyebeknek hizelkedök, hogyha én magam volnék gyülekezet, minden tudományos ismeretük méltánylása mellett is lelkészül meg nem választanám. Oh az élet másként classificál, mint az iskola, vagy akár a lelkészvizsgáló bizottmány ! (Folyt, következik). —— ISKOLAÜGY. A külföldi Gymnasiumok rövid ismertetése. (Folytatás). A nélkül, hogy a gymnasiumi iljuság képeztetésében az egyoldalúságot helyeselni, s a reálismeretek nélkülözhetlenségét tagadni akarnók, nem állhatjuk meg, hogy az előttünk levő közlésből a classicumok érdekében egy pár tekintélyes nyilatkozatot ki ne írjunk azoknak, kik a classica-literaturát, mint nem kenyértudományt, szükségtelennek tartják , annál fontosabb tanulságul, mivel oly nemzet férfiai mondják ezt, melyet sokan megszoktak kiválóan gyakorlatinak, számítónak tartani. A skót egyetemek megvizsgálására kinevezett királyi bizottság jelentéséből olvassuk: „erősen meg vagyunk győződve, hogy egy tudomány sem alkalmasabb részint az ízlés nemesítésére, s az ifjak tehetségeinek gyakorlására, részint szabadságszeretet és nemes férfias függetlenségi érzés kiképezésére. Véleményünk szerint tehát az ország legfőbb érdekét fogja előmozdítani, ha a class. tudományokra több idő és szorgalom fordíttatik, mint eddig történhetett." Lord Brougham pedig így nyilatkozik: „a költészetben és szónoklatban minden nagy — alig egyes kivételekkel — oly férfiaktól származott, kik az atticai szellem nagy példányait tanulmányozták. — A római állam vagy- törvényszéki beszédek stylja, szintúgy a gondolat-kifejtés és megmutatás éle, mint a beszéd ékessége tekintetében, épen nem illik a mai komolyabb természetű ügyekhez, a mint azok a tanácsban vagy törvényszéken előjönnek. Egészen másként áll a dolog a görög mesterekkel. Ha néhány kifejezést — mi talán a vallás- és erkölcskülönbözősége miatt illetlen lenne — megváltoztatunk, ha a megtámadás mérgét bizonyos fokig, főként a mennyiben az a megtámadott magánélete ellen van intézve, szelídítjük, hogy azt az ellenféllel való mai udvarias lovagi bánásmóddal összegyeztessük : alig lesz a a) A 71. statutum a legközelebbi egyházkerületi gyűlésen nagy többséggel elvettetett. Szerk. görög politicai és törvényszéki beszédek közt egy is, melyet hasonló körülmények közt a mi országlanácsunk vagy törvényszékeink előtt el nem lehetne mondani. A görög szónokok előnyét még inkább igazolja a tárgyak nagyobb fontossága és különfélesége, melyekről beszédeket tartottak. Mert a tisztán törvényszéki nagy számú bámulásra méltó beszédeken kivül az országlástan minden kérdései, minden nagy államügyek tárgyai a megvitatásnak." Kötelezett tantárgyak rendesen csak a következők: 1. Classica literatura: a) A latin nyelv minden osztályon keresztül taníttatik. Olvasmányok: CorneIius,Phaedrus, Caesar, Ovidius, Livius, Virgilius, Sallustius, Cicero; némely iskolákban ezeken kivül: Tacitus, Juvenalis, Lucretius, Terentius, Grotius. A fordítási és fogalmazási gyakorlatokra versben és prózában nagy gond fordíttatik. b) A görög nyelv a III.—VI. osztályokban taníttatik. Olvasmányok: Xenophon, Herodotos, Homeros, Uj-testamentoin mindenütt, Arrianus, Aeschylos,Euripides, Aristophanes , Thucydides , Platón , Demosthenes különböző gymnasiumokban tetszés szerinti választással. Fordítási, sőt fogalmazási gyakorlatok. Egyébiránt a görög nyelv némely gymnasiumokban nein kötelezett tantárgy. Azon meglepő eredmény, mire a gymnasiumi növendékek a classicus nyelvekben a miénknél jóval kevesebb óra szám mellett is eljutnak, az ottani sajátságos intézmények, iskolai jutalmak, kitüntetések, gazdag ösztöndíjak által felfokozott s magántanítók által is segített önmunkásságnak tulajdonítható. 2. Angol nyelv. Ezen rovat alá tartoznak: a) Vallás. Az angol gymnasiumok egyik kiváló sajátsága, hogy azokban tulajdonképi vallás-tudomány-, hit-, erkölcs- és egyháztörténettan nem taníttatik; egyedüli kézikönyv a biblia, ennek olvasása, magyarázása s az alkalmas helyek könyvnélkül megtanítása teszi a vallásos oktatást. A négy alsó osztályban, kiválogatott ó- és űjtestamentomi részek nemzeti-, a két felső osztályban űjtestamentomi rész eredeti nyelven olvastatnak. Némely gymnasiumokban azonban egy-két osztályban rövid káté is fordul elé. b) Történelem és földrajz. A rómaiak és görögök története, régiségtana és mythologiája, továbbá Nagy-Britannia története, ó- és újkori földrajz különböző beosztással taníttatik; a közép- és újkor történetei nem tartoznak a gymn. tantárgyai közé. Megjegyzendő, hogy a történelem tanítása a kézi könyv egyes cikkjeinek „olvasásából s fejtegetéséből áll." Az otthon megtanult részekből apró kérdések tétetnek; folytonos előadást sem a tanárok nem tartanak, sem a tanulóktól nem kívánnak. c) Angol nyelv. A nemzeti nyelv tanítása, a szokott nyelvtani ismereteken kivül angol remekírók olvasásából válogatott darabok könyvnélkülözéséből s felmondásából rövid irodalom törtönetből, s fogalmazásból áll. Ezen kötelezett tantárgyak tanítására naponként legfeljebb 4, s igy hetenként — szombat és vasárnap kivételével, mely napokon rendesen leckék nem tartatnak—